Móra Kiadó
újdonságok
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságok Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Az első magyar „nagymama-regény”

Jolsvai Júlia - 2013.03.05.

Pataki Éva nevét korábban filmes munkái révén ismerhettük, Mészáros Márta állandó forgatókönyvírójaként, illetve dokumentumfilm-rendezőként dolgozott. Tíz éve jelent meg az első regénye, amellyel és a következővel, az Ami elveszett-tel bizonyította, hogy fontos helye van a magyar irodalomban. A napokban jelent meg harmadik regénye, a Nőből is megárt a nagymama.

– Jól értem, hogy társszerzője is volt ennél a könyvnél?

– Nem, nincs társszerzőm, Szabó Zsuzsa pszichológus, nem író, és nem írt le egyetlen mondatot sem, bár a gondolatai mégis benne vannak a regényben, ezt szerettem volna jelezni a copyrightban. Eredetileg nem regénynek szántam ezt a könyvet, hanem naplószerűségnek. De a szöveg írás közben elkezdett regényként működni, elkezdtek a szereplők létezni, elkezdett a történet kibomlani, és elkezdett rengeteg minden érdekelni a szűken vett nagymama témán kívül a korosztályommal kapcsolatban. Felszínre került az elmúlt években átélt összes élményem, kezdve a fiatalkori szerelem felbukkanásával, a válással, a gyerekeink kirepülésén át egészen az osztálytalálkozókig, ami mindig egyfajta szembesülés: kik voltunk egykor, és kik vagyunk most. Elkezdett a barátnőim sorsa összegződni bizonyos történetekben, így aztán elég hamar rájöttem, hogy ez a mű egy regényre hasonlít.

– Vannak a könyvben a főszövegtől némileg elkülönülő részek, melyek a főhős pszichológusával való beszélgetéseit rögzítik.

– Igen, mert nem adtam fel azt az eredeti ötletemet, hogy ez az élmény – melyet röviden hívjunk nagymamává válásnak –, ez az életszakasz valamilyen módon pszichológiailag is legyen végiggondolva, hogy az olvasó az élmény mellett kapjon valamiféle támaszt is. A legfontosabb „üzenet” az, hogy tudatosan gondoljuk végig, reflektáljunk erre a szituációra, melyet az életkor, a családi státusz megváltozása hoz. Innen származik az ötlet, hogy egy pszichológus is legyen a történetben. Szabó Zsuzsa barátnőm komoly szakmai tapasztalattal bír, nagyon jó szakember, nekem nagyon régi barátom. Hosszú időbe telt, míg rátaláltunk arra a módszerre, melynek segítségével sikerült kiiktatni a köztünk lévő barátságot: felmentem hozzá, beültem abba a szobába, abba a székbe, ahol ő a pacienseit fogadja, és végigbeszéltük az egészet nagyon komolyan – végig magázódva, tartva a szerepünk adta távolságot.

– Ezeknek a beszélgetéseknek az írott változata került a regénybe?

– Igen. Elkészültek az adott fejezetek, majd megküzdöttem vele, hogy ne szervetlenül, toldalékként kerüljenek a beszélgetések a szövegbe, ne zökkenjen ki az olvasó a regényből. Azt hiszem, ez sikerült, majdnem minden beszélgetés értelmezi vagy előremozdítja a cselekményt.

– Hogy kezdődött? Unokája született… Van unokája, ugye?

– Van, három! Azóta már három van. Amikor az első megszületett, elkezdtem irdogálni a dolgokat, ez nálam szakmai ártalom.

– Napló formában?

– Nem naplónak mondanám, mert van benne minden, munka, ötletek, témák, utazások, szóval vegyes műfajú. Senki nem tudná rajtam kívül kisilabizálni ezeket a füzeteket.

– Kézzel írja?

– Persze. Kéziratot is kézzel írok. Később gépelem be, ez már egyfajta javítás.

– Előző könyve, az Ami elveszett a felmenőivel foglalkozik, de egészen más közelítésmódot használ, egészen más szűrőn keresztül láttatja a történéseket.

– Az Ami elveszett teljesen másfajta könyv. Az első könyvem, a Még egy nő tartozik inkább abba a kategóriába, mint amelybe a Nőből is megárt a nagymama. Bár nyilván vannak azért rokon vonások mindhárom regényemben. Az Ami elveszett inkább egy vállalás volt részemről, egy feladat, amit, úgy éreztem, véghez kell vinnem. Nagyon megszenvedtem azt a regényt. De azt letettem, és azóta felszabadultan visszatértem az engem nagyon érdeklő női, családi témákhoz; házasságokhoz, gyerekekhez.

– Miként történt, hogy több mint tíz évvel ezelőtt elkezdett szépíróként alkotni? Korábban is írt már, de az a fajta munka inkább alkalmazott művészetnek tekinthető.

– Furcsa módon nekem a filmírás és a színpadi adaptáció a kitérő bizonyos értelemben. Az egyetem után rövid ideig voltam újságíró egy üzemi lapnál, és mindig az volt bennem, hogy valahogy majd írni szeretnék, és akkoriban írtam is rengeteg novellát. A filmforgatókönyv-írás elvitt másik irányba, hiszen az egy abszolút alkalmazott műfaj. Pláne a nyolcvanas években. Akkoriban rendezőközpontú volt a magyar filmgyártás, a szerzői filmes vonal uralta, mely a hatvanas években indult. A szerzői film fontos és jó, és aranykort hozott a magyar filmgyártásba, de hogy teljesen kiszorította a professzionális, önálló forgatókönyvírói szakmát, annak megvolt a hátránya. A jó forgatókönyv egyszer csak kikopott. Bár nekem evvel kapcsolatban semmiféle frusztrációm nem volt, egyre jobban vágytam a saját dolgaimra. És nem csak attól akartam szabadulni, hogy egy rendező keze alá dolgozzam, hanem a forgatókönyv műfaji kötöttségeitől is. Számomra is meglepetés volt – mert én korábban csak novellákat írtam –, hogy egy regény kezdett formálódni bennem. Mert tudtam, hogy a Még egy nőből csak regény lehet. Nem úgy volt, hogy hú, most írni akarok egy regényt, de miről is írjak. Épp fordítva: volt egy történetem, ami nagyon izgatott.

– A Nőből is megárt a nagymama világa olyan, hogy ha tíz év múlva elolvassuk, tudni fogjuk, milyen volt ez a kor, milyen témák foglalkoztattak minket, milyen divatok határozták meg az életünket. Mindez szokatlan szókimondással fűszerezve.

– Próbálom érinteni a ma minket, középkorú nőket – a Ratkó-korosztályt foglalkoztató problémákat, élethelyzeteket. A belénk rögzült kötögető nagyanyó képét el lehet felejteni. Létezik persze az is, de alapvetően megváltozott ez a szerep, ahogy a világ is megváltozott – és ez az, amit be szeretnék mutatni ebben a regényben.

Jolsvai Júlia

Fotó: Brenner Péter

Pataki Éva: Nőből is megárt a nagymama

Athenaeum Kiadó: 320 oldal, 3470 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/3. szám címlapjaÉS Páratlan oldal
Belépés