Jó napot kívánok!
A Könyvhetet ajánlva, e helyen már többször emlegettem föl ars poeticánkat: „könyvekről beszélünk”. Könyvekről beszélünk, úgy ahogyan az olvasó kedvenc könyvesboltjában kedvenc boltosával beszélget, vagy – közelítsünk a másik oldalról is –, ahogyan a könyvkereskedő kedvenc törzsvásárlójával beszélget könyvekről. Eddig sikeresen eljutottam korábban is, azaz ars poeticánk értelmezéséül leírtam már ezt is. Most azonban kifejtem illusztratív, demonstratív, konstruktív és induktív módon is. (A hátizsákomban hordom az idegen szavak szótárát – v. ö. Birs, in. Spiró.)
Előtte azonban – kérem Olvasóinkat – nézzenek el nekem egy kis személyes életrajzi kitérőt. Könyvessé az Állami Könyvterjesztő Vállalat 63. sz. antikváriumában lettem 1977-ben, ahol 1986-ig voltam eladó. (Itt megemlékezem Mező Józsefről, aki az antikvárium vezetője volt, és akitől sokat tanultam.) „Boltos” emlékeim, reflexeim ebből az időből származnak, és ezt amiatt érzem fontosnak jelezni, mert ugyan azóta is a könyvszakmában dolgozom, de a vásárlókkal könyvesbolti körülmények között már nem találkozom, így aztán nem tudom, hogy ami akkor jellemző volt, az ma is sajátja-e a vevő-eladó kapcsolatnak. Szóval, egyebek mellett, Mező Józseftől azt is tanultam, hogy amikor a vevő(jelölt) belép a boltba, szép hangosan, kristálytisztán, jól artikulálva és helyes intonációval azt kell mondani: „Jó napot kívánok”. (Ám ez mellékszál, emiatt ennek bogozgatását nem folytatom..)
Normál körülmények között a Vásárlóval beszédbe elegyedtünk, és kiderült, hogy például a sci-fik között böngészne. Miután megtudtuk, mi érdekli őt, már könnyű dolgunk volt, mert voltak ajánlataink. (Mindig voltak ajánlataink. Most a Könyvhét júliusi számát, azaz magunkat ajánljuk neki.)
- A sci-fi irodalom művei közül – ha a műfaji határokat tágan értelmezzük – most többet is tudok ajánlani, itt van mindjárt a Jega Jade, különleges kötet, első díjat nyert a Kossuth Kiadó pályázatán, és nem éppen hagyományos módon született meg, ahogy ezt megtudhatjuk a szerzőpárossal, Székelyhidi Zsolttal és Zöllner Marcellal készített interjúból. Aztán van itt még két kötet, a Lienoomi herceg és A 26-szor klónozott Nordy Fox kalandjai. Ha mélyebben is érdekli a téma, ajánlom figyelmébe a Németh Attilával készített interjút, aki a Galaktika történetéről és az SF könyvpiaci helyzetének alakulásáról beszél, kiderül belőle, hogy mi lehet az SF műfaj néhány évtizeden belüli sikerének, majd látszólagos hanyatlásának, visszaszorulásának és újbóli sikerének a magyarázata. Érinti ezt a kérdést az S. Sárdi Margittal készített interjú is, de a vele készített beszélgetés fontosabbik tanulsága, hogy milyen állomásokon keresztül zajlik a sci-finek az irodalomtudományon belüli emancipációja. A témához tartozik a Galántai Zoltánnal készített beszélgetés is, ez közel visz egy, a sci-fi műfajában is alkotó szerző gondolkodásmódjához, és nem mellesleg információhoz juttat a sci-fi szerzők által is gyakran feldolgozott kedvelt témáról, a földönkívüli értelem kutatásáról. Ha az irodalomtörténeti vonatkozások is érdeklik, ne hagyja ki Kiss Endre kötetét, aki persze nem az SF műfajelméleti kérdéseinek a vizsgálatát tűzte ki céljául legújabb művében, de kötetének egyik tanulmányában Déry Tibor G. A. úr X-ben című regényét, mint negatív utópiát elemzi, és ez a közelítésmód a magas irodalom és a populáris irodalom összefüggéseire is rámutat. Egy újdonságot is tudok ajánlani, mostanában jelent meg Spiró György Feleségverseny című regénye, bizonyos szempontból ez is beleillik az SF iránt érdeklődők olvasmányainak sorába, szatirikus regény, az antiutópia jellemzőivel, folytatja azt a magyar irodalmi hagyományt, amit Jókai kezdett A jövő század regényével. Ha már a kortárs irodalomnál tartunk, figyelmébe ajánlom Kukorelly Endre Ezer és 3 című regényét az örök témáról, férfi és nő viszonyáról, vagy Báthori Csaba Egy kutya naplója című lírai prózakötetét, vagy Mikó Csaba A tükörváros titka című ifjúsági regényét, ami izgalmasan vegyíti a mesei, a fantasztikus és utópikus elemeket… Ugye nem is olyan könnyű választani ennyi jó könyv közül?… - Hát igen… Na, ezt a Budapest-térképet kérem… Köszönöm, viszontlátásra… (A Szerk.)
Tartalom
KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK AJÁNLATA
X. úr a KH-ban
326. oldal Regényeim hősnői kemény nők Beszélgetés Julia Navarróval
„Regényeim hősnői kemény nők, akiknek fel kellett venniük a harcot az élettel, és meg kellett küzdeniük mindenért, amit elértek, sokszor fel kellett adniuk érte személyiségük egy részét, de cserébe maguk irányíthatják az életüket.” (Cserháti Éva – Bakucz Dóra) Julia Navarro: Ártatlanok vére Julia Navarro: Agyagbiblia
329. oldal
PANORÁMA Dörnyei Kálmán: A 26-szor klónozott Nordy Fox kalandjai Kiss Endre: A huszadik század befejezetlen mondatai Sz. Nagy Csaba: József Attila és az istenek A bicziklizés tekervényes múltja Pecsuk Ottó: Pál és a rómaiak
331. oldal KÖNYVBÖLCSŐ Tarján Tamás Haza; otthon; ország
Kertész Imre: Európa nyomasztó öröksége Szilágyi István: Bolygó tüzek Szabó Magda: Örömhozó, bánatrontó
332. oldal Megjelent könyvek 2009. május 15. – június 18.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.
336. oldal LAPMARGÓ Murányi Gábor Az Olvasó könyve
„A szokásos forgatókönyv ez: tárcsázok. Szerbusz, András, szükségem lenne egy kis segítségre…, Hát ha tudok…, de erről, sajnos, szinte semmit, viszont, ha felhívod, ő ennek a legnagyobb tudora, hát, utánanézhetek én is, de hát azokat, amiket találnék, Te már úgy is tudod, de azért valamit megnézek, mert eszembe jutott, csak hát nem vagyok benne biztos, de ha találok valamit, majd hívlak, vagy Te hívsz inkább… egy óra múlva?” Az Olvasó. Írások Lakatos András tiszteletére. (Szerkesztette Fogarassy Miklós, tisztelgőtársai: Réz Pál, Boka László, Kenedi János, Kőszeg Ferenc, Szilágyi Sándor, Nóvé Béla, Dalos György, Kukorelly Endre, Bertók László, Spiró György, Fodor Géza, Várady Szabolcs, Radnóti Sándor, Vajda Kornél, Kis János, Csűrös Miklós, Tamás Attila, Tímár Árpád, Wilheim András, Gyurgyák János, Tokaji Nagy Erzsébet.).
338. oldal GYERMEK, IFJÚSÁGI Pöttyös, vörös pöttyös és szép könyvek
(Cs. A.) Gray, Claudia: Evernight. Örökéj Greubner, Björn - Gorgas, Martina: Futball Kästner, Erich: Május 35. Kiss Benedek: Füttyel, fénnyel Lackfi János – Vörös István: Apám kakasa London, Jack: A maják kincse Pennypacker, Sara: Klementin Raden, Matthias: Vadállatok Szabó Judit, G.: Kristályszív akció Wilson, Jacqueline: Mi lesz a csókkal?
340. oldal „Gyönyör, hogy leszoksz a gyönyörről.” Beszélgetés Báthori Csabával
„A részletekben törekszem a teljességre, de nem célom, hogy akár egy állati szemléletnek is horizontálisan teljes metszetét nyújtsam. Írás közben kissé elbújok, oldalt, rejtekből figyelek, s ha már elkezdtem a mesét, megpróbálok a dolgok végére járni.” (Szepesi Dóra) Báthori Csaba: Egy kutya naplója
342. oldal A kamatyadóval kezdődött minden Találkozás egy kalandorral Spiró György új kötetéről
„Ha nem óvna a rossz folyamatoktól az író, akkor vagy felületes volna az ábrázolása, vagy nem lenne felelős ember. Féltésből írom a műveimet. Féltem mindazokat, akiknek magyar az anyanyelvük; közülük kerülnek ki az olvasóim.” (Mátraházi Zsuzsa) Spiró György: Feleségverseny
344. oldal 1000+3 avagy a nőkben rejlő szív Beszélgetés Kukorelly Endrével
„Amúgy sincs más útja bármi megismerésének, mint saját magunkon keresztül. Az érdekel, hogy miként alakulnak ezek a viszonyok, és miért épp úgy, ahogy, ezt akarom teljességgel lefedni; egyszer s mindenkorra megoldani.” (Maczkay Zsaklin) Kukorelly Endre: Ezer és 3 avagy a nőkben rejlő szív
SF ÉS KÖRNYÉKE
346. oldal „A legszélesebb merítését próbáljuk bemutatni a sci-finek” Beszélgetés Németh Attilával
(Jolsvai Júlia)
348. oldal Szörnyek nanotechnológiával, a strandon Beszélgetés Galántai Zoltánnal
„Én itt a Pénzügyek Tanszéken nem science fiction írással keresem a kenyerem, hanem gazdaságtörténettel foglalkozom, melyet – lévén társadalomtudomány – hasonló szabályok irányítanak, mint a jövőkutatást.” (Jolsvai Júlia)
349. oldal A sci-fi nem álarcos irodalom többé Társadalomrajz helyett a kaland kerül előtérbe Beszélgetés S. Sárdi Margittal
(Szénási Zsófia)
350. oldal Szerencselánya egy idegen világban Székelyhidi Zsolt és Zöllner Marcell első díjat nyertek a Jega Jade-del
(Szénási Zsófia) Székelyhidi Zsolt: Jega Jade. Háborúban született. Zöllner Marcell rajzaival
351. oldal Ambróziádok nyomában
Balla Zs. L. Amarante: Lienoomi herceg
(Sz. Zs.) Ilyen a 21. századi nő?
M. Flóra Ágnes: Örvény
(szezs)
352. oldal Az örök gyerek félelme és szabadsága Beszélgetés Mikó Csabával két műnemről
(Illényi Mária) Mikó Csaba: A tükörváros titka
354. oldal KÖNYVES KÖRKÉP Nyári körutazás a könyvespolctól indulva
Vakáció lévén egy kis világjáró kedvcsináló: az Ünnepi Könyvhét táján megjelent újdonságokban lapozva érdemes átengedni magunkat akár egy könyv ihlette utazás tervezgetésének. Ézsiás Erzsébet: Az én Toszkánám Bächer Iván: Kocsmazaj Anthony Bourdain: Francia bisztrókonyha Jankovics Éva: Lédererné, mi van a kosárban? Evelyn Waugh: Utolsó látogatás Kertin Gier: Férfiak és egyéb katasztrófák
(Laik Eszter)
356. oldal Rosszfiúból szuperhős
(Pompor Zoltán)
357. oldal Antikvárium Közelmúltbeli tudományos fikciók
(Csokonai Attila)
358. oldal KÖNYVIPAR Nyári adószámítás 2009
(Dr. Bódis Béla)
360. oldal Kertész Ákos Mit tudunk magunkról? (1.)
362. oldal Sikerlista
364. oldal EMBERBEN KÖNYV Megelevenedik a kalandregény Persányi Miklós úti beszámolói
„Ha bekötött szemmel elvinnének bármelyik állatkertbe és ott pár percig szemlélődhetnék, megmondanám, mennyi az adott ország egy főre jutó GDP-je. Ezek az intézmények tükrei a társadalomnak.” (Mátraházi Zsuzsa)
366. oldal Ha eljönnek a bábosok Beszélgetés Csányi Vilmossal
(Hegedűs Eszter) Csányi Vilmos: A Bábosok
|