Gyerekverset írni örömzene Lackfi János szerint van élet Weöres után
Ír, szerkeszt,válogat, bábszínházi forgatókönyvet alakít. Mostanában valahogy minden a gyermekirodalom köré csoportosul az életében. Tavaly látott napvilágot A részeg elefánt című gyerekvers kötete, a Könyvfesztiválra az Aranysityak című gyerekvers antológia, melynek szerkesztője volt, újra kiadták a Vörös Istvánnal közösen jegyzett Aranykakast a Könyvhétre pedig a legkisebbeknek írt ringató könyve is megjelenik.
- A részeg elefánt megjelenése óta több kritikát kapott, jártad vele az országot, így a gyerekek is reagáltak rá. Miért részeg ez az elefánt? - A részeg elefánt kedves, dülöngélő, bumfordi valami, a Sivatagi Show című filmből vettem az ötletet. Ott az állatok megeszik a túlérett mangót, berúgnak és táncolnak tőle – ugyanígy táncol körülöttünk az egész világ az atomoktól a csillagokig. Ezt az elemi ritmust akartam megörökíteni a bolygók keringésétől a fák hajladozásán át a papucsállatka mozgásáig. Van, aki szerint a gyerekirodalomban ritmusokkal már nem érdemes próbálkozni, hiszen Weöres Sándor Terminátor már mindent letarolt, minden képlet ki van írva. Szerintem WS inkább mintát adott, utat nyitott, hogyan lopjuk le a körülöttünk keringő zakatolást a levegőből. A Galagonya keleties lejtését például egy bakanótából vette… Ráadásul a gyerekek körüli tárgyi világ is változik, van mobiltelefon, számítógép és GPS. A kötet verseit sok helyütt kipróbáltam már gyerekközönségen, időről időre szavalóversenyen is elhangzanak. - Kicsiknek vagy nagyoknak szól ez a kötet? - Alapvetően a kisiskolások ismerhetnek itt magukra, de van benne jó pár ovis történet is, no meg tudok komoly gimnazistákról is, akik örök gyerekként szívesen forgatják a kötetet. A gyerekek amúgy „belenőnek” a könyvekbe és ki is növik azokat, alkattól és családtól is függ, kinek mi való. Tóth Kriszta Marci fiának óvodáskorában például Arany balladákat kellett olvasni, Margit lányomnak 3-4 évesen Berzsenyi Fohászkodás című veretes költeménye volt a kedvence. - A Könyvfesztiválra megjelent egy általad szerkesztett kötet a Csodaceruzánál, amely az Aranysityak címet viseli, és mai költők gyerekvers terméséből ad válogatást. - Tapasztalatból tudom, hogy gyerekverset írni örömzene, felhőtlen, felszabadító tapasztalat. Gondoltam: miért ne ismernék meg a mai húsz-harminc-negyven éves költők ezt az örömöt, és miért ne ismernék meg a gyerekek a mai költőket? A Pagony gondozta Friss tinta című antológia remek alapvetés volt, az Aranysityak alcímében szereplő Friss gyerekversekkel mint előzményre utalunk erre. Ott az elmúlt 20-30 év gyerekirodalmi változásait foglalták össze, míg én a már ismert nevek – mint Tóth Krisztina, Varró Dani, Szabó T. Anna, Kiss Ottó, Vörös István, Petőcz András – mellett megkerestem olyanokat is, akikről tudtam, hogy nagyon jókat írnak, de gyerekverseiket még nem publikálták, vagy éppen „elsőbálozóként” korábban sosem írtak gyerekeknek, nincs is tán gyermekük, mégis beleugrottak a kalandba. A legmindennapibb témák sorjáznak: szerencsét hoz-e, ha belelépünk, amibe belelépünk, hogyan kell fruttit enni, létezik-e öt centis elefánt, puszimeghajtású titkosügynök-e nagyi? Találkozunk pitbullal, kék őzekkel és forradalmár csigusszal, olvasunk Tök Magdáról és a bűnrossz pálinkáról. Egyszerre kapunk színképet a mai gyerekvilágról és kaleidoszkopót a mai gyerekköltészetről. Minden szerző művei elé rövid, bevezető szösszenetet írtam lépcsőnek, amelyen fel lehet ballagdálni. Molnár Jacqueline művészi portré-kollázsai díszítik a kötetet, amely így valódi műremek. - Molnár Jacqueline nem először szerepel az általad jegyzett kötetekben, számomra úgy tűnik, ez már egy hosszabb munkakapcsolat. - Hősöm, Kövér Lajos kalandjaihoz kerestem illusztrátort egész reményvesztetten, mikor feleségem ráakadt Jacqueline-ra egy kiállításon. Művészete nagyon szellemes, játékos, modern és varázsos. Ez már az ötödik közös munkánk, pazarul dolgozik. Férje, David, tipográfus, katalán ember, ezért jobbára Barcelonában élnek. Ennek a kötetnek a külleme (és „belleme”) is közös munkájuk. - A Könyvfesztiválra a Norannál másodszorra is napvilágot látott az Apám kakasa című kötet, melynek Vörös István a társzerzője. Ez a kötet csupa rájátszás. - Az első kiadás 2500 példánya egy év alatt elfogyott, és ez nagy dolog. Klasszikus versekre írtunk variációkat ebben a kötetben az Iciri-piciritől a Bóbitáig, Tengereckitől, Arany Lacitól a Csiribiriig. A klasszikus magyar gyerekversek közül vagy ötvenet „áthangszereltünk”, az eredeti mellé téve a mi változatunkat. Célunk az volt, hogy cipeltessük magunkat kicsit a nagy öregekkel, hogy játsszunk pár akkordot a gitárjukon. Ehhez képest van, ahol a mi verseink miatt olvassák el az eredetit is. - A Könyvhétre is készül egy kötet. - Ringatós, dúdolós kötetem jelenik meg a legkisebbeknek Ugrálóház címmel az Egmont gondozásában, Kállai Nagy Krisztina rajzaival. A kiadó ezzel nyit a magyar irodalom felé. Közben filmforgatókönyvet, gyerekdarabot, dalszöveget is írok. Évek óta gyűlnek „felnőttverseim” és kisprózai írásaim, no meg egy monstrum tanulmánykötet anyaga. Jövőre 40 éves leszek, szeretném egy kis olvasnivalóval ellátni a felnőtteket is…
Szénási Zsófia
Fotó Fejér János
Lackfi János A részeg elefánt Móra Kiadó, 64 oldal, 2990 Ft
|