Könyvhét 2021
Nem kötelező,
szívből ajánlott
könyvek
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Nem kötelező,<br>szívből ajánlott<br> könyvek Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Csuromabszurd - Márton László – Az Élet és Irodalom 2021/36. számából

2021.09.09.

Az Élet és Irodalom 36. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

CsuromabszurdMárton Lászlóval Kácsor Zsolt beszélgetett.

„Az elmúlt hetekben jelent meg Márton László Bátor Csikó című drámakötete.  Három olyan abszurd drámát tartalmaz, amelyek térben és időben látszólag messze vannak tőlünk, az első az ókori Athénban, a második egy mesebeli tájon, a harmadik pedig a kora középkori Rómában játszódik, ugyanakkor nagyon is a mai magyar nézőkhöz szól.”

FEUILLETON

Kutasy Mercédesz A műfordítás és a tudomány címmel írt esszét.

„Mit csinál hát a fordító, amikor fordít?
Miközben gyakran borzadva hallom innen-onnan a kijelentést, hogy „fordítani mindenki tud”, azt gondolom, valahogyan tényleg mindenki tud fordítani. Jól azonban nagyon kevesen fordítanak, és a jó fordítást nagyon kevesen ismerik fel.
A fordítás mindenekelőtt rendkívül alapos olvasás. Első körben irodalomkritika (vagyis tudomány), close reading; utána irodalmi tevékenység, újraalkotás. Pedig olvasni csakugyan mindenki tud, gondolhatnánk. Én pedig megint ellentmondok: azt hiszem, nem mindenki tud olvasni. Ha mindnyájan tudnánk, akkor értenénk az irodalmat. Ha értenénk, nem kellene cikket írnom arról, mire jó a bölcsészet; ha értenénk, okulnánk a történelemből, okulnánk a világirodalomból, és legalább viszonylag normális társadalomban élnénk. Csak olvasni kellene tudni hozzá, okosan, megfontolva az olvasottakat.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Kész Orsolya A pedagógia gyönyörű kockázata címmel írt kritikát a Fordulat 28., kritikai pedagógia számáról.

„A Fordulat kritikai pedagógiáról szóló száma épp arra tesz kísérletet, hogy kivezessen bennünket ebből a zsibbasztó kétosztatúságból. De mi is az a kritikai pedagógia? A lapszámból hamar kiderül, hogy helyesebb inkább kritikai pedagógiákról beszélnünk: egy olyan, egységesnek nem igazán tekinthető mezőről, ami alá sokféle akadémiai-elméleti megközelítés és társadalmi praxis belefér. Ami a lapszám szövegeinek kritikai pedagógia-meghatározásaiban közös: egy olyan szemlélet és/vagy módszertan, amelynek célja, hogy képessé tegyen saját társadalmi pozíciónk felismerésére, tudatosítására, a fennálló körülmények aktív formálására, a kritikus gondolkodásra és a közösségiségre.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

Foszforeszkáló intellektualitás –
Válogatás Szentkuthy Miklós Széljegyzetek Casanovához – Szent Orfeusz breviáriuma című könyvének német nyelvű recenzióiból.

„Szentkuthy már az első oldalon nagy kedvvel összekavarja az idősíkokat: „Skolasztika, freudi felfedezések, marxi megfigyelések, egzisztencialista desperációk testét, lelkét szinte tönkretépték”, írja szent Alfonzról (1696-1787) – mintha csak Borges prózáját olvasnánk. […]
Az argentin íróval nem csak az enciklopédikus műveltség köti össze, hanem az a kedv, ahogy a történeti, irodalmi, filozófiai és zenei motívumok szinte kimeríthetetlen forrásából játékosan alkotni vágynak. Mindennek „sem történelmi tévedéshez, sem a legolcsóbb commerce-anakronizmushoz, sem hazudozáshoz semmi köze”, védi esztétikai programját, „ahogy a májusi bodzának […] messze-messzire elszálló, tékozló-tévelygő illata sem hazugság”, hisz a bodza is megmarad a helyén, míg „az elkalandozó bodzaszag a legtávolabbra csúsztatott tájakon is – bodza.” (Jan Koneffke: Mintha Borges műve volna: az író Szentkuthy Miklós.  Neue Zürcher Zeitung, 2021. február 25.)”

VERS

A versrovatban ezen a héten Benkő Attila, Karafiáth Orsolya, Szabó T. Anna és Szonday Szandra versei olvashatók. Mutatványként Benkő Attila egyik aforizmaszerű rövid versét közöljük:

Este az otthonban

A házirend szerint
túl sokáig maradtam.
Nem enged ki a portás?
Rögtön visszamegyek,
ha megkérdezi, hogy hova-hova.

PRÓZA

Masri Mona Aicha, Nógrádi Gábor, Kalapos Éva Veronika,
Tillmann J. A. prózája.
Tárcatár Selyem Zsuzsa.

Részlet Nógrádi Gábor A gyermek mosolya című írásából:

„A lezárt koporsóban az anyja feküdt, de azt a kisgyerek nem tudta. Vagy nem akarta tudni. Vagy nem tudta, hogy tudja, mert valami törölte a valóságnak ezt a szeletét.
Az ember túlélésének egyik biztosítéka, hogy nem látja a valóságot annak, ami. Ha látná, akkor talán időnként meg kellene tébolyodnia, vagy meg kellene ölnie magát vagy mást, másokat. De szerencsére az evolúció, amely az ember értelmét megalkotta, létrehozta a törlés, a felejtés, az észlelt valóság villámgyors átalakításának képességét is.
A kérdés ismét: vajon, mit gondolt a kisgyerek, aki még sohasem volt temetésen?
Koporsót már láthatott, mert a nyíregyházi Vasvári Pál utcában, ahol laktak, gyakran kocogott végig egy lovak húzta nagy fekete batár lassan, hogy a mögötte gyalogoló gyászolók le ne maradjanak. És a minden oldalán nyitott kocsiban látható volt a nagyméretű fekete láda.”

RÁDIÓ


Károlyi Csaba a Klubrádió Bonyolult dolgok című társadalompolitikai magazinjáról és benne az Orsós László Jakabbal készített beszélgetésről írt.

„Olyan szép lenne, ha csupa ilyen beszélgetés zajlana a magyar rádiókban. De hát nálunk public radio sincs. Éppen a kereskedelmi Klubrádió igyekszik betölteni a hűlt helyét. Lehet, hogy a pénz mítoszának annyi, és kis pénzből is lehetne jót csinálni, ahogyan Orsós László Jakab utal rá, ám a magyar közállapotok a pénzhiány miatt is tartanak ott, ahol. Bonyolult dolgok ezek, ahogyan a műsor találó címe mondja. Semmi nem fekete-fehér. Azonban valami nagy titok csak lehet abban az amerikai könyvtárban, ha emigráns alelnöke ennyire szereti a munkáját. Próbálom megérteni az ethosz lényegét, amely anélkül is él, hogy Amerika bárkinek is az idolja lehetne még. Ennek megértése azonban egyre kevésbé megy.”

ZENE

Csengery Kristóf a 70 éves Ránki Dezsőt köszönti.

„Szenvedélyes és intellektuális, zárt és feszültségteli, titokzatos és alázatos, elegáns és aszketikus – ez Ránki Dezső, egy termékenyen komplex személyiségű, kivételes, senki máshoz nem hasonlítható muzsikus, akitől a zenehallgatók világszerte felmérhetetlenül sokat kaptak, pedig aligha tesz egyebet: jobbra-balra nem pillantva, eltökélten lépdel az úton, amely rendeltetett számára.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Őszi Könyvhét – hármat egy csapásra

Ha „negyedik hullám” nem szól közbe, a fesztiváli szezonra időzítve október 13-án megjelenő Könyvhetet három nagy könyves fesztivál leendő közönsége is lapozgathatja.

A Könyvhét 2021/2. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés