Beszélgetés Nánási Yvette-el

Válságban van a világ, szellemi világunk is. Vészjósló felmérések figyelmeztetnek jajveszékelve: egyre kevesebbet olvasunk! A gyermekkönyv kiadás ennek ellenére és nagy szerencsénkre mégis egyik virágkorát éli. A titokról a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatóját, Nánási Yvette-et kérdeztem.

- Mifajta titkos recept teszi sikeressé a gyermekkönyveket?

- Megkérdőjelezhetetlen, hogy a számok ennyire egyértelmű, folyamatos növekedést mutatnak az elmúlt években. Ehhez persze minden titok mellett a változatosság, vagyis éppen egy nagy megújulás járul hozzá talán a legjobban. Ez az örvendetes változás, - persze amellett, hogy nőtt a címek száma így a biztos nőtt példányszám is – hál’ istennek igencsak előtérbe kerültek az elmúlt években a hazai gyermekkönyv írók, illusztrátorok. A könyvkiadók észrevették, felfedezték az új generációt. Azonban azt hiszem vitathatatlan, hogy a teljes titok kiderítése már kicsit összetettebb kérdés. Véleményem szerint több titok is van - részben, hogy a gyermekkönyv is piaci termék, s ennek megfelelően bánnak vele kiadóink. Jól író szerzőket és ügyes illusztrátorokat építenek be ügyesen a köztudatba, majd egy egészen természetes reakcióként - válság ide, válság oda -, a felnőttek, szülők, még ha a maguk igényeiből vissza is vesznek és kevesebbet fordítanak saját szórakozásukra, azért a gyerekek jövőjébe még mindig befektetnek. Nagyon szép gesztus, és örvendetes jel, hogy a szülőkben egyértelműen tudatosult, hogy a mese, az olvasás, a könyv a gyerekek jövőjének egy nagyon fontos építőköve, azaz, hogy a jövőjüket meghatározza: olvasnak-e, és ha igen, akkor mit, és mennyit.

- Beszélhetünk valamiféle mese-, vagy gyerekkönyv divatról?

- Elég széles a szórás, nagyon különböző könyvek vannak. Akadnak természetesen licenc könyvek is, de egyre több a saját szerzős és illusztrátoros, abszolút egyedi és saját mű. Nagyon népszerű például az olyan mese, ami a gyerekek mindennapi életét célozza, hogy kicsit könnyebb legyen feldolgozni, mi is zajlik családon belül. Ez a meghatározó vonulat az olvasást és a könyvet úgy teszi vonzóvá és érdekessé a gyerekek számára, hogy nemcsak, hogy nekik, de teljes egészében róluk szólnak, az ő nyelvükön. Mindennapi problémákról írnak bennük, teszem azt válás, testvér születése, vagy akár a kakilás problémája. Természetesen mindez nagyon sok humorral íródik, ami már eleve közelebb engedi a gyerekeket az irodalomhoz, ahhoz, hogy élvezetes tevékenységnek tartsák majd, hogy olvassanak, és hogy olvasnak nekik.

- Melyik korosztályt célozzák meg leginkább a gyerekkönyvkiadók?

- Jelenleg a nullától hat éves korig terjedő gyermekkönyv-fajta birtokolja a legtöbb címet, és a legtöbb példányszámot is a kimutatások alapján. Szomorú tapasztalat viszont, hogy utána űr tátong, azaz a gyerek megtanul olvasni, aztán egyedül marad. Kicsit szülői, pedagógusi attitűdöt is tükröz mindez, megoldatlan problémaként. Ez látható abban, hogy jóval kevesebb gyerekkönyv jelenik meg a hatévesnél idősebb korosztálynak. Mentségként persze egyre több kiadó fordul biztonsági kiadványok, azaz a licenc könyvek felé, könnyű sikert remélve, hiszen ezek a kiadványok, tini regények és témák már elég népszerűek és elég nagy olvasóközönséget mondhatnak magukénak külföldön. Fontos – és örvendetes – változás, hogy egyre több kiadó nyit manapság a nagyobb korosztály felé, a már a kisebb korosztály által megkedvelt vagy teljesen új szerzőkkel is.

- A pár éve oly népszerű ifjúsági könyvek ma már teljesen eltűntek?

Nem biztos, hogy ugyanazok a történetek vannak ma is a könyvekben, amik mondjuk tíz éve voltak. Manapság egy kicsit misztikus vonalra tértünk át, és úgy tűnik, hogy a tinédzserek probléma-feldolgozását is sokkal inkább a valóságtól elrugaszkodott terepen kell kezeljük, hiszen ők is így közelítenek saját problémáikhoz. Sokkal kevésbé beszélünk tehát konkrét, aktuális problémákat tárgyaló tinédzserkönyvekről, sokkal inkább olyanokról, amelyek a valóságtól teljesen távoli miliőbe helyezik a gyerekeket, és lehet, hogy a gyerek saját problémáit ezen keresztül jobban meg tudja közelíteni. Aminek nagyon örülök, hogy a mi kiadóink közül is sokan elkezdték a tíz plusz korosztályt megcélozni és felvenni a vonalat, akár ilyen, kissé misztikumba hajló történetekkel. Erre már csak azért is szükség van, mert a társadalmi gondolkozás teljesen megváltozott. Ezt tapasztalhatjuk abban is, hogy milyen szabadidős tevékenységeket választanak a fiatalok, vagy, hogy milyen olvasási szokásaik vannak. Nem olvasnak számszerűen kevesebbet a mai kamaszok, de egészen mást, és máshogyan olvasnak, mint ahogy a mi régebbi generációink tették ezt korábban. Míg nekünk teljesen természetes volt, hogy ha szórakozást kerestünk, és az nem az aktív sport vagy a barátainkkal történő együttlét volt, akkor olvastunk. Manapság már ez nem annyira természetes dolog, hiszen egy kamasz, aki el szeretné ütni az idejét, inkább az internethez nyúl. Ez persze olvasásmennyiségben akár meg is felelhet annak, amennyit mi olvastunk, de ez egy teljesen másfajta olvasásmód már. Sokkal inkább az információt célozza meg, és a virtuális kapcsolattartást, nem pedig a könyveket. Így hát a könyveknek nincsen most annyira egyszerű helyzetük.

- Hogyan látja a gyermekkönyvkiadás jövőjét?

A válság, és a változás szele mindenkit elér, így van ez a gyerekkönyvkiadókkal is. Persze Magyarországon feltehetően késleltetve jelennek meg a legújabb olvasási és kiadói szokások, termékek, divatok, ma még nem igazán tudja megmondani senki, mi lesz az e-könyvek sorsa, ahogy azt sem lehet megjósolni, hogy mi fog történni a hagyományos papír alapú könyvekkel a jövőben. Mindez pedig valamikor majd érinteni fogja a gyermekkönyvkiadást is, ám egyelőre még nem lehet érezni a helyzet sürgetését. Tehát a siker titka a jövővel is titkolódzik.
KO

Nánási Yvette gyerekkönyvkiadásról, gyerekirodalomról a szeptember 12-ei Könyvhét LapNapon is beszél majd.