Mesélő mérlegek

Könyvhét, 2010. október

A 2009 évről szóló mérlegbeszámolók elektronikus beküldése után, a fogadó portál  (www.e-beszamolo.irm.hu ) Beszámolókeresés menüpontján keresztül lehetővé vált a beküldött adatok bárki általi ingyenes lekérdezése. A sikeres letöltésekhez elegendő a cégnév első karaktereinek, vagy az adószámnak, illetve a cégjegyzékszámnak ismerete. Ezt az előrelépést csak az tudja megbecsülni, aki érti a számviteli törvényben előírt beszámolók készítésének célját, szerepét.  Egyrészt van egy dokumentálási cél , a vagyontárgyak és kötelezettségek rögzítése, az üzleti év eseményeinek teljeskörű összesítése, hitelesítése, rögzítése.  A pénzügyi jelentésnek második szerepe az informálás . A tulajdonosok, az üzleti partnerek, a menedzserek és munkavállalók képviselői, az államháztartás, a széles nyilvánosság eltérő érdekektől vezettetve, de mindannyian azt várják el, hogy a beszámoló valós képet mutasson be a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről. Végül a mérlegbeszámoló az osztalékfizetés (és előlegfizetésé is) alapja, és feltétele.

A mérlegek és eredménykimutatások többféle részletezettséggel és formában készülhetnek el, kerültek beküldésre, így a több céget összehasonlító elemzésekhez, vagy a gyors áttekintéshez a letöltött adatokat tömöríteni érdemes Tapasztalatom alapján az alábbi értékelési formát ajánlom.

Az aktív időbeli elhatárolásokat követelésekkel, a passzív időbeli elhatárolásokat a rövid lejáratú kötelezettségekkel érdemes összevonni. Az értékpapírok mérlegcsoportját a pénzeszközökkel összeadhatjuk, míg a ritkán alkalmazott céltartalék rovatot a saját tőkét növelve vehetjük figyelembe. Az eredménykimutatásokból az elemzéshez és cégek összehasonlításhoz elegendő a következő közös értékek kigyűjtése:

o    Nettó árbevétel

o    Üzemi üzleti eredmény, és ebből számított tevékenységi eredmény

o    Adózás előtti eredmény

o    Mérleg szerinti eredmény

 

Elsőként nézzük meg a könyvkiadás két jellemző mutatóját. A készletek megtérülése (fordulat/év) a nettó árbevétel és készletek hányadosaként adódik. A likviditási mutató (Ft/Ft) a forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek hányadosa. Húsz kiválasztott könyvkiadó -amelyeknek 2009-ben 100 millió forintnál nagyobb volt a nettó árbevétele - mérlegadatainak vizsgálatából a következő mutatókat kaptam:

Nézzük meg a mutatókat alkotó tényezők értékeinek alakulását is.

A nettó árbevétel alakulása igazolja az MKKE forgalmi statisztikáját, valóban az évek óta megszokott bővülés megtört, csökkenésre váltott 2009-ben. A mérlegben előállítási önköltségen szereplő készletérték  alakulása szintén irányt váltott és csökkent 2008-hoz képest. Ezek a trendtörések, amelyek visszavezethetők a könyvkiadók óvatosabb kiadáspolitikájára, az új címek számának és összpéldányszámának csökkenésére, de a csökkenő könyvkeresletre és az értékesítési nehézségekre is, tükröződnek a készletmegtérülési mutató alakulásában, amelynek romlása lefékeződik.

Miközben a terjesztő cégek időben széthúzott fizetési gyakorlata és pénzügyi problémáik miatt a könyvkiadók követelésállománya az égbe emelkedik, a rövid lejáratú kötelezettségek növekedési üteme megtörik. Ez elegendő a likviditási mutató kismértékű javulásához. Ugyanakkor megjegyzem, hogy a vizsgált 20 kiadói körében egyharmaduk nem éri el a 2 likviditási értéket. (Ez az érték a stabil pénzügyi egyensúly minimumfeltételének tekinthető a szakirodalomban. )

A kiadói tevékenység jövedelmezőségéről a tevékenységi eredmény árbevételhez viszonyított aránya adhat számot. E mutató az egyéb bevételektől (pl. eszközeladások, támogatások) és egyéb ráfordításoktól (selejtezések, eszközeladások, eredményt terhelő adók stb.) megtisztított, visszakorrigált üzemi üzleti eredmény.

A könyvkiadási tevékenység jövedelmezősége lényegében a 2006-s szintre ért vissza (13,5%), azonban a cégszintű jövedelmezőségek 9% alá csökkentek. Ennek egyrészt oka a megnövekedett, és néha adócsökkentési céllal is történő, készlet és vevői értékvesztések, hitelezői leírások és készletselejtezések beállítása az egyéb ráfordításokba. Másrészt szerepet játszik a könyvtámogatások csökkenése, elmaradása az egyéb bevételekből. Az is látszik az ábrából, hogy az adózás előtti eredmény és az üzemi- üzleti eredmény közötti sáv nem széles, mindössze egy százaléknyi átlagosan. Ez a pénzügyi tételek (befektetések hozama, kapott, vagy fizetett hitelkamatok, árfolyam-különbözetek, stb.),  és rendkívüli tételek alacsony voltát jelenti a vizsgált körben. Ezzel az értékeléssel vigyáznunk kell, mert a veszteséges cégek száma 2006-ról 2009-re megháromszorozódott, és az eredménymutatók átlagtól való eltérése megduplázódott. A vizsgálatba bevont húsz könyvkiadó közül, 2009 évben 4 ért el egymilliárd forintot meghaladó nettó árbevételt, 3 kiadónak volt nagyobb az üzemi-üzleti eredménye 100 millió forintnál. A vizsgált kiadók többségének bevétele 205 - 750 millió forint közötti sávban helyezkedik el, üzemi -üzleti eredményük 20-60 millió forint közötti.

Végezetül néhány sajátos szempont a könyvkiadók mérlegének olvasásához. Nem egy olyan kiadói mérleget láttam, ahol készleteknél csak árukészlet szerepelt. Hasonló rosszul megválasztott könyvelési eljárás (és könyvelő!) következménye, amikor van ugyan saját termelésű készlet a mérlegben, ugyanakkor az eredménykimutatásban nem szerepel ennek az állományváltozása, helyette viszont jelentős az eladott áruk beszerzési értéke. A könyvkiadók által kiadott könyv kétszeres ipari termék, egyszer nyomdaipari, másodszor a könyvkiadó készterméke.

Továbbra sem lelhető fel a könyvkiadók mérlegeiben a birtokolt kiadási jogok bármilyen értéke, az immateriális javakon belül csak szoftverek találhatók a legtöbb esetben. Ez mindenképpen cégértékelési probléma. Másrészt a bizonytalan fogyásra kapcsolt royalty-s rendszer sem a kiadók, sem a szerzők és örököseik tartós érdekét nem szolgálja.

Ritka a céltartalékolás intézményének alkalmazása. Pedig megfelelő eszköz lehet a jövőbeni leárazások, visszárukból adódó selejtezések, különféle bónuszok eredményhatásának előrehozására.

Kilépve a könyvszakmai körből, sok olyan ügyletet elkerülhetünk, amely nem teljesítéssel, vagy nem fizetéssel zárul, ha az újonnan jelentkező, eddig  nem ismert szállító, vagy vevő partner mérlegbeszámolóját  az üzleti tárgyalás előtt lekérjük.

dr. Bódis Béla