Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Nagy könyvek

NAGY KÖNYVEK

A könyv szó „eposzi állandó jelzője” ebben az esztendőben – A Nagy Könyv névre keresztelt játék, illetve televíziós műsorsorozat miatt – ez: nagy. Asztalom most a szó szoros értelmében nagy könyvek alatt készül beszakadni, s mert nem regény egyik sem, A Nagy Könyv legkedveltebb száz alkotása közé nem nevezhetők. Bár jelenleg magam is a regényolvasásra (és újraolvasásra) koncentrálok, hiszen e sorok írásakor még kitöltetlen a saját szavazólapom, szemlémet más művekre alapozom.
A vízió állandóan változik
(The vision is always changing) címen jelentette meg az Ernst Múzeum (kétnyelvű kiadványként) a belső címlapon már csak a behatároló alcímet használó pompás albumát, Lossonczy Tamás – Születésének 100. évfordulója alkalmából. A tizenegyedik X-be tavaly augusztusban belépő Kossuth-díjas mester költői ihletettségű előszót írt a Pataki Gábor talán túlontúl is kurta eligazító szavaival kísért könyvremekhez, melyről csak a tartalomjegyzék öblében derül ki, hogy a művész 1945 és 1950 közötti grafikáiból válogat. A magyarul autográf hasonmás formában, angolul szabályosan nyomtatva olvasható Naplótöredékek történelmi és esztétikai fénycsóvákkal is megvilágítják a grafikának tág műfajozással mondható gazdag anyagot. A bölcseleti erővel ható vázlattól a nagyszerű akvarellig sok minden helyet kapott. A sok különféle Lossonczy-opusz közül magunk Nagy Lajos író 1949. június 11-én készült, egyáltalán nem közismert ábrázolását reprodukáljuk (a hatásos fekete-fehér borítólap fényképen, kicsinyítve nehézkesen jelenítené meg magát. A „versenysemlegesség” tán nem sérül azzal, hogy Nagy Lajos mégiscsak regényíró, aki a túlvilágról nyilván aspirál A Nagy Könyv résztvevőinek voksaira). Nagy Lajos a legelsők között, 1948-ban kapta meg a Kossuth-díjat, de mintha később is büszkén hordta volna a díjjal járó kis koszorút (vagy valamely más díj jelét?) – ha csak a kabáthajtóka egyszerű díszébe látunk bele némi irodalomtörténetet, személyiségrajzot a Nagy-könyvek szerzőjét karakterizáló vonalakból.
Várkonyi Nándor (1896-1975)
Pergő Évek
című könyve – lévén leginkább alaposan dokumentált önéletrajzi beszámoló, életmérleg – bizonyos fokig megfelelhetne az autobiográfiai regény kívánalmainak is. A kötetcím – 1976-ból, posztumusz közreadásban – ismerős a Várkonyi polihisztorsága, markáns teóriái és sokoldalú literátus szerepe iránt érdeklődő olvasónak. Ám most, a Várkonyi Nándor életműkiadás keretében a gyógyított, gondozott szöveget nyújtja át az egész vállalkozásért oly sokat fáradozó Mezey Katalin, illetve a Széphalom Könyvműhely. A szerző esszéizáló, metaforizáló fejezetcímei nem mindig segítik az előzetes tájékozódást, miről is kapunk majd hírt, ezért nélkülözhetetlen a névmutató állandó felütése. Várkonyi az egész textus kialakításával olyan szellemi társat keres magának, aki nem sajnál egy kis fáradságot, búvárolást, utánapillantást ahhoz, hogy jó és hű meghallója legyen e feljegyzéseknek.
(Meghallója? Igen. Várkonyi 1921-ben bekövetkezett megsiketülése tárgya dilemmája is valamennyi nagy könyvének – szinte mindenről. Páratlan szerénységbe és szolid önironikusságba ágyazva tör fel a folyamatos, monologizáló, de dialógust indító belső beszéd). Aligha akadhat valaki, aki ne találna kontaktust a Pergő évekkel. A folyóirat-történet kutatói, Weöres Sándor hívei különösen sok fontosat lelnek az egyébként befejezetlen alkotásban.
Nem kevés – főleg még elmagyarosodott – idegen szó leíratott e cikkben is. Tótfalusi István
Idegenszó-tár
című „misekönyve” – mely a költő-műfordító szerző egyszemélyes „lexikonainak” sorát folytatja – e szavak majdnem mindegyikére „ráklikkel”. A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára mellett (nem egyetlenként) jól kifészkeli a helyét a Tinta Kiadó A Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozatának e VIII. tomusza is (az „új” Bakosról írtunk a hasábokon). Egymásnak kontrollszótára is a kettő. A Bakosban megtalálható például a kiborg (kibernetikus szerkezettel összekapcsolt előlény), Tótfalusinál nem, de ő még hozza például a process-artot (folyamatművészet). Szűkkeblű (illetve közvetett) a (főleg mitológiai) tulajdonnevek felvételében, viszont sokkal bőségesebben, historikusabban etimologizál, s ad rövidítésfeloldást. Nála van Jurassic, de nincs (így nincs) Platón, nincs Robin Hood. Mindkét szótár megoldásait lehetne még finomítani – Tótfalusi 977 oldala persze így is „berobbant” a nélkülözhetetlen könyvek egy olyan terébe, ahol egy gyékényen még több portéka megférhetne.
Tarján Tamás

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Válogatás
Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés