Könyvhét 2021
Nem kötelező,
szívből ajánlott
könyvek
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Nem kötelező,<br>szívből ajánlott<br> könyvek Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyvhét folyóirat

A lány, aki hétévesen látott először kivégzést – Hyeonseo Lee A lány hét névvel című őnéletrajzáról

Bráder Edina - 2021.08.17.

Hyeonseo Lee átlagos tizenhét éves lány: szereti a szép ruhákat, szeret popszámokra táncolni szobája magányában, és a város rosszfiújáért rajong, akiért természetesen nem kéne. Hyeonseo egy átlagos tizenhét éves lány, csak éppen az összes előbb felsorolt tevékenységért börtön- vagy akár halálbüntetésre is ítélhetnék. Hyeonseo ugyanis Észak-Koreában él.

Jobban mondva nem is Hyeonseo, hiszen kezdetben, kislányként még eredeti nevén, Pakként él egy Andzsu nevű észak-koreai településen, közvetlenül a kínai határ szomszédságában. A másik országot mindössze a házuk mögött húzódó keskeny folyó választja el tőle, melyen akár könnyűszerrel át is sétálhatna, ha akarna. Dehát miért is akarna, hiszen a világ legnagyszerűbb országának lakója, ahol mindannyian a Kedves Vezető gyermekei. De akkor miért őrzik katonák a folyó minden egyes pontját...?

Észak-Koreáról a legtöbbünknek valószínűleg Kim Dzsongun jellegzetes arcvonásai, a kommunista zászló és a kényszermunkatáborok jutnak eszünkbe. És valóban, A lány hét névvel telis tele van az ezt megerősítő képekkel, amelyek néha egészen orwelli magasságokba emelkednek, és nehéz tudatosítanunk magunkban, hogy nem egy disztópiát olvasunk. Azonban, mivel egy gyerek szemszögéből ismerjük meg ezt a világot, aki szinte mindent teljesen természetesnek vesz, ami történik vele; ez tompítja valamelyest ezen epizódok élét.

Ez egyébként azokra a kérdésekre is választ ad, melyek olvasás közben újra és újra felmerülnek az olvasóban, ahogy egyre többet tudunk meg a világtól teljesen elzárkózott, számunkra ismeretlen ország lakóinak életéről: hogyan lehet így élni? Hogyan lehet ezt eltűrni, miért nem próbál mindenki menekülni innen? Egy olyan országból, ahol egy bizonyos kor után kötelező nyilvános kivégzésekre járni, az iskolásoknak pedig hetente egyszer nyilvános önkritikát kell gyakorolniuk: bevallani egy bűnt, amit elkövettek, és ha már ott vannak, egy másik osztálytársukat is meg kell vádolniuk valamivel. A válasz azonban nagyon is egyszerű – hiszen nem ismernek mást. A legtöbb észak-koreai számára csakis az a valóság létezik, melyet Kedves Tábornokuk és a Vezetők láttatni akarnak velük. A legjobb esetben is csak pletykákat hallanak arról, hogy máshol talán másmilyen az élet; de még az országon belüli tartományok között is nehezen működik az információ áramlása. Például az éhínség idején a szerencsésebb tartományokban élőknek fogalmuk sem volt arról, milyen kétségbeejtő a helyzet az ország más részeiben, és valószínűleg teljes szívvel hitték, hogy a kormány új, „Együnk kétszer egy nap!” programja valóban az ő egészségüket szolgálja.

Pak mégsem a korábban felsorolt szörnyű indokok miatt dönt úgy, hogy szerencsét próbál a folyó túloldalán. Csupán kalandvágyból dönt úgy, hogy mindent kockáztatva átkel a határon, és rövid látogatást tesz a szomszédos országban. Átjutása szinte zökkenőmentes: a befagyott vízen átszeli a folyót, a szolgálatban lévő határőrt pedig jól ismeri, és könnyűszerrel ráveszi, hogy átengedje – hiszen úgyis visszatér pár nap múlva. Szándékát a látogatás hosszáról mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szökésre legalkalmatlanabb cipőjében indul útnak: egy vadonatúj, fényes magassarkúban.

Azonban ahogy az már lenni szokott, az események nem várt fordulatot vesznek, ugyanis fény derül a lány távozására, és családja biztonsága érdekében nem térhet haza. Így kezdődik kálváriája, illegális bevándorlóként próbál helyt állni Kínában, ebben a számára szinte teljesen idegen országban, neveit, lakóhelyeit és barátait váltogatva; majd később szinte ugyanezen megpróbáltatásokon megy keresztül Dél-Koreában is, ahol szétszakadt családját próbálja meg újraegyesíteni.

A lány hét névvel nem pusztán egyetlen lány és az ő megélt viszontagságainak története: sorsán keresztül az egész nemzete megpróbáltatásait ismerhetjük meg. Minden menekült története hasonló az övéhez, vagy ugyanúgy bujkálásra kényszerülnek, vagy visszaélnek helyzetükkel és olyan munkára kényszerítik őket, melyet mások nem vállalnának el, és még akkor is folyamatosan félelemben kell élniük, mert bármikor kopoghat a rendőrség az ajtón... Az önéletrajz nemcsak erről a kiszolgáltatottságról beszél, hanem betekintést nyújt a még mindig homályba burkolózó Észak-Korea lakóinak életébe, mely a legtöbb európai számára annyira megdöbbentő, hogy hüledezve forgatjuk a lapokat. Ehhez mérten a könyv nem egy könnyű olvasmány, ez azonban semmit sem változtat azon, hogy egy letehetetlen, izgalmas történet, mely nem hiányozhat senki polcáról.

Bráder Edina

Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából
Fordította Todero Anna
Libri Kiadó, 472 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Őszi Könyvhét – hármat egy csapásra

Ha „negyedik hullám” nem szól közbe, a fesztiváli szezonra időzítve október 13-án megjelenő Könyvhetet három nagy könyves fesztivál leendő közönsége is lapozgathatja.

A Könyvhét 2021/2. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés