Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

„A szülésnél-születésnél nincs intimebb dolog a világon” – Hadas Krisztina

Jolsvai Júlia - 2020.12.22.

Hadas Krisztinának Anyasors – A Jön a baba szereplői tovább mesélnek címmel nemrég új kötete jelent meg. Az ismert televíziós tizenegy anya sorsát tárja elénk a legkülönfélébb élethelyzetekben. A könyv az azonos című tévéműsor alapján született, de jóval több annál.

– A könyv fejezetei egy-egy Jön a baba-adás alapján készültek. Mi a különbség a könyv és a tévéműsor között?

– A történetek alapjait tekintve azonosak, a szereplők is, de a könyv egyáltalán nem a leirata a sorozatnak. A tévéműsor a vágások, a szűkítések, a televíziós szerkezet, az adásidő miatt óhatatlanul is felszínesebb. Ráadásul a dokumentarista műfajban, amit én gyakorlok, a riporter gondolatai, személyisége, a saját élete, viszonyulásai, a riportalanyaihoz való viszonya sokkal kevésbé kerül felszínre.

– Viszont a könyvben sokkal inkább jelen van, az élményei, tapasztalatai, gyerekei, házasságai vagy a szülei.

– Ez abszolút szándékos. Teljesen másfajta igénnyel született az Anyasors, mint a tévéműsor. Ugyan riport formában, de novellisztikus elemeket is használva szedtem a történeteket össze. Tizenegy sorsot, tizenegy családot mutatok be.

– Kiderült a könyvből, hogy folyamatosan tartja a kapcsolatot az egyes családokkal. Mivel tovább olvashatjuk a történeteket, megtudhatjuk, hogy mi történt az anyukákkal a szülésük óta.

– Azokkal tartom, akik igénylik. Mindenkivel jóban vagyunk, de van, akinek ez csak egy tévéműsor volt. A többségnek nem csak az volt. Van olyan szereplő, akinek gyökeresen megváltoztatta az életét.

– Miért?

– Például Szomolányi Timi élete, aki egész életében arra vágyott, hogy megbecsüljék és szeressék. Tizenhat éves volt, amikor az anyja lecserélte otthon a zárat és kirakta őt a lakásból. Ebből a helyzetből kellett korrigálnia a sorsát. Ő speciel szeretői státuszból rukkolt elő anyává, és azóta is boldogan élnek a párjával. Hogy megértsük az indítékait, arra nyilván egy könyv sokkal alkalmasabb a tévéműsornál. Ő, amikor először szembesült vele, hogy rengetegen írnak neki a műsor kapcsán, hogy tanácsért fordulnak hozzá, amikor először ízlelte meg azt az érzést, hogy segíthet másokon, például nehéz sorsú anyatársain, amilyen ő is volt egykor, akkor egészen elképesztő öntudatra lelt, és azóta az ország egyik legprosperálóbb alapítványát működteti. Népszerű szereplője a civil hősök rovatoknak a különböző újságokban.

Ezeket a történeteket egy könyvben sokkal plasztikusabban lehet megírni, sokkal jobban bele tudtam vinni a saját viszonyaimat, a saját sorsomat is. Tizenegy anyasorsot mutat be, bár tulajdonképpen a tizenkettedik én magam vagyok.

– Mi vitte közel ehhez a témához? A kisfia születése?

– Nem. Mindenki ezt hiszi, de nem így történt. Az egyik babamagazin szerkesztője felkért, hogy kezdjek el írni az életemről karcolatokat. Én pedig belevágtam és sikeres lett a rovat. Ebből született egy könyv. Az első, teljesen más hangvételű könyvem. Később megkeresett egy tévétársaság, hogy ha már ilyen hiteles vagyok ebben a témában, meg szeretik a könyvemet, ráadásul a televízión belül szerkesztőként, rendezőként a dokumentarista műfajt képviselem, és már csináltam dokureality-t a magyar egészségügyről, akkor mi lenne, ha kitalálnám a saját formátumomat. Én pedig megtettem. Nem volt tehát ez tudatos döntés, de a téma teljesen beszippantott. Azóta csináltam egy csomó más műsort, de ehhez mindig visszatérek, mert ez adta nekem a legtöbb erőt és a legnagyobb boldogságot. Azok a kapcsolatok leginkább, melyek a riportalanyaim és énköztem szövődtek. Az az elfogadás, a másik megérteni akarása, ahogy egymás felé fordulunk, elképesztően nagy erőt, illetve visszaigazolást adott. Azóta is közösséget alkotunk, és erősen támogatjuk egymást.

– Igen nagyfokú intimitást feltételez valakit beengedni a szülésemre.

– A halálnál és a szülésnél- születésnél nincs intimebb dolog a világon. Ha valaki ott van akkor, amikor a másik megszüli a gyermekét, és nem orvosként, hanem megfigyelőként vagy segítőként az egy örök kapocs. Ők a gyerekeiket egyébként Hadas-babáknak szólítják. A családok elképesztő bizalommal kezembe adták az életüket, én pedig az ő kezükbe az enyémet. Kölcsönös őszinteség nélkül a műsor, és főleg a könyv nem jöhetett volna létre. Ez egy olyan írói alapanyag, amit kár lenne veszni hagyni. Eddig harminc család szerepelt a sorozatban, melyből tizenegyet választottam ki a könyvbe. Mert az ő életük, az ő sorsuk, az ő problémáik az egyediségüktől általánosak. Mindenre van példa: van, aki autista gyereket nevel, van, akinek sztómazsákja van, előfordul második, harmadik házasság, az „én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk” szituáció, van, aki elhagyja a férjét, van, akit elhagynak, vannak, akik mire felépítik a nagy házat és mindenük meglesz, addigra elveszítik egymást a monoton zakatolásban, megcsalják egymást, elválnak. Van, akit terhesen hagynak ott, van, aki gyermekágyi depresszióba esik. Mindegyikben van dráma, de mindegyikben van feloldás. Ezekben a nőkben az a közös, hogy mindegyik megpróbálja megtalálni a saját kérdéseire a válaszokat.

Jolsvai Júlia
Fotó: Szabó J. Judit

Hadas Krisztina
Anyasors – A Jön a baba szereplői tovább mesélnek
Bookline Könyvek, 256 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés