Miért olvasunk tulajdonképpen családregényeket? Hiszen témájuk teljesen hétköznapi: az emberek élnek, utódokat nemzenek, meghalnak, majd a következő generáció elköveti az előtte lévő hibáit, és így tovább. És mégis, van valami varázslatos az életnek ebben a körforgásában, ami miatt újra és újra visszatérünk ezekhez a történetekhez. Szűcs Péter Dharma c. kötete éppen ezt a ciklikusságot és folytonosságot adja meg nekünk.

A Kamuti család története olyan nagy ívű, hogy még összefoglalni is nehézkes. Biharnagybajomból indul, de kitérőt tesz Berettyóújfaluban, Budapesten, az Egyesült Államokban, Brazíliában, sőt, még Indiában is. A kötet három nagyobb egységből áll, mindegyik a család más-más tagjára koncentrál. Az elsőben a fiatal Istvánt hirtelen kiragadják a falusi környezetből, mikor megkapja katonai behívóját, és az ismeretlen nagyvárosba kell utaznia. Ott aztán a mit sem sejtő kiskatonák az ’56-os forradalom kellős közepén találják magukat, ám egy véletlen folytán István egy még nagyobb városba, New Yorkba kerül – ahol pedig egy másik szerencsés véletlen folytán megismerkedik a brazil Maríával, és annak szenteli életét, hogy leküzdje a szerelmük útjában álló akadályokat. A család másik ágán Tamás és Andrea története már nem ilyen felhőtlen: a középiskolai szerelemből született házasság tartósnak bizonyul ugyan, de boldognak nem. A hőn áhított munkahelyi illetve üzleti sikerekkel ugyanez a helyzet. Tamás egyetlen öröme lánya, Léna – és amikor erre ráébred, hosszú útra indul, hogy újra felfedezze magát és az élet örömét, és olyan dolgokat fedez fel magáról, amelyekről korábban álmodni se mert volna... A harmadik, lezáró szakasz pedig éppen ehhez kapcsolódik, ahol az új generációval ismerkedhetünk meg, Léna személyében.

A történet valóban hihetetlenül gazdag, megismerhetjük belőle a bihari népszokásokat és tájnyelvi jellegzetességeket, ráadásul mivel az összes nagybajomi és berettyóújfalui jelenetet behálózza egyfajta aranyló nosztalgia; nekünk olvasónknak is eszünkbe idézhet egy-egy szünidei hetet a vidéki nagyszülőknél, cseresznyeszedéseket és a tyúkok kergetését, a csorba pöttyös bögrét, amiben a kakaót ittuk és a sülő rétes illatát. Ezeket a szövegrészleteket áthatja a szeretet, amit Szűcs Péter érez ez iránt a vidék iránt, és ennek hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A néprajzi adalékokon kívül rengeteg részletet megtudunk a természetről – hogyan viselkednek egyes növények; hogyan gondozzuk őket, hogy sokáig örömünket lelhessük bennük, és egyáltalán, milyen hatással lehet az emberi pszichére a kertészkedés. Szűcs, aki maga is botanikusnak készül, igazi szakértelemmel kalauzol minket végig a növényvilágon. Eközben a háttérben végig ott pulzál a történelem: szinte a teljes huszadik század eseményei megelevenednek a lapokon, az 1956-os forradalomtól egészen napjainkig. De nem pusztán a hazai történelmet ismerhetjük meg, hanem például a szexuális szabadság forradalmát Rio de Janeiróban, vagy az egészen ősi indiai kultúra gyökereit.

A regénynek azonban pontosan az a gyengéje, ami az erőssége is: hogy ez a rengeteg téma, motívum, tudásanyag nem mindig áll össze egy kerek egésszé. Számtalan helyen csodálatosan működik ez a szövegben, azonban előfordulnak kevésbé sikerült megoldások is. István és María szerelme például arra épül, hogy a gazdag, független, sikeres orvosnő meglátja Istvánt, aki lehunyt szemmel csellózik azon a rendezvényen, ahol ő vendégként vesz részt, és annak ellenére, hogy közös nyelvet sem beszélnek, rögtön elkötelezi magát mellette. Mindannyiunknak szüksége van egy kis varázslatra és csodára az életünkben, de előfordul, hogy csak hitetlenkedő fejrázással tudunk reagálni. Kicsit ahhoz hasonló a történet néhány helyen, mint amikor főzés közben minden hozzávalót bedobálunk a fazékba, és jól összefőzzük: előfordul, hogy tökéletesre sikerül, azonban az is megtörténhet, hogy egy felismerhetetlen keverék lesz belőle.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Dharma olyan olvasmány, melyet bárki szívesen forgathat: színes-szagos regény, nagyon is élőnek tűnő szereplőkkel és apró kis tényekkel vagy érdekességekkel, melyekre felkapjuk a fejünket. A körkörös, több generáción átívelő, majd végül saját magába visszakanyarodó történet szinte rohamtempóban olvastatja magát – a végére pedig egy kissé úgy érezhetjük, hogy ez bizony rólunk is szólt.

Bráder Edina

Szűcs Péter: Dharma - Egy család regényes története a Tiszától a Gangeszig
Libri Kiadó, 200 oldal, 3999 Ft