Kis pénzügyi ráfordítással, nagy eszmei értéket menthet meg az állam

Az utóbbi hetekben és napokban a vírushelyzet minden iparágban érezteti a hatását. Lassításra kényszerültek a könyvkiadók, takarékon működnek a könyvterjesztők, bezártak a könyvesboltok. Ez nem csupán az ott dolgozó munkatársakat érinti, hanem a kiadók külsős munkatársait is: műfordítókat, illusztrátorokat, lektorokat, szakértőket és magukat az alkotókat. Bár a vírushelyzet és az egyre szigorodó rendelkezések miatt szinte teljesen leállt a könyvszakma, bíznak abban, hogy állami segítséggel,viszonylag zökkenőmentesen talpra tudnak majd állni. Addig is nagyszabású könyves akciót szerveznek; tízezres címlistából ajánlanak fel kedvezményes könyvcsomagokat a családok és az idősebb olvasók számára. Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökét kérdeztem a kialakult válsághelyzetről.

– A könyvszeretőket biztosan foglalkoztatja, mikor lehet idén megtartani a tavasszal és nyár elején esedékes nagy könyves rendezvényeket.

– Jelen pillanatban – a Nemzetközi Könyvfesztivált és az Ünnepi Könyvhetet összevonva – egy szeptemberi időpontban gondolkodunk, de roppant bizonytalannak látjuk ezt is. Az esemény megszervezésében ugyan jól állunk, de kérdéses, hogy a kiadók terveiben szereplő címek egyáltalán meg tudnak-e jelenni. Totális átstrukturálódás várható a szakmában. A kisebb könyvesboltok már korábban bezártak a vásárlók előtt – legfeljebb az online felületüket gondozzák és a netes vásárlásra adnak lehetőséget – de most már a legnagyobb kereskedők, így a Líra és a Libri is bezárta a bevásárlóközpontokban lévő boltjait is. A „kő”könyvesboltok ezennel hónapokra bezártak.

– A boltok bezárásával az egész könyvszakma veszélybe került a könyvkiadóktól, a terjesztőkön át a nyomdai munkásokig.

– Magyarországon eddig csak bizonyos kiemelkedő területek kaptak támogatást és járulékfizetési moratóriumot. Mára efelett eljárt az idő. Ma már nemcsak a közterhek elengedése szükséges, hanem például Szlovákiához és sok más országhoz hasonlóan az is, hogy a munkavállalók nettó bérének 60-80 százalékát, és a vállalkozások részére az elmaradó bevétel legalább egy hányadát állami támogatásként térítsék meg. A magyar könyves iparágban a legtöbb kiadó, nyomda és könyvesbolt a KKV szektor (kis- és középvállalkozás) része. Körülbelül 15-20 ezer emberről van szó. Az MKKE azon a véleményen van, hogy a jelen állapotot be kellene fagyasztani, így a könyves iparág helyzete nem romolhatna tovább.  Ebben a tetszhalott állapotban azért még bizonyos tevékenységeket el lehetne végezni, és fel lehetne készülni az újraindulásra. Ez azonban állami segítség nélkül nem lehetséges. Naponta hallom a kiadóktól, hogy a 2020-as évre tervezett könyvcímeiket már megfelezték, vagy harmadolták.

– A könyves szakmát eddig is mostohagyermekként kezelte az állam a támogatások szempontjából.

– A könyves szektorból az utóbbi években az állam majdnem teljes egészében kivonult, a könyvtámogatási módok eljelentéktelenedtek.  Ha nem lesz állami támogatás, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg az iparágban. A járulékfizetési moratórium önmagában nem lesz elég, hiszen a kis kiadók napról napra élnek, nincsenek tartalékaik, vagy ha vannak, azt könyvekbe fektették. A kis kiadók kevés emberrel, gyakran családi vállalkozásban tevékenykednek, és nem bírják el a több hónapos kiesést. Más ágazatokhoz képest aránytalanul kis összeggel életben lehetne tartani a könyvipart, viszont elengedhetetlen szükségünk van egy mentőcsomagra.

– Készít az Egyesülés valamiféle javaslatcsomagot arról, hogyan segíthetné meg az állam a könyvszakmát?

– A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai között vannak kiadók, kereskedők és nyomdák is. A köztük lévő érdekkülönbségek most érdekazonosságba fordultak, hiszen mindenkinek fontos, hogy megjelenjenek az eltervezett könyvek. Tagjaink ötleteit és javaslatait összegyúrva lázas munkával dolgozunk egy mentőcsomagon, amelyet Demeter Szilárd, a magyar könyvszakmáért is felelős miniszteri biztos segítségével eljuttatunk az illetékesekhez. A könyvszakma által megtermelt árunak, a könyvnek eszmei értéke rendkívül magas. Ha kihal a nemzeti könyvkiadás, nem lesz miből építkezni. Fennáll a veszélye, hogy az olcsóvá váló és még minőségi könyvkiadás elveszti nemzeti jellegét, és egy része a könyvpiac tőkeerős nemzetközi szereplőihez kerül. Most is vannak már kiadók, akik kevés tőkével, de gazdag szellemi kapacitással rendelkezve a tőkeerős nemzetközi kiadók igényeit szolgálják ki a hazaiak helyett, vagy mellett.

– Milyen rendelkezésekkel lehetne támogatni a könyvszakmát?

– A könyvszakma megmentését ugyanazzal a szisztémával lehetne segíteni, mint a többi iparágat. Vagyis a járulékfizetési kötelezettségek felfüggesztésén túl meg kellene kapnunk az államtól a megtartott dolgozók után járó nettó bér jelentős részét is.Szükség lenne jó hitelekre is állami garanciavállalással, kamatmentesen.

– Hallottam, hogy a főváros például elengedi a könyvesboltok bérleti díjait.

– A főváros elsőként állt ki a könyvesboltok mellett, de kevés bolt van fővárosi tulajdonban. A főváros reményteljes tárgyalásokat kezdett a kerületekkel is a bérleti díj időleges fizetési moratóriumáról.

– Az otthon maradó családokat és időseket kívánják segíteni könyvgyűjtő akciójukkal.

– Az olvasók és a hazai könyvszakma résztvevőinek támogatását tűzte ki célul az a projekt, amelyet Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos nemrég kezdeményezett. A minisztérium kérésére a könyvkiadók egy nap alatt összeállítottak egy tízezres címlistát, a könyveket pedig hasonló árréssel és kondíciókkal ajánlanák fel a családoknak és az olvasóközönségnek, mint ahogy a kereskedőknek adják. A kedvezményes könyvcsomagok kiosztásában és elosztásában a közművelődésben dolgozó kollégák segítenének.

Szénási Zsófia

[Az interjú a 2020. április 1-jei helyzetet tükrözi, igyekszünk a továbbiakban is beszámolni az aktuális könyvszakmai helyzetről. A szerk.]