Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Doromboló – Buda Ferenc

2014.01.27.

Az immár modern klasszikusnak számító gyermekkönyv-sorozat értékes új tagja a Kossuth-díjas Buda Ferenc verseskötete.

-  Ebben a könyvben újabb és korábbi munkákat szerkesztettek egybe. Hogy került sor a kiadására?

- Valószínű, hogy a lelkiismeret is közrejátszott abban, hogy egy ilyen könyvet kiadjak a kezem alól. Valamikor a 70-es évek első felében kijött már egy gyerekvers kötetem, de felnőttek a gyerekeim, jöttek az unokák, és miután a számuk is megszaporodott, szükségét éreztem, hogy egy kicsit ezáltal is közelebb kerüljek őhozzájuk. Természetesen, nem egyazon korosztálynak szólnak a versek, sokfélék.

-  Ezt az alcím is jelzi: „versek apróbb-nagyobb emberek használatára”.

-   Egyébként pedig a válogatás, a szerkesztés tekintetében mind a felelősséget, mind a dicséretet ráhárítom a kötet szerkesztőjére, Nagy Borbála Rékára.

Lehet, hogy nincs is külön olyan, hogy gyerekvers? Mit gondol ön erről?

- Van jó vers vagy rossz vers. Vannak bonyolult gondolatstruktúrájú versek, amelyeket a gyerek még nehezebben fog föl, - ámbár engem értek már meglepetések életem során e tekintetben is -, és vannak olyan felnőttek, akik számára megközelíthetőbb az áttetszőbb szerkezetű vers.

Ön ír ritmusos verseket, sőt rímgyötrő rigmusokat, nem kevés humorral!

- Igen, József Attilára gondoltam egyébként, az egyik legszomorúbb versére, a Levegőt! címűre, ami úgy végződik, hogy „…jó szóval oktasd, játszani is engedd / szép komoly fiadat.”

- Találunk a kötetben haikut is.

- A haikuk szintén Réka javaslatára kerültek be, és én első szóra engedtem ennek, mert nagy helyet nem foglalnak, viszont még sem kell oldalakat átböngészni ahhoz a bonyolultsághoz, ami egy haikuban benne van.

Nagyon szépek Keresztes Dóra illusztrációi. Hogyan történt az együttes munka?

- Nem kellett egymás mellé ülnünk, régóta ismerjük egymást, sőt, a kedves férje urát, Orosz Pistát, még diákkorából ismerem Kecskemétről. Kiváló grafikus animációs filmrendező, nemzetközileg ismert a szakmában. Ismertem Dóra képi világát, a beleélő, beleérző képességeit. Ezek a szép komplementer színek több szólamban mondják el ugyanazt, minden szempontból remekművet alkotott!  

Nagyon tetszik a kötet végén a szókereső, amelyben a különlegesen hangzó szavaknak az értelmét lehet megtalálni.

- Harmadjára is megemlítem Nagy Rékát, mert ezt is ő javasolta. Manapság, amikor a Toldi elején szereplő ösztövér kútágasról azt is gondolhatja a mai gyerek, hogy öszvér, a kútágast meg a tótágast összekeveri – hasznosnak tartottuk.

Hogy „a rigó örök origó”, így sose jutott volna eszembe. Telitalálat! A verseit átható áhítatos hozzáállás a természeti lényekhez nem annyira divat manapság…

- Ha divattá válna, attól én nem lennék jókedvű, mert a divat múlékony, ennek belülről kell fakadnia. Városon nőttem fel ugyan, Debrecenben, de állandó, vissza-visszatérő kapcsolatban a természettel, és e nélkül nagyon árvának, kisemmizettnek, kiszáradtnak érezném magam. A rigók, pedig kedves barátaim. Milyen jó, hogy a magyarban ennek a szónak, az origónak a latin változata honosodott meg, jó hogy e tekintetben a forráshoz folyamodtunk, nem úgy, mint az olaszok, ahol az origó „origine”.

-  Ön a klasszikus költői hagyományokhoz kapcsolódik. Kik a kedvencei?

-  Hosszú volna felsorolni. Arany János egyre inkább az első helyre kerül, mert ő, a maga idejében eléggé modern költő volt, tökéletességre törekedett mindig. Sorolhatnám még elsősorban a magyar költészet nagyjait: Csokonai Vitéz Mihály, akinek földije voltam; a múlt századiak közül nagyon közel áll hozzám Nagy László. És érdekes, hogy én pontosan Kosztolányinak a halála napján születtem. Meghalt reggel nyolc óra körül, én fél háromkor megszülettem. Tegyük félre a lélekvándorlást…

-  Az eredetiségen és a humoron kívül jellemzi önt az is, hogy táplálkozott a népköltészetből. Fordított például török népek műveiből.

-  Eurázsiának azon térségeiben élőbb állapotban megmaradt a népköltészet. Azok az áramlatok, amelyek a magyar költészetet megtermékenyítették, még csak most kezdenek oda elhatolni, viszont számomra éppen ezért jelentett különleges és friss táplálékot mindaz, amit az ő népköltészetükből magamhoz vehettem, mert még keveretlenebb, eredetibb állapotában megmaradt.

A Világ, világom című önéletrajzi kötetét olvasva nagyon tetszett, ahogy leírja, nem volt még ötéves, amikor egy örökölt ábécéskönyvből ismerkedett a betűkkel és gyakran kérdezte, „milyen betű ez édesanyám?” A mai gyerekek olvasás tanulásában már alig van meg ez az intimitás. Hogy lehetne visszatalálni a forráshoz?

- Ha a módszert tudnám, leírnám, közreadnám, de ha rájövök, meg is teszem, mert magam is el vagyok szomorodva gyakorta. Kilenc unokánk van, a legnagyobbik érettségizik, a legkisebbik, pedig februárban született. Úgyhogy tapasztaljuk rajtuk. A legnagyobbik három és féléves korában már olvasott. Most bevallotta, hogy a gimnáziumi évei alatt szinte alig vett szépirodalmi művet a kezébe. A fölkínált, meg a kezükbe adott póteszközök, szellempótlékok, olyan függőségi viszonyba alázzák őket, hogy képtelenek kiszabadulni belőle, és társak helyett is azt veszik kézbe. Nem nagyon jó. Akkor inkább a rigó, a csigabiga, a tücsök vagy a sündisznó, vagy akármicsoda. Meg a kicsi gyerek, aki még nem foglalkozik a technikával.

Szepesi Dóra

Holnap Kiadó
1111 Budapest, Zenta utca 5.
Telefon: (+36-1) 466 6928
E-mail: holnapkiado@holnapkiado.hu
www.holnapkiado.hu

 

 

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesüléséről

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés