Mindenszentekkor indul és karácsonykor ér véget a sziporkázó humorú ifjúsági regény, amelyet együtt olvashat szülő és gyerek, remekül fognak szórakozni! A Mandragóra utca 7. című könyvet hat év után a Magvető Kiadó jelenteti meg újra.

– Egy csonka családon és egy kiskamasz osztályközösségen keresztül társadalmi keresztmetszetet kapunk, a hétköznapok valósága mellett jelen van egy mágikus vonal. Hogyan született a történet, és a figurák?

– Az írókat rendszerint a gyerekeik inspirálják meseírásra, ezzel én sem vagyok másképp. Ráadásul nagyon szívesen próbálok ki új műfajokat, akkoriban, 2012-ben éppen a gyerekeknek szóló regény volt nálam soron. Az akkor kilenc éves lányom által mesélt iskolai történeteket alakítottam át a saját céljaimra, kicsit persze azt is beleírtam, hogy én miért nem szerettem iskolába járni… Ahogy hallom, az oktatásban még most sem kerül arra nagy hangsúly, hogy egy gyerek legalább egyvalamiben jónak vagy kompetensnek érezze magát, inkább hogy minél nagyobb tananyagot befogadjon és visszamondjon. Pedig ha jobban belegondolok, egyáltalán nem azon alapszik a mai hivatásom, amit bemagoltam, hanem azokon a szívesen gyakorolt melléktevékenységeken, amiket jobb híján az iskola mellett kifejlesztettem magamban…

– A Mandragóra utca 7. első látásra egy szokványos pesti gangos lakóépület, de kiderül, furcsa egy ház. Százéves néni, hiperaktív hörcsög, gyanús kutya, titkos alagút… A környék rejtélyes történetei után két lány, Ida és Tamara nyomoz. A cím, úgy tudom, a Harry Potterből ered…

– Sosem felejtem el, hogy amikor a lányom elsős volt és még csak elkezdett olvasni, de annyira izgatta a Harry Potter, hogy a barátnőjével a délutáni játékidőben bogarászták az első vaskos kötetet az iskolai könyvtárban… Velem együtt sok szülő köszönheti ennek a regénysorozatnak azt, hogy a gyermeke megszerette az olvasást. A Mandragóra itt a boszorkányok világának megidézését szolgálja, de persze közvetve utal a Harry Potterre is.

– Boszorkányok, vámpír, lidérc – más regényeidben is előfordulnak. Miért kerültek bele a mítikus lények a meseregénybe?

– Szeretek természetfeletti dolgokat a regényeim központjába állítani, ez igaz, de lehetőleg nem öncélúan. Megvan a jelentősége a Finnugor vámpírban a vámpír narrátornak, a Nyughatatlanokban a visszajáró kísérteteknek, vagy itt a boszorkányközösségnek. Fontos dolog hinni a varázslatban, legalább, amíg gyerekek vagyunk, de néha később is segít, ha abba kapaszkodunk, hogy nem csak a materiális világra támaszkodhatunk és vannak csodák.

– Remekül illenek a történethez P. Szathmáry István rajzai. Hogyan találtatok egymásra?

– Futólag ismertük egymást már előtte is, de István egy másik meséhez készült rajzait látva gondolkodtam el, hogy megpróbálkozhatnék egy meseregénnyel. Ő azóta sokat illusztrált, többek közt Lackfi János és Csukás István köteteit is, de 2015-ben is készítettünk egy közös képeskönyvet, amelynek egy tetű volt a főhőse és azoknak az óvodásoknak és kisiskolásoknak szólt, akiket ezekben a kisközösségekben fenyeget a tetűfertőzés.

– A kalandok végén megérkezik apa, és mintha nem is fejeződne be a könyv… Lehetséges, hogy folytatása következik?

– Még akkor, a regény megjelenése után elkezdtem írni a folytatást, amit végül félbehagytam és azóta sem folytattam. Talán már nem is tudnám felvenni a fonalat, mert a lányom egy teljesen más életkorban van, nem tudom „tanulmányozni” ilyen szempontból.

– Nemrég jelent meg egy antológia a Cser Kiadónál, a címe És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete. A kötetben kortárs szerzők felnőttmeséit olvashatjuk, ismert mesehősnők (Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke és mások) történeteit folytatják. Mit szóltál a felkéréshez?

– Rendszerint nem írok szívesen novellát, de a meseátírás annyira klasszikus írói feladat, hogy nem tudtam visszautasítani. Ki ne képzelte volna el a folytatást kedvenc meséi elolvasása vagy meghallgatása után? De nekem most valahogy egyből a Disney-hercegnők jutottak eszembe, hiszen újabban egyre többször gondolkodunk el azon, milyen női mintát is prezentáltak ők. Ezen belül Mulant választottam, mert ő olyan hercegnő, aki férfiruhát ölt és harcolni indul…

Szepesi Dóra

Szécsi Noémi: Mandragóra utca 7.
Magvető Kiadó, 288 oldal, 2999 Ft