Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék
Könyvhét folyóirat

Kádár hét napja – Interjú Benedek Szabolccsal

Szepesi Dóra - 2019.08.06.

Legújabb regénye annak a hét novemberi napnak a történetét meséli el, amely nem csak Kádár, hanem az ország számára is sorsfordítónak bizonyult – ugyanakkor korábbi események felidézésével arra is keresi a választ, hogy miként és miért lett az 1956-os forradalom kezdeti hívéből annak árulója és eltiprója.

– A Monarchia idején A fiumei cápa után talán sokan meglepődnek, hogy következő könyvedet Kádárról írtad. Miért éppen róla?

– Be szoktam spájzolni a témáimat. Ez az ötlet se mostanában született, hanem évekkel ezelőtt, konkrétan, emlékszem, egy dokumentumfilm kapcsán, amelyben érintőlegesen szó volt Kádár úgymond eltűnéséről, ami 1956 novemberének első napjaira esett. Akkor vetődött föl először bennem, hogy ez egy, az ország történelmén túl úgy általában a személyiség alakulásával is összefüggésbe hozható történet. Aztán vártam vele majdnem tíz évet, mire elővettem. Az érdeklődés meg még ennél is régebbre nyúlik vissza.

– Mióta foglalkoztat a téma?

– Szolnokon nőttem föl, abban a városban, amellyel kapcsolatban már a szocializmus idején is emlegették, hogy Kádár ’56 mindenki számára sorsfordító napjaiban ott járt és csinált valamit. Hogy mit, arról akkoriban keveset lehetett tudni. Korábban egy másik regényben, de kultúrtörténeti cikkben is írtam a márványtábláról, amely a megyei tanács épületében emlékezett meg a Kádár-kormány megalakulásáról. Ezt a táblát gyerekkoromban sokszor láttam, de hiába kérdeztem bárkit, nem igazán tudtak vagy akartak róla beszélni. Az érdeklődés tehát valamikor ennél a pontnál, jó három évtizeddel ezelőtt kezdődhetett.

– Közel négyszáz oldalon gyakorlatilag hét nap elevenedik meg, jellegzetesen regényes stílusodban. Történelmi regény vagy regényes életrajz a műfaja?

– Régóta foglalkoztat, hogy meddig tart a történelem és mikortól kezdődik a jelen. A Kádár-korszak a közbeszédben ma is gyakori hivatkozási pont. Azt gondolom, hogy ha képesek vagyunk az irodalom eszközével beszélni róla, akár egyenesen a névadójáról is, az egyúttal azt is jelenti, hogy eltávolodtunk tőle, és végérvényesen a történelem részévé tudtuk tenni. Nem én vagyok az első, aki ezt megtette, gondoljunk csak Csaplár Vilmos vagy Kornis Mihály korábbi műveire. Ráadásul az irodalom abban is segíthet, hogy a szikár történelmi tényeken túl az egyén belső motivációira is rátaláljunk. A történelmet ugyanis emberek formálják.

– A könyv végén a szerző jegyzetében a forrásmunkákról is szó van. Ezek közül Moldova György és Kornis Mihály művei a közismertebbek. Az anyagok kutatásakor mi volt a számodra a legizgalmasabb?

– Igyekeztem föltérképezni akár a legszögesebben eltérő véleményeket is. Arról, hogy mi történt azokon a bizonyos novemberi napokon Kádárral, sokáig csak feltételezések szóltak. Mára szerencsére elég sokat tudunk róla. Én a részemről a kirakósdit igyekeztem összerakni egyetlen olyan képpé, amelyen mind a történelem adta kényszerűségek, mind az ő személyisége megjelenik. A legfontosabb tanulság talán az volt, hogy nagyon sok apró tényező vezetett el együttesen oda, hogy végül pont ő lett a forradalom eltiprója, még inkább pedig az azt követő időszak formálója. Ezek a tényezők a külső körülményekben, illetve Kádár folyamatos megfelelési kényszerében és gyávaságában egyaránt tetten érhetők.

– A borítón egy igen expresszív, színes festmény látható Kádár Jánosról, drMáriás alkotása. Izgalmas kép, némi érzékkel tanulmányozni lehet rajta a jellemvonásokat. Az ember, a személyiség érdekelt inkább, vagy a történelmi kor?

– Természetesen eszem ágában sem volt Kádárt az árulása miatt fölmenteni. Nem is lehet. Azt se mondanám, hogy meg akartam volna őt érteni. Az érdekelt inkább, hogyan hat a személyiségre a történelem, ami alatt nem csupán a tankönyvekben szereplő események értendők, hanem mindazon tényezők összessége, amelyek egy kort meghatároznak. A dolog fordítva is érdekes persze, elvégre egy-egy személyiség is hat a történelem alakulására. Jelen esetben ez már a regény konkrét cselekményén kívül indul, de hogy például a szovjetek miért pont Kádárt tartották a legalkalmasabbnak arra a szerepre, amit végül el is játszott (holott eredetileg nem ő volt a jelölt) – és most nemcsak a forradalom vérbe fojtásáról beszélek, hanem arról is, ami utána évtizedeken át következett –, az már fölsejlik talán azokból a flashback-ekből is, amelyek a regényben Kádár eme hét napján kívül bizonyos, a személyiség formálódásában meghatározó eseményekről szólnak.

Szepesi Dóra
Fotó Szabó J. Judit

Benedek Szabolcs: Kádár hét napja
Helikon Kiadó, 376 oldal, 3299 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés