Móra Kiadó
újdonságai
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Ben és Holly
apró királysága
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br> újdonságai Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Ben és Holly <br> apró királysága Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Kaotikus korunk katalógusa – David Foster Wallace Végtelen tréfa című regényéről

Jolsvai Júlia - 2020.07.07.

David Foster Wallace az azóta öngyilkosságot elkövetett amerikai író hipszterregénye, a hatalmas terjedelmű Végtelen tréfa (Infinite Jest) két fordító – Kemény Lili és Sipos Balázs hároméves heroikus erőfeszítéseinek köszönhetően – végre megjelent magyarul.

A monumentális munka címe egy Hamlet-utalás: Hamlet mondja Yorickról a koponyáját tartva a sírásó jelenetben, hogy az infinite jest embere volt, Arany János tolmácsolásában: „végtelen tréfás”. Wallace regényében a Végtelen tréfa egy film címe, a többéletű James Incandenzia „félbehagyott, soha nem vetített első próbálkozása a kommerciális szórakoztatással.”

A nem lineáris időkezelésű, befogadhatatlan mennyiségű katalógusszerű adattal operáló, számtalan esetben tudatosan félrevezető, több száz végjegyzet kezelésére kényszerítő opusz, mindezen a befogadást megnehezítő attribútumok ellenére mégis meglehetősen szórakoztató. A jövőben játszódó, enciklopédikus igénnyel fellépő mű három fő cselekményszál köré szerveződik. (Ezek a szálak korántsem világosak az olvasó számára rögtön, főként, hogy Wallace tudatosan játszik a nevekkel, egyes szereplőket nem mindig ugyanazon a néven emleget, hirtelen kiderül hogy az illetőnek van egy középső neve, vagy egyszerűen csak monogrammal hivatkozik rá. A történések mozaikcserepeiből összerakni magukat a cselekményszálakat is elég nagy erőfeszítést igényel.)

A Végtelen tréfát nevezik enciklopédikus regénynek, szatírának és poszt-posztmodern műnek egyaránt, mely megközelítésekben egytől egyig van igazság. A meglehetősen fragmentált, illetve sajátos narratívával előadott történetet akár kísérleti regénynek is tekinthetjük.

De lehetne drogszótárnak és alkoholizmus kisenciklopédiának is nevezni, hiszen olyan részletességgel taglalja a különböző drogok (és gyógyszerek) nevét, hatásmechanizmusait, mellékhatásait, elvonási tüneteit, majd az alkohol nyomán fellépő különféle tudatállapotokat, a legrémisztőbb elvonási tüneteket és víziókat – melyeket olvasván biztosak lehetünk benne, hogy mindezen képek mélyén saját élmények rejlenek.

Az 1996-ban született regény a jövőben játszódik, amikor az évek így vannak elnevezve: a Minta Kiszerelésű Dove Fagylaltszelet éve, a Depend biztonsági alsónemű éve, a Tucks gyógyszeres tapasz éve, a Whoper éve, a Glad éve, az emberek teleputert (TP-t) használnak, a filmeket filmpatronokon nézik. A szereplők számos, a kilencvenes években még ismeretlen találmányt használnak, mint a Netflix vagy Skype, melyek megszületését Wallace előre megjósolta. A jelenkor korrajzát adja, amikor a világ digitalizálódott, az emberi kapcsolatok atomjaikra hullottak, a szereplők képtelenek a többiekhez kapcsolódni, depressziósak, gyógyszerfüggők, drogosok és alkoholisták.

A három cselekményszál egyike az Incandenza családot mutatja be, főként Halt, a legkisebb fiút. Az egész család élete a Hal apja, James által alapított Enfield Teniszakadémia (ETA) köré szerveződik, ott dolgoznak vagy tanulnak mindnyájan. A regény idejében az édesapa már nem él, már halála előtt az akadémia ügyeit felesége mostoha- vagy féltestvérére, Charles Tavisra testálta, hogy ő a filmezésnek szentelhesse magát. Az oldalakon keresztül sorjázó alkotásai közül kiragyog például: „Cím nélkül. Befejezetlen. KIADATLAN.” Több ilyen munkája is létezik. Az édesapa helyét nem csak az akadémián veszi át Charles bácsi, hanem az özvegye, Avril, Hal édesanyja életében is, akit – ahogy szinte mindenkit a regényben – különböző fóbiák kínoznak.

Hal, a regény főszereplője, egy egészen különleges, fotografikus memóriával bíró zseni, aki tudja kívülről az Oxford szótárat, a teniszben is jeleskedik, és egyik legkedvesebb időtöltése marihuánát szívni az ETA komplexuma alatt meghúzódó csőrendszerben. Hal és apja történetének elemei felidézik az olvasóban az Odüsszeiát, illetve az Ulyssest is.

A második sík, ahol regény játszódik, különböző bostoni rehabilitációs, detoxikáló, alkoholról leszokást segítő intézmények és szervezetek, beleértve az Anonim Alkoholistákat is, mely helyszíneket természetesen tágan kell értelmeznünk, tanúi lehetünk, ahogy egy Don Gately, a drogos merő véletlenségből meggyilkol valakit. Olyan elképesztő részletességgel ismerkedhetünk meg a különböző drogok, gyógyszerek hatásmechanizmusával, hogy időnként Bret Easton Ellis katalógusregényei rémlenek fel előttünk.

A harmadik szál a politikai, a szeparatista Les Assassins des Fauteuils Rollents (vagyis a Kerekesszékes Orgyilkosok) és más szervezetek tagjai, a különféle (kettős-, hármas-, négyes) ügynökök elképesztő mesterkedései, melyek filmszerűségű groteszkbe hajlik. A québeci szeparatisták célja megtalálni a Szórakoztatás című film mesterkópiáját, amit ha egyszer lát az ember, soha többé nem akar semmi mást csinálni, és végül belehal a szórakozásba.

A Végtelen tréfa alaptémái meglehetősen aktuálisak ma is: a függőségek (a drogokon kívül például a szex) a halál, a családi kapcsolatok mibenléte, távollévő vagy halott szülők, a mentális betegségek, az öngyilkosság, a szórakozás fajtái, a nyelv, a tudomány, a tenisz vagy a metafizika.

Jolsvai Júlia

David Foster Wallace: Végtelen tréfa
Jelenkor Kiadó, 1000 oldal, 7999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/1 címlapÉS Páratlan oldal
Belépés