A [2017-es] könyvhétre megjelent Kéjutca számos aspektusból mutatja be a bremerhaveni Lessing strassén élő magyar nők életét. Nyelvi, anyagi, fizikális, utazásszervezési szempontból, miközben a szcéna összes szereplőjével megismerkedhetünk, a prostituáltakkal, a stricikkel, a madame-mal, akitől a kabinokat bérelik, sőt a kliensekkel is. Ez egy hivatalos piros lámpás utca, ahol legális a prostitúció, és ahol a rendőrségtől kezdve a szociális munkásokon át a biztonsági őrökig jó néhányan segítik a szexmunkások munkáját.

– Borzasztó nehéz lehetett mindenkinek a bizalmába férkőzni, rengeteg időt vehetett igénybe.

– Fél évig jártam Németországba, összesen öt alkalommal. Ez tényleg nem módszertani kérdés, vagy titkos technika, hanem egyszerűen sok időt kell ott eltölteni. Kulturális antropológia és szociológia szakot is végeztem az egyetemen, tehát nem ismeretlen nekem a résztvevő megfigyelés, másfelől tizenöt éve újságíró vagyok, van rutinom. Szerencsémre az Index, a munkahelyem nagyon támogatott ebben a kutatásban, illetve sikerült elnyernem egy EU-s újságíró ösztöndíjat is.

– Kiből lesz tipikusan prostituált?

– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy minden, amit most mondok, az arra a bizonyos utcára vonatkozik, amiről a könyvem szól. Általánosítani még ott is nagyon nehéz, mert nagyon sokfélék a történetek, de azért vannak metszéspontok. Nagyon sokan jönnek Kelet-Magyarország hányatott régióiból, ahol a munkalehetőség korlátozott, az alternatíva a közmunka, Sokan nőttek fel állami gondoskodásban, nincs támogató szülői háttér mögöttük. Közös vonás továbbá, hogy mindenki valakivel, jellemzően egy férfival, dolgozik kint. Ezt a férfit nevezhetjük a férjének, a szerelmének, a gyermeke apjának, vagy a stricijének is. A nők ott egytől egyig a szerelmükként tekintenek rájuk.

– A főszereplő, akit Bertának nevezel, stricit vált. Az új stricinek van itthon felesége és három gyereke. Ennek Berta tudatában van, ismeri is őket.

– Ez gyakori, majdnem minden ottani férfinek van felesége és családja Magyarországon, és gyakorlatilag az a munkája, hogy van egy barátnője, akivel kint dolgozik. Minden szereplő tisztában van mindennel. Gyakran a feleségek is részt vesznek az üzletben.

– Az a furcsa, hogy ez a férfi, mikor Magyarországon van, hívogatja Németországban Bertát, hogy küldjön pénzt. Miközben a Berta rendszeresen hazajön hozzájuk, és látja, mennyire jól élnek az általa küldött pénzből. Miért hiszi el ezt Berta?

– Mert pszichés függésben él. Berta szemszögéből közösen építik a jövőt, ő úgy éli meg, hogy ha ő beleteszi ebbe a közös kapcsolatba az energiát, a munkát, a testét, akkor neki jobb élete lesz.

– Ez azért a szerelemnek számunkra eléggé idegen megközelítése.

– Nekem is ez volt a legnehezebben belátható az egészben. Ebben a miliőben a szeretet nagyon erősen kötődik a gazdasági jóléthez. A futtató a nő szemszögéből biztonságot jelent, hozzásegíti ahhoz, hogy legyen mit ennie, legyenek szép ruhái, küldhessen haza pénzt a gyerekének, idős szüleinek. A nők társukként beszélnek ezekről a férfiakról, és ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem: ez szerelem-e? Hiszen mit jelent az, hogy szerelem?
Amikor arról kérdeztem őket, miért vannak egy férfival, miért osztják meg a pénzüket vele, akkor olyan kifejezésekkel illették a kapcsolatot, ahogy én is gondolok a szerelemre. Hogy szeretik, hogy közösséget alkotnak, hogy együtt dolgoznak.

– Védelmet kapnak a férfitól, igen, de le kell adniuk a pénzt, akkor is, ha nincs ott a férfi. Igaz, hogy olyankor gondoskodik a helyettesítéséről.

– Ebből is látszik, hogy mennyire nem egyértelmű ez a helyzet. Ráadásul ebben a piros lámpás negyedben van rendőr meg biztonsági őr is. Így az egész védelmi érv idézőjelbe kerül. Én ott biztonságban éreztem magam, amikor mászkáltam az éjszakában.

– Találkozott-e olyan lánnyal, akinek sikerült kitörnie, sikerült abbahagynia?

– Ebben a közegben, ahol nagyon fiatal nők dolgoznak, ez még nem igazán merül fel. Mindig mondják, hogy mindjárt befejezik, de egy kivétellel nem találkoztam senkivel, akivel megtörtént. Ezzel kapcsolatban rengeteget kutakodtam, szakirodalmat olvastam, megkérdeztem jogvédőket, akik azt mondták, hogy akkor szokták abbahagyni, amikor valami nagyon kemény dolog történik. Prostitúcióval kapcsolatos bűncselekménybe keverednek vagy droghasználatba. Az is előfordul, hogy beléjük szeret a kliens, de annak általában nincs jó vége, kevés az igazi Pretty Woman-sztori. Mert például a kliens-férj továbbra is szeret prostituáltakhoz járni, és ezt feleségként vagy barátnőként már nem olyan könnyű elviselni.

– Pár klienssel is sikerült beszélgetni. Hogy sikerült rávenni őket?

– Féltem, hogy nem fognak megnyílni, és tényleg tőlük kaptam a legtöbb visszautasítást, de mégis sikerült jó pár vendéggel beszélnem, egyikük egy helyi politikus volt. Érdekes módon a vendégek nagyobb része meg van róla győződve, hogy ez a munka a prostituáltaknak jó, mert ők élvezik, hogy napi 16 órában szexuális szolgáltatást nyújtanak.

Jolsvai Júlia

Munk Veronika: Kéjutca – Magyar szex euróért
Bookline Könyvek 220 oldal, 3499 Ft