A tavalyi évben a többi gazdasági ágazathoz hasonlóan a könyves szakma is küzdött a túlélésért. Elmaradtak a nagyszabású könyves események, a fesztiválok és könyvbemutatók egy része az online térbe költözött, ahogy a vásárlások jelentős része is a webshopokon keresztül realizálódott. A nagykereskedők és nagyobb könyvkiadók könnyebben, a kisebbek nehezen vészelték át az elmúlt esztendőt, többségük mégis megtartotta a munkatársait, és ha visszafogottan is, de szép számú új kiadvánnyal jelentkezett. Több helyen olvasni lehetett már, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntött a Nemzetközi Könyvfesztivál újabb halasztásáról, és a könyvhét júniusi megszervezéséről. A könyvszakma jelenlegi helyzetéről és terveiről kérdeztem Gál Katalint, az Egyesülés elnökét.

– A könyvfesztivál esetében kénytelenek vagyunk őszre halasztani az eseményt a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok miatt. Még ha addigra fel is oldanák a veszélyhelyzetet, a megszervezésre már nincs idő, illetve a határok lezárása miatt vélhetően a külföldi vendégeket sem tudnánk fogadni. Számos nemzetközi könyvvásár hasonló módon jár el, a Frankfurti Könyvvásárt például október 20-24. között rendezik meg. Valamikor utána következnénk mi. Lengyelország lesz a díszvendég idén. Nemcsak a könyvfesztivál időpontjával, hanem a helyszínével is gondban vagyunk. A könyvfesztiválnak évtizedek óta otthont adó Millenáris most közvetlenül a Miniszterelnökség alá tartozik, funkciója megváltozott, átépítések zajlanak és új kiállítások nyílnak majd a könyvfesztivál által is használt térben. Még nem vetettük el teljesen a Millenáris kiállítóterét, de nagy energiákkal keresünk egy esetleges új helyszínt. Nem egyszerű, mivel viszonylag központi helyet kell találnunk nagy területtel. Az ünnepi könyvhéttel kapcsolatban bizakodóbbak vagyunk: június 10-13-a között tartanánk meg hagyományos helyszínén, a Vörösmarty téren. Reményeink szerint addigra a COVID elleni oltást már megkapják annyian, hogy a szabadtéri rendezvényt le lehessen bonyolítani. A magyar irodalom ünnepeként számon tartott könyvhéttel egyúttal végre a kiadókat is helyzetbe tudnánk hozni, hiszen erre a jeles alkalomra minden kiadó egy sor új kiadvánnyal készül. Fontos a dátum kitűzése, mert az előkészítő munkákat már most meg kell kezdeni. A tavaly júniusról szeptemberre halasztott, és végül elmaradt könyvhétnek végre hasznosíthatjuk az elkészült berendezési tervét, és a védekezéshez szükséges eszközökre is nyertünk némi pénzt. De a legfontosabb kellék mégiscsak a könyv. Nap, mint nap érdeklődnek nálunk a kiadók, hogyan tervezzenek, biztosan meg lesz-e tartva a könyvünnep. Mindenki ugrásra készen várakozik. A kiadók többségének a könyvfesztivál és a könyvhét a két legfontosabb dátum, amikor alkalom kínálkozik arra, hogy a saját könyvét árrés nélkül, kedvezményesen és számos programmal megtámogatva árulja az olvasóknak.

– Hogyan vészelték át a kiadók az elmúlt egy évet? A nagyobbak úgy tudom, nem zártak annyira katasztrofális évet, a kisebbek viszont épp hogy élnek.

– Mivel a nagyobb, tőkeerős kiadóknak és kereskedőknek lehetőségük volt fejleszteni  webshopjaikat és logisztikájukat, akár 35-40 %-os forgalomnövekedést is elértek az online térben, s ezzel némileg ellensúlyozták a bolti forgalom visszaesését, ami átlagban legalább 20-25 százalékos volt. Nem jajgattak és panaszkodtak, hanem összeszorított foggal dolgoztak. A kevesebb tartalékkal rendelkező kis kiadók és szakkönyvkiadók, amelyek gyakran családi vállalkozások, lényegesen rosszabb mutatóval rendelkeznek. Azokról beszélek, akik békeidőben termékeikkel az éves könyvforgalom akár 40 százalékát is produkálják, most viszont komoly veszteségekről adnak számot. Az 5-10 alkalmazottal működő kis kiadók közül sokan tetszhalott állapotban leledznek, remélhetőleg csak átmenetileg.  Mégis, mindezek ellenére azt látjuk, hogy a könyves szakmán belül nem történtek jelentős leépítések, a kiadók igyekeztek megtartani dolgozóikat, még ha kicsit kevesebb fizetéssel is. A kereskedelemben a dolgozókat átcsoportosították az online kiszolgálásra, a könyves szakembereket – szerkesztőket, fordítókat, tördelőket, lektorokat – szintén igyekeztek megtartani, mivel őket később nem egyszerű pótolni. A továbblépés egyik záloga, hogy a könyves szakma humánusan bánt a munkavállalóival.

– Végeztetek-e valamiféle felmérést a tagok körében a tavalyi év eredményeiről?

– Tavaly októberben 59 kiadó részvételével készítettünk egy felmérést a könyves szakma állapotáról. A kitöltés önkéntes és választhatóan anonim volt, s körülbelül a fele válaszolt azoknak a MKKE  tagoknak,  melyek  fő  tevékenysége  a  könyvkiadás. Válaszaikból kitűnik, hogy a többségnek nem csak az árbevétele, hanem a címszáma is csökkent. Ugyanakkor volt egy szűkebb réteg, akinek mind az árbevétele mind a megjelentetett címszáma változatlan volt, esetleg még növekedett is.

– Ez egy októberben elvégzett vizsgálat. Mi a tapasztalat a karácsonyi könyvforgalomról?

A karácsonyi forgalom valamivel alacsonyabb  volt a 2019-es karácsonyénál. A szépirodalom és a gyerekirodalom nagyjából tartani tudta magát. Érdekes módon az idei karácsonyon relatíve kevesebb gyerekirodalom fogyott, az olvasók a felnőtt irodalmat és a non-fiction könyveket preferálták. Jól fogytak a pszichológiai könyvek, a gasztro kiadványok, a történelemmel vagy a természettudományokkal foglalkozó kötetek.

– Mennyire kompenzálta az állam a könyvszakma veszteségeit?

– A nemzetközi trendekkel összehasonlítva Magyarországon a könyves ágazatot, csak úgy, mint a kultúra más szereplőit, csupán minimálisan kompenzálták. Persze nagyon jól jött nyáron a 200 millió forintos központi könyvvásárlás, vagy a Márai-program meghirdetése, de  az NKA Márai-programja esetén a kiadványok kiválasztásába, az elosztás mikéntjébe gyakorlatilag nem volt beleszólásunk. Igazságosabb módon is el lehetett volna osztani ezeket a támogatásokat, mert a magas színvonalat nyújtó szakkönyvkiadók vagy a lassan ellehetetlenülő kis könyvkiadók állami forrás nélkül nem tudnak talpra állni. Kiadványaik megjelentetése közérdek, de soha nem lesz kasszasiker. Meghívtak az újjáalakult NKA Könyvkiadás Kollégiumába, ahol szakemberként szeretném segíteni a kuratórium munkáját. Nagyon jó lenne, ha lenne valamilyen folytatása a könyvtárakkal való együttműködésnek is, egy elővásárlási konstrukcióban. A könyvtárak, mint biztos vevők lehetővé tennék a kis- és középes kiadók számára, hogy megjelentethessék tervezett könyveiket és ezzel mindenki nyerne. Hosszas és sziszifuszi munkával a kötelespéldány- rendelet kapcsán is sikerült érvényesíteni a mi állásfoglalásunkat.  A TÁRKI felmérése szerint egyébként van egyfajta reneszánsza a könyvtáraknak, nő az olvasók száma, érdemes lenne hatékonyabbá tenni a kiadó-könyvtár kapcsolatokat.

Szénási Zsófia
Fotó: Vincze Eszter