Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

„…száll a vers: ha már ez a dolgunk.” – Kaiser László versei Dinnyés József előadásában

Vincze Ágnes - 2019.09.02.

„A vers egyfajta lélekközvetítés” – vélte Kaiser László egyik korábbi interjújában. Gondolataiba most egy második közvetítőn keresztül tekinthetünk bele: a Szólt egy hang című CD-n Dinnyés József válogat a költő verseiből. Kettejük munkájának eredménye egy olyan zenei anyag, amelyben a rövid dalocskák a világot féltő ember töprengését tükrözik.
Aki ismeri Dinnyés József munkásságát, tudja, hogy ő a természetes versritmusra építi a dallamot, ezzel ismerőssé téve hallgatói számára az egyszerű gitárkísérettel előadott gondolatokat. Dinnyés a honlapján találóan foglalja ezt össze: „Életre hívom a szöveg által sugalmazott dallamot és megszólaltathatom a költeményt.” Aki pedig magyar földön született, a zsigereiben érezheti ennek hitelességét.
Kaiser László egy korábbi interjújában mondja ki: „Teszem a dolgom, ettől megy előbbre a világ.” Verseiben pedig azokról a bizonyosságokról, vagy éppen kétségekről, indulatokról beszél, amelyek eközben felmerülnek: vajon jól teszem-e a dolgom? S ha másokkal nem értek egyet, akkor nekem megéri-e árral szemben haladni? Visszatekintve az életemre mennyire lehetek nyugodt? Hogyan fogok végül elszámolni Isten előtt, amikor itt lesz az ideje? A végső következtetés szerencsére ugyanaz, mint ami az idézett interjúban elhangzott:

„Vagyunk azért, lennünk kell,
látunk, írunk, szólunk,
nem hódolunk, száll a vers:
ha már ez a dolgunk.”

Ahogyan a Szózat, a címadó vers is (Szólt egy hang) kétféle végkifejletet sejtet. Vörösmarty úgy látja, vagy megmaradunk, vagy vár ránk a „nagyszerű halál”, a magyar nép teljes megsemmisülése. S bár ő többes számban a magyarsághoz szól, Kaiser egyes számban beszél, de az ébredésre szólító harang akár az egész világra vonatkoztatható:

„Szólni fog még szavak nélkül,
nem lesz csöndben az a hang,
ébredésre kondít egyszer
vagy lesz végleg gyászharang?”

– halljuk a bizonytalanságot. Vajon a leélt életnek mi lesz a jutalma? A világért tenni akaró ember erkölcsi elismerése, esetleg a Biblia által felkínált örökélet, amelyben a hite mellett mindvégig kitartó ember részesül, vagy Vörösmarty félelme, a halál, mert nem jól végeztük a dolgunkat? S ez a gondolat vajon Kaiser Lászlóé vagy Dinnyés Józsefé? Hiszen ez a vers korábban már megjelent A hetedikben 2017-ben, csak ott pozitív befejezéssel:

„ébredésre kondít némán
álomban egy nagyharang.”

Hasonló gyötrődéssel folytatódik a lemez: Balassi imájában láthatjuk, hogy a hívő ember, ha visszatekint életére, azt látja, hogy bűnei jóvátehetetlenek, és csak Isten adhat feloldozást. Így a versben beszélő imádkozik, hogy „úrrá tudjak lenni” azon a kínzó önvádon, hogy egész életében Isten ellen élt. Szabó Lőrinc szorongását az Önzésed mélyén című versben az egyedülléttől, a magára hagyatottságtól való félelem okozza. Az egyetlen kapaszkodót a „versek és verssorok” csiszolgatása rejti: „s szabályokon túl és nélkülük:/törvény immár rím és műremek.”
Még ezeknél is nyugtalanítóbbak a kétségek a Kilépni vagy bennmaradni című versben. Az aktuális helyzetéből kilépve másféle, még ismeretlen körülmények között vajon megszűnne-e a kínzó jelen „pokla”? A CD hallgatósága könnyedén találhat kapcsolódási pontot, hiszen sokunkat megijeszt, ha járt utat kell elhagyni a járatlanért. Vagy ha éppen pontosan úgy látjuk helyzetünket, mint József Attila a Két hexameterben: ugyanaz vár ránk akkor is, ha tisztességesek vagyunk, és akkor is, ha nem. De az az ember, aki a világ sorsáért aggódik, a tisztességes utat választja, így eshet meg, hogy Kaiser (és Dinnyés) nehéz útról még nehezebbre lépne, ahol „a poklok sora kísér mennyországig”. Mert tűrni csakis nemes célokért érdemes.

A Benne volt az őshaza című költemény Kőrösi Csoma Sándor győzelemre vezető nyugtalansága előtt tiszteleg:
„Nagy székely és buddhista szent,
őst és rokont úgy talált:
húsz nyelven kereste távol
minden magyar igazát”

S egyértelműen helye van ennek a dalnak a többi között: ez az ember is „tette a dolgát”, munkássága révén gazdagabbak lettünk.
A szorongás mellett nemegyszer hallhatjuk a harag hangjait is a lemezen. A kétkedő, aki keresi, hogy mi a dolga a világban, legalább azon igyekszik, hogy elvégezze a rábízott feladatokat. De nem mindenki gondolkodik így. Olyan világban élünk, ahol nem az kapja a büntetést, aki megérdemelné (Ilyen emberanyag), és túl sokan vannak, akik „birkaként”, gondolkodás nélkül simulnak bele a nyájba (Akinek nem inge), középszerűségükkel fojtogatva azokat, akik jóval többre vágynak. „Bunkósodik a világ”, hangzik el többször is a CD-n (Akinek nem inge, Beszélgetés befejezve), amely minden értelemmel élő ember közös sóhaja lehet.
Aki már megette kenyere javát, a számvetés mellett gondol arra, kinek „kaszája van és csonthideg” (Kapcsolat), és akinek közeledtét nem is tudjuk felfogni. Pedig egyértelmű, hogy: „ha kezdet volt, lesz utaknak/egyetlen egy végső útja.” (Nem tudsz vele szembenézni) Újabb ismerős gondolat ez, a halállal való találkozástól mindannyian félünk, ám szerencsés a költő (és a dalszerző is, hiszen tud azonosulni ezzel), aki ebben segítőtársának tudhatja az itt oly sokszor megszólított Istent.
A versmegzenésítések, és közöttük ez a CD is azoknak való, akik zenehallgatás közben elgondolkodtató, megállásra késztető szöveggel vágynak találkozni.

Vincze Ágnes


Szólt egy hang. Dinnyés József dallamai Kaiser László verseire
Aranyalmás Kiadó, CD, 1600 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés