Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyvhét folyóirat

Versek, könyvek, angyalok – beszélgetés Kaiser Lászlóval

Illényi Mária - 2015.07.07.

A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió újlipótvárosi, hangulatos és otthonos (tan)termében beszélgettünk Kaiser Lászlóval, aki rendkívül tevékenyen éli az életét; erre bizonyosságként elég volt csak körbenézni, hogy lássa az ember, milyen sokoldalú műhelymunka folyhat itt. A polcokon könyvek, újságok, CD-k, a falakon a végzős diákok színes tablóinak sora.

Kaiser Lászlók végzettsége szerint tanár és dramaturg, ezen felül költő, író, szerkesztő. A teljesség igénye nélkül, ír: verseket, novellákat, esszéket, recenziókat, interjúkat, tanulmányokat, előszókat, több zenés műnek írta a szövegkönyvét, tizennyolc kötete jelent meg. Sikeres irodalmi múlttal a háta mögött alapított kiadót, elsősorban a hazai kortárs szerzőknek kívánt segíteni, s amelyben emellett valamennyi hivatását megvalósíthatja, hiszen a Stúdióban számos képzés közül választhat az érdeklődő: filmszövegfordító, műfordító, könyvszerkesztő tanfolyam, íróiskola – íráskészség-fejlesztés.

– A Kiadó alapítása óta több mint félezer könyvet jelentettek meg. A közelmúltban zajlott a 86. Ünnepi Könyvhét, mely mind írói, mind kiadói szemmel fontos esemény, melyik „hivatására” helyezett nagyobb hangsúlyt?

– Nekem, mint könyvkiadónak, az a dolgom, hogy a könyveket „fényre bábáskodjam”, viszont mint szerzőnek, szintén az a dolgom, hogy magam is fényre bábáskodjak könyvet. Az elmúlt időszakban „összecsaptak a hullámok a fejünk felett”, vagyis rengeteg teendőnk volt részint a kiadó, kiadóvezetés, szerkesztés, részint a magániskola működése kapcsán. Félig-meddig vagy tán egészen, készen van egy verseskönyvem, melynek a címe: „Elfáradt összes angyalunk”, ez kicsit a mai korra mutató beszédes cím. S bár a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elfogadta ezt a könyvet is könyvheti listás kötetként, mégis úgy gondoltam, hogy nem tudom kellőképpen, ahogyan Hunyady Sándor írta, „politúrozni” a szöveget, ezért kellő szerénységgel, vagy álszerénységgel, inkább megfúrtam saját magamat és arra gondoltam, hogy az új verseskönyvemet, amely a 2012-ben megjelent kötetem, „Galambok és vérebek” óta született verseket tartalmazza, ősszel fogom megjelentetni. Így a saját írói, költői munkásságom pár hónapot „késik”, de ez nem is baj, mert ha az örökkévalóságnak írunk, akkor 3-4 hónap nem számít, annál is inkább, mivel így jobban tudtam koncentrálni könyvheti könyveinkre, bemutatóinkra.

– A kiadványokat böngészve a kezembe került az imént egy CD, mégpedig Perlekedő ének (Kaiser László énekelt versei, Dinnyés József dallamai).

– Részint szerencsém is volt, részint tudatos vállalkozás eredménye, amit a kezében tart. A szerencse annyiban szerencse, hogy régi kedves barátom, alkotótársam, tanít nálunk a tanfolyamon, Dinnyés József, daltulajdonos, akiről évekkel ezelőtt írtam egy könyvet, egészen pontosan egy hosszú életinterjút készítettem el vele, melynek címe: Dinnyés József, a daltulajdonos (életinterjú, dokumentumokkal. Jóska korábban is nagyon sok versemet megzenésítette, számos helyen fellépett velük, illetve szerepeltünk együtt, s most a Könyvhét küszöbén meglepett azzal, hogy az ő kiadója, az Aranyalmás Kiadó, szeretne egy verses, zenés CD-t megjelentetni. Jó néhány versemet, amelyek közel kerültek hozzá, hogy úgy mondjam, megütötték a lelkét és a zeneszerzői mivoltát, megzenésített, majd elhívott a saját stúdiójába, ahol a megzenésített versek mellett magam is felmondtam néhányat. Így született meg a Könyvhétre a Perlekedő ének című CD, amelynek érdekessége, hogy az egyik versem címe a Perlekedő élet, amit Jóska, nagyon jó dramaturgiai érzékkel, apró változtatással a CD címének választott.

– Ha már a verseknél tartunk, a CD mellett kezembe került egy filigrán kis kötet, de ahogy beleolvastam, akármennyire tenyérbe simuló is maga a kiadvány, a sorai égetik az olvasó lelkét.

– Jó néhány évvel ezelőtt megjelent egy kétnyelvű (magyar–olasz) verseskötetem, „Lángok, tüzek között” címmel. Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő és műfordító fordította olaszra a verseimet, hasonlóan Dinnyés Józsefhez, azt mondta, ezek a „súlyos” miniatűrszerű versek érintették meg őt leginkább. Éppen abban az évben, Olaszországban érdeklődés mutatkozott a kétnyelvű versek iránt, így el is küldtem pályázati jelleggel ezt a kötetet. Lényeg az, hogy Lombardiában, ezért a kötetért átvehettem a nemzetközi Brianza-díjat. Különféle európai költők, írok, alkotók kapták már meg ezt a díjat, ahogyan korábban maga Baranyi Ferenc is vagy Czigány György, de hogy külföldi szerzőt is mondjak, Harold Pinter is. időközben elfogytak az első kiadás kötetei, így a Könyvhétre megjelent a második kiadása ezeknek a verseknek. A kötetnek és a saját verseimnek is lehet az az egyik tanulsága, hogy az életben temperamentumosan jelen kell lenni.

– Látom itt a többi friss könyvheti újdonságot, mesélne ezekről is pár szóban?

– Ezer örömmel. Próbálom esszenciálisan felvillantani a kiadó újdonságait. Íme a kiadói palettánk színei. Madarász Imre: Klasszikus kapcsolatok. Italianisztika és komparatisztika – rendhagyó értelmezésben és kapcsolatokban a neves „olaszos” irodalomtörténész új és újszerű tanulmányaiban. Hasonlóságok és ellentétek, izgalmas egybevetések,egyéniségek és kötődések.
Sz. Tóth Gyula: Tanári notesz 9. Zászlós idők. A pedagógus-író újabb noteszkönyve tovaillanó napjaink hű megőrzője. Sokszínű létünk, küzdelmeink, örömünk és bánatunk mesterien vegyülnek benne. Fölvázolja hazánk és Európa körképét és kórképét.
Lukáts János: Holnap előtt. Novelláskönyv. Az író az ősember barlangjától a lakótelepig kormányozza huszonnyolc új novelláját. A tolakodó múlt és a lopakodó emlékek gyakran felülírják a nehezen hihető valóságot.
Demeter József: Csingeráj. Szeretem a cigányokat. Ez egy dokumentumjellegű novellaregény. Az irodalom berkeiben a cigányokról fehérek is írtak. Kívülállókként! Nem keveredtek össze velük. Szégyellték? E könyv szerzője – egy-két fejezettől eltekintve – kilóg a sorból. Színes bőrűek közt egy magyardellői. Aki a legdúsabb, legbusásabb – egyaránt jó és rossz – gyermekkori élményeit cigányoknak köszönheti. „Zenéiglen” felejthetetlenül.
Ballai László: Magyar odüsszeia. A háborús frontok, a forradalmak és ellenforradalmak panorámaszerű áttekintése, valamint párhuzamos egyéni és kollektív odüsszeiák ábrázolása hozzásegíti az olvasót, hogy választ kapjon történelmi létkérdéseinkre.
Kelemen Erzsébet: Itt ragadt lélek. A regény történetét egyetlen mondatba így lehetne sűríteni: a hortobágyi kényszermunkatábort és a szovjet Gulágot megjárt Faragó János lelke kísért egy fiatal lányt, aki szörnyű megpróbáltatások, szenvedések árán végül megtudja, miért is zaklatja, bántja az itt ragadt lélek. A mű emléket állít a hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak, s tisztelgés Szent II. János Pál pápa emlékének is.
Laczkó András: Így emlékezek. A válogatás irodalomtörténeti dolgozatokat fog össze. Olyan költőkről, írókról, művészekről (pl. Berzsenyi, Bródy, Veres Péter, József Attila, Szabó Lőrinc, Somlyó György, Egry József) szól nemcsak szakembereknek, hanem érdeklődőknek is követhető módon és stílusban, akikről az előző századokban keveset vagy egyáltalán nem beszéltek, vagy ha igen, akkor életük érdekes (olykor humoros) részeiről megfeledkeztek
Konczek József: Örökös tavasz. A kötetben a legendás Kilencek nemzedékéhez tartozó szerző a gyermekkori hangulatokat megörökítő verseitől kezdve az elmúlt éveket, évtizedeket is megörökítő művekig, mint egy „zongorista”, végigbillentyűzi élete fontos állomásait.
Tábori László: Budapest feltáratlan titkai. Ez a fotókkal illusztrált kalauz, olyan, kevéssé ismert budapesti nevezetességekkel foglalkozik, amelyekről a városlakók nagy része még csak nem is hallott. Ez a nagyszerű város ugyanis tele van titkokkal. Az író állandó kísérője sétáin Krúdy Gyula: az ő szellemében beszél a szerző a szobrokról, fákról, épületekről, freskókról. Eddig nem ismert művészettörténeti, történelmi, irodalmi összefüggésekről van szó.
Keres Emil: A kettős álarc egyik fele Válogatott versek 1939–2015). „Hány élet volt ez, s hányféle világban?” Így kezdte első verseskönyvének egyik szonettjét Keres Emil annak idején. A kérdést felteszi önmagának most is, amikor válogatott kötettel rukkol ki. És mindenki megkapja a választ, aki elolvassa a kötet lírai darabjait. Mert a Kossuth-díjas színművész, a versmondás élő klasszikusa újra csak mindenkinek mondja el – Karinthy „receptje”szerint – azt, amit nem mondhat el senkinek.
Arra törekszem, hogy minél színesebb és sokoldalúbb legyen a szerzői skálánk, a hazai szerzők műveinek kiadása bizonyos fokig misszió, az egyetlen megjelenési feltétel a magas színvonal. Remélem, mindenki érdeklődő talál kedvére való olvasmányt a kiadványaink között. Miként olvasó és zenehallgató is lesz a verseimre, az említett CD-re. Mert számomra, számunkra a tevékenységek és művek egy irányba mutatnak: lumpenizálódásra, hígulásra hajlamos korunkban a kultúra eszközeivel segítsük és őrizzük a kulturáltságot – a szónak legtágabb értelmében. Még akkor is, ha néha úgy érezzük, ahogy a beszélgetés elején idézett versemben írtam, olykor „elfáradt összes angyalunk”.

Illényi Mária

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés