Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
A hosszú hajú
királykisasszony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék A hosszú hajú <br> királykisasszony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyvhét folyóirat

Világ egy másféle predesztináció körül – Varga Kitti regényéről

Vincze Ágnes - 2019.10.29.

Varga Kitti sodró lendületű regénye, az Amikor lejár az idő központi témája a címben megjelölt fogyó idő, amely megkérdőjelezhetetlen szilárdsággal határolja be az emberek lehetőségeit életük minden területén. Főhősünk azonbanfellázad a neki kiszabott sors ellen, elszánt tudatossággal igyekszik kerülni mindazt, amit feleslegesnek tart abból, amit rövid élete alapján számára kijelöltek, mert minden percében azon gondolkodik, hogyan hosszabbíthatná meg a számára kijelölt 24 évet.

A regényben a világépítésen van a hangsúly, ahol a valós világ egyetlen pillérének megváltoztatása a teljes képet átformálta: az emberek feje fölött visszafelé ketyegő digitális óráról bárki leolvashatja, hogy kinek mennyi ideje van hátra. A hosszú élet birtokosainak lehetősége van értékesnek tartott szakmák elsajátítására, a kevés ideig élők azonban éveinek megfelelően besoroltak közül választhatnak, vagy tiszteletben tartva a közelgő halálozási dátumot, egyszerűen hagyják őket, hogy azt tegyenek, amit akarnak. A logika itt sok esetben kiszorítja a valódi emberi kapcsolatok lehetőségét, mert inkább választ valaki olyan társat magának, akivel közel azonos ideig élnek, mint olyat, akinek a halála után biztosan magányosan kell élni. De már a gyerekek is a hátralévő éveik száma szerint választják a barátaikat, és nézik le a kevesebb évszámmal rendelkezők táborát. Emiatt értékelődnek fel a biztos szeretetkapcsolatot jelentő háziállatok, mert arról nincs pontos adat, hogy ők pontosan mikor távoznak az élők sorából. Az emberekre bélyeget nyomó piros számsor azonban nem téved, ha lejárt, akkor 8 napon belül bekövetkezik a halál is.

Érdekes módon az emberek 30 éve nem próbálkoznak tudományos módon az életük meghosszabbításával. Sokan drogoznak, isznak, egyéb önpusztító módon próbálják kihasználni azt, ami adatott, azonban Kymin édesanyja mást választott: megvakíttatta magát, hogy ne lássa születendő gyermeke feje fölött a számokat. A hasonló praktikákhoz folyamodók csak a terhükön akartak könnyíteni. Persze mindenki tudja, hogy néhány „őrült” megpróbált a véggel is szembeszállni, de egyiküknek sem sikerült. Eleinte úgy tűnik Kymin számára, hogy az emberek önmaguknak választják ki a halálukat az életükkel úgy, hogy nem vigyáznak a testükre, vagy ha vigyáznak, akkor autóbaleset áldozatai lesznek, azonban mindez sokszor elkerülhető lett volna. Később rá kell jönnie, hogy a „természet” minden esetben hihetetlen kreatív módon érvényesítette akaratát, változatosan alkalmazva a banális és elkerülhetőnek tűnő eseményeket, amelyek a halálhoz vezettek. Mintha azt üzenné: ne packázz velem, úgyis te húzod a rövidebbet.

Erre a tényre nagyon hasonlít a predesztináció tana, ami szerint már születésünk előtt elrendeltetett, hogy halálunk után örök üdvösségre vagy éppen örök kárhozatra jutunk-e életünk végén. A különbség az, hogy itt mindez az életre vonatkozik: a hosszú életűek boldogok, mert mindenre van idejük. A többiek sohasem érhetik el ezt az állapotot az idő rövidsége folytán. Vannak vallások, amelyek segítenek ezt a meghatározottságot elfogadni, de mivel Kymin célja éppen az utolsó perc túlélése, ezeket csak elmeséli, sokat nem törődik velük. A legfelsőbb erőt (aki egyébként az író, aki ezt a világot megalkotta), amellyel szembeszállni igyekszik, leginkább „természetnek” nevezi, és ideje nagy részét mások tanulmányozásával tölti, hogy megjósolhassa a halálukat, és elkerülhesse a sajátját. Legfőbb tulajdonságai a dac, a kitartás és az élni akarás (amit ugyan szerelme halála után egy időre elnyom a depresszió), valamint az, hogy nem hajlandó elfogadni azt az igazságtalanságot, hogy kevesebbet érnek azok, akik nemsokára kilépnek a földi életből.

A fiatal szerző írástechnikai bravúrjának köszönhető, hogy az olvasót már az első oldalon beszippantja a történetbe, és rafináltan benne is tartja: egy egyes szám második személyben személyesen nekem szegezett kérdéssel késztet arra, hogy azon gondolkodjak, mit tennék a főhős helyében. Ettől és a regényben többször hatásosan elhelyezett, hasonlóan közvetlen megszólítástól úgy érezhetjük, itt tulajdonképpen egy két ember közötti beszélgetésről van szó, ahol Kymin ideje szűkében a szerinte a megértés szempontjából legfontosabb eseményeket meséli az életéből. Éppen emiatt nem ragaszkodik a kronologikus időrendhez, hanem mondanivalója mentén hol a jelenéből, hol a múltjából láthatunk eseményeket egészen addig, amíg végre azok a történések következnek, amelyek látványos változást hoznak életébe.

S vajon mit mondhat számunkra az életről egy olyan regény, amely elsősorban a halálról szól? Talán azt, hogy sokszor annyira elégedetlenek vagyunk azzal, ami nekünk jutott, többet akarunk tudni a jövőnkről, a lehetőségeinkről, biztosra akarunk menni a választásainkban. Szeretnénk tudni a halálunk időpontját is, de a regény tanulsága szerint ez újabb okot adna az emberek közötti különbségek felnagyítására. Szerencsére ezt a mi Teremtőnk nem kötötte az orrunkra. Legyünk hálásak ezért!

Vincze Ágnes

Varga Kitti: Amikor lejár az idő
K.u.K. Kiadó, 224 oldal, 2800 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/3. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés