Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyv

Balázsi József Attila – Kiss Gábor: Jókai-enciklopédia

Galambos Kristóf - 2023.11.08.

A nagy mesélő enciklopédiája

A XIX. század legjelentősebb magyar írója sokak szerint Jókai Mór (1825–1904) volt, akit az utókor három névfelidéző szókapcsolattal is emleget: “a legnagyobb mesemondó”, “a nagy mesélő” és “a nemzet költője”. Jókait olvasni máig élmény, s ráadásul műveiben elmélyedve ismeretek szerezhetők, bővülhet az egyéni szókincs is. A XIX. századi írók olvasásához azonban a XXI. század emberének segédeszközökre van szüksége, amelyek eligazítanak a korabeli nyelvhasználatban, továbbá a régmúlt események és a korabeli reáliák világában.

A magyarban, mint az írásbeliséggel, sajtóval, közoktatással rendelkező nyelvekben általában, körülbelül százezer szó van, a teljes szókészletet szokás egy millióra becsülni. A nyelvközösség teljes szókincsének azonban egyetlen beszélő sincs birtokában, s a magyar esetében a legműveltebbek kb. harmincezer szót ismernek, a legműveletlenebbek hatezret. Ami íróink szókészletét illeti, Arany János és Petőfi Sándor verseiben több mint 22 ezer szó fordul elő, s bár statisztika nem készült, Jókai szókincsét ennek legalább kétszeresére becsülik. A nagy mesélőt olvasva nemcsak az ismeretek gyarapodnak, hanem bővül a szókincs is.

Újabban népszerű, s a korszerű szótárszerkesztésben is elfogadott az a nézet, mely szerint nincs éles határ a nyelvi és a nem nyelvi ismeretek, szótár és lexikon között. A TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor a nyelvész Balázsi József Attilával társszerzőként Jókai-enciklopédiát adott ki, amely betűrendben magyarázza a nagy mesélő 74 regényének ma már nehezen érthető szavait, beleértve bizonyos tulajdonneveket, egyes regényalakok neveit és eseményekhez kapcsolódó neveket, fogalmakat is. A kézikönyv 28 850 címszót tartalmaz, s mintegy 1150 személyről nyújt információt.

Jókainak főleg hibájaként, mintsem erényeként emlegetik, hogy milyen sok idegen szót használt műveiben. Balázsi és Kiss Gábor az idegen szavak eredetét értőn magyarázza. A szerkesztők az alábbi fontosabb fogalomköröket emelték ki Jókai nyelvéből: tudományos terminusok, jogi szakkifejezések, kártyaműszók, diáknyelvi és tolvajnyelvi szavak. Ami például a kártyaműszókat illeti, a kézikönyvben megtalálható a ma is népszerű ultimó ‘utolsó ütés’ (829. o.) és az egykori sánta ‘különös helyettesítő erővel felruházott, egyébként jelentéktelen lap’ (715. o.). Ez a sánta az egykori ferbliben (290. o.) úgynevezett kisegítő lap volt, olyan, mint a kanasztában és römiben a dzsóker. Különös tolvajnyelvi szó a német eredetű trararumgenger ‘postai tolvaj’ (817. o.), s a trará későbbi tolvajnyelvi szójegyzékekben is előkerül mint ‘postakocsis’.

Galambos Kristóf

Balázsi József Attila – Kiss Gábor: Jókai-enciklopédia. Szavak, kifejezések magyarázata és személyek, földrajzi helyek, történelmi események bemutatása
Tinta Könyvkiadó, 879 oldal, 9990 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés