Hogyan éltek a régi szegediek?

Bálint Sándor néprajzkutatónak, a 19-20. századi szegedi népélet legnagyobb ismerőjének, egykori mesterének ajánlja Juhász Antal etnográfus a Nap Kiadónál publikált, néprajzi tanulmányokból és esszékből álló kötetét. A szegedi nagytáj és szomszédai címet viselő kötet a szerző 85. születésnapjára jelent meg, és 1983 és 2019 közötti írásaiból ad válogatást. Juhász Antal a magyar népi kultúra, ezen belül a Dél-Alföld néprajzának elismert kutatója, hosszú munkásságának középpontjában az anyagi kultúra és a társadalom történeti és néprajzi vizsgálata áll. Egyetemi oktatóként elévülhetetlen érdemei vannak  a néprajz szakos képzés újjászervezésében az országban elsőként alapított szegedi néprajzi tanszéken. Szakmai életútjának fontos állomása volt továbbá az ópusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjtemény 1973-as tervezése és az építkezés elindítása. Lokális elkötelezettségét számos dél-alföldi helytörténeti-néprajzi monográfiában és tanulmánykötetben megjelent írása mutatja. A kiadónál már megjelent egy kötete 2018-ban, amely a dél-alföldi tanyavilágot mutatta be. A mostani, kétszáz oldalas válogatásban a szegedi nagytáj és szomszédsága anyagi és szellemi néprajzának újabb fejezeteit közli a szerző. A társadalomtörténeti kutatások közül szó esik a Szeged vonzáskörzetében található falvak társadalmáról, a mindszent-algyői uradalom népességéről és Mindszent társadalomnéprajzáról, Szaján településrajzáról és társadalmáról, valamint Halas és a homokhátsági puszták és falvak népéről. Az anyagi kultúra területéről a Szeged környékén jellemző úgynevezett „napsugaras” oromzatú házakról, és a szőlővel beültetett homok megnevezéseiről szóló tanulmányok kerültek be a kötetbe. A folklór vonatkozásában az ásotthalmi tanyák pünkösdölési szokásairól, illetve a szentkúti búcsú történetéről olvashatunk egy 1982-es kutatás alapján. Különösen érdekes az egyes családok és emberek életútját végig követő tanulmány és esszégyűjtemény, így a szeged-felsőtanyai Imre család két évszázados történetét feltáró nyomozómunka, illetve a különféle mesterségek művelőinek életútja a szakácsasszonytól a kisbéresen, vagy a mesemondón át a bognármesterből citerakészítővé változó népművészet mesteréig. Utóbbiakban a tárgyilagos, tudományos adatokkal dolgozó szakember lírai oldala is megmutatkozik.

Szénási Zsófia

Juhász Antal: A szegedi nagytáj és szomszédai
Nap Kiadó, 206 oldal, 3465 Ft