Javaslat a könyvkészítők informális fóruma létrehozására – Kocsis András Sándor nyílt levele
Kocsis András Sándor - 2019.03.05.
Kocsis András Sándor – a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, 2017 végéig az MKKE elnöke –, felhívást tett közzé egy új könyvszakmai kezdeményezés – a könyvkészítők informális fóruma – létrehozására. A felhívás szövegét eredeti formájában közzétesszük a Könyvhét honlapján, itt olvasható.
Kocsis András Sándor levele
Kedves Barátaim!
Az írott és nyomtatott magyar kultúra identitásunk egyik legfontosabb része. Az évszázados tradíciókat ápoló magyar könyvészet, könyvkiadás az elmúlt években komoly nehézségekkel szembesült, mivel a digitális világ térhódítása, a nehezen kiszámítható, szűkülő anyagi lehetőségek és a változó olvasói szokások egyre újabb kihívások elé állítják a Gutenberg-galaxist. A könyvkészítés összetett és komplex folyamat, amelynek íve a szerzőktől, íróktól kezdve a szerkesztőkön, a könyvtervezőkön, illusztrátorokon, a nyomdákon és a kereskedőkön, a könyvesboltokon át az olvasókig terjed.
Közös és sürgető érdekünk, hogy megértsük és segítsük egymást, hogy a rendszeres párbeszéd során megismerjük egymás gondolatait és gondjait, és közösen keressünk megoldásokat.
Több évtizedes könyvkiadói tapasztalatom alapján állíthatom, hogy szakmánk résztvevői között gyakorta létezett és létezik ma is – sokszor az ismerethiányból adódó – kommunikációs probléma. Különféle szakmai szervezetek (pl. négy írószervezet, legalább három könyvkiadói szövetség stb.) a lehetőségeikhez mérten próbálják képviselni területük érdekeit, azonban a köztes érintkezésre, érdekeik egyeztetésére eddig nemigen volt mód. Sokszor fragmentáltan, különböző szakmai buborékokban próbálták megoldani azokat a problémákat, amelyek őket közvetlenül érintették.
A jobb és folyamatosabb kommunikáció, valamint a közös érdekek felszínre hozása érdekében kezdeményezem, hogy hozzuk létre a könyvkészítők informális fórumát (a társaság elnevezésére több javaslat érkezett, erről az első összejövetelen lehetne dönteni: Misztótfalusi Kis Miklós Kör, Mándy Iván Kör, Radnóti Miklós Kör, Tandori Dezső Kör, Kós Károly Kör). A kör tagjai nyomdászokból, könyvkiadókból, szak- és szépírókból, szerkesztőkből, fordítókból, könyvtervezőkből és illusztrátorokból kerülhetnek ki. A tagok kizárólag természetes személyek lehetnek, és véleményformálás esetén mindenki egy szavazattal rendelkezne. A kör nem venne fel jogi formát, nem lenne tagdíj és klasszikus értelemben vett vezetés. Három ügyvivő és egy titkár térítésmentesen segítené a szervezési munkát, évi 6-8 összejövetelen hangoznának el szakmai előadások, illetve konzultációk, viták. A kapcsolattartást egy zárt Facebook-csoporton és e-mailen keresztül lehetne biztosítani. A társaság kizárólag szakmai problémák megbeszélésére és a közös érdekek feltárására, megvitatására szerveződne, nem sértve egyetlen szakmai szervezet munkáját és tevékenységét sem. Az esetlegesen egymással olykor konfliktusos viszonyban álló feleket is szívesen fogadná, az érzelmi indítékok távol állnak tőle. Nem képviselne közvetlen politikai célokat, kizárólag szakmai kérdéseket vitatna meg, és ha szükséges, állást foglalna a hivatásunkat érdemben érintő kérdésekben.
Amennyiben egyetértesz a fentiekben megfogalmazottakkal, és szeretnél az alapító „anyák” és „atyák” közé tartozni, kérlek, jelezd ezt a név és a státusz megjelölésével (XY, könyvkiadó / közgazdász / író / történész / műfordító / szerkesztő stb.). Egyben jelezd azt is, hozzájárulsz-e ahhoz, hogy az első meghívón a neved szerepeljen az alapítók névsorában. Az első összejövetelen, ill. írásban lehetne az elképzelést megvitatni, javaslatot tenni a tagok további csatlakozási lehetőségérre.
A válaszotokat március 20-ig várom.
Barátsággal,
Kocsis András Sándor, könyvkiadó, szociológus
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával