’56 megünneplésére készül az Írószövetség

A magyar írótársadalom érdekeit képviselő Magyar Írók Szövetsége 1945-ben született meg. Fönnállásának több mint hat évtizede alatt többször változtak a körülményei: 1948 után meg kellett szenvednie a diktatúra kirekesztő politikáját, de 1956-ban volt ereje széttörni a kényszerű kereteket, majd 1981-től fokozatosan meg tudta teremteni a szabadság kis körét, erjesztő szerepet játszva a demokráciától megfosztott magyar társadalomban. A Magyar Írószövetség jelenleg az írók legnagyobb létszámú szervezete, s tagjainak mintegy harmada nem állampolgára hazánknak.
1956 tavaszán Magyarországon is érezhető volt az "olvadás". Az irodalmi folyóiratokban korábban eltiltott írók közölhettek, hangot kapott nem egy társadalmi jelenség bírálata. A szeptember 17-i közgyűlésen újra titkos szavazással választottak vezetőséget, és e testületbe már nem párttag írók is bekerültek. A Szövetség elnökévé Veres Pétert választották, társelnöknek Háy Gyulát és Tamási Áront, a főtitkár Erdei Sándor lett.
A forradalom szellemi előkészítésében (pl. a Petőfi-kör vitáiban), a forradalmi eseményekben és az utóvédharcokban egyaránt meghatározó volt az Írószövetség és személy szerint számos magyar író szerepe. Október 23-án a budapesti Bem-szobor előtt Veres Péter olvasta fel a Magyar Írók Szövetsége határozatát. Különböző irányzatokhoz tartozó és politikai nézeteket valló írók együtt léptek fel a forradalom vívmányainak megőrzéséért. Az Írószövetség egyöntetűen támogatta a magyar nemzet harcát, és élvezte az ország népének bizalmát. Az 1956. december 28-i közgyűlésen Tamási Áron olvasta fel az írók Gond és hitvallás című nyilatkozatát, egyértelműen kiállva a vérbe fojtott szabadságharc és forradalom eszméi mellett. A zsarnokság restaurációja során, 1957 januárjában a kormány rendelettel feloszlatta a Magyar Írók Szövetségét...
Letartóztattak és börtönbüntetésre ítéltek számos írót, sokan elhagyták az országot, a fiatalok külföldön lettek íróvá...
A Magyar Írószövetség jelentős ünnepségsorozattal kívánja emlékezetessé tenni az 1956-os évfordulót. Emlékbizottság alakult, amely kidolgozta az elnökség által javasolt programtervet. Szeptember 8-tól novemberig országszerte rendhagyó irodalomórákat, szerzői esteket tartanak. A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 6-7-én nemzetközi tanácskozás folyik, írók, történészek, irodalomtörténészek részvételével. 21-22-23-án pedig bemutatókra, díjátadásra, megemlékezésekre, koszorúzásokra kerül sor (Helyszínek: Uránia Filmszínház, Magyar Írószövetség székháza). November 4-én a Határon túli magyar irodalom napjai rendezvénysorozat keretén belül kerekasztal-beszélgetésre kerül sor ’56 a határon túli magyar irodalomban címmel a Szent István Művelődési Házban, Székesfehérváron.
Sz. A.