Értékes, szép könyveket a legkisebbeknek!
Gyermekkönyvkiadás Magyarországon

A gyermekkönyv-kiadás az utóbbi évtizedben egyre nagyobb üzlet lett. A kilencvenes években az addig monopolhelyzetben lévő Móra Kiadó mellett egyre másra bukkantak fel olyan könyvkiadók, akik a gyermekkönyvek kiadásában láttak üzleti lehetőséget. Ezek közül az utóbbi évekre az Animus és a Ciceró vált Móra-nagyságúvá, mind a kiadványok mennyisége, mind pedig a forgalom tekintetében. A gyermekkönyv-kiadás az üzleti sikerek mellett mindig nemes feladatnak számított: eljuttatni a gyermekekhez a klasszikus és a modern gyermekirodalmat, lehetőleg igényes illusztrációkkal ellátott maradandó formában.

Összeállításunkban négy gyermekkönyv-kiadó mutatkozik be az 5. Gyermekkönyvnapok alkalmából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a megalakulásuk óta eltelt időben milyen sikereket értek el, mely elvek mentén építik fel kiadói stratégiájukat, illetve milyen terveik vannak a közeljövőre nézve.

Pozsonyi Pagony
„A Pagony története 2001-ben kezdődött, akkor nyílt az első könyvesboltunk (ami ugye kifejezetten gyerekkönyvesbolt, és így unikum), de rögtön az elején tudtuk, hogy a bolt mellé majdan kiadót is szeretnénk – meséli a kezdetekről Kovács Eszter kiadóvezető. – „Amióta boltunk van, azt is jobban látjuk, hogy mi van, és természetesen mi nincs a magyar gyerekkönyv-piacon, és ahogy az üzlettel, úgy a kiadóval is természetesen azt szeretnénk elérni, hogy minőségi könyvek kerüljenek a gyerekek – és elsősorban az óvodás korú gyerekek – kezébe.
Igyekszünk külföldről olyan könyveket behozni, ami ott nagy siker, és nagyon hiányzik a magyar piacról. Nagyon hiányoznak például a gyerekek alapvető, mindennapos dolgairól és problémáiról szóló képeskönyvek, hiszen ha ezek a könyvek jók, és nem didaktikusak, nagyon sokat tudnak segíteni. Ugyanígy voltunk a zenével is – alig van olyan mese, olyan mesekönyv, ami zenéről, hangszerekről szólna, holott nagyon sok gyerek tanul és szereti a zenét, majd minden óvodás jár zeneoviba – mégsincs ilyen könyv.”
2002-ben – a Pagony könyvesbolt első születésnapjára – adták ki az első Pagony-könyvet, Marék Veronika klasszikusa a Boribon születésnapja volt első mesekönyvük. Ezt követte aztán a többi régi Boribon-történet (összesen 5) - ráadásul sikerült a szerzőt rábeszélniük, hogy írjon-rajzoljon új Boribon-történeteket is, így született meg a két vadonatúj Boribon-mese, a Boribon beteg, és a Boribon kirándul.
A legnagyobb kritikai visszhangot elért könyvük kétségtelenül a Csimota Kiadóval közösen a Friss tinta! című kortárs gyerekvers-antológia, mely egyes méltatói szerint irodalomtörténeti jelentőségű. „Ez a könyv olyan lett, amilyennek elképzeltük, szép, jó, változatos, gazdag, derűs, átfogó – szóval jó lett, és szerencsére jól is fogy – ezt is reméltem, mert bár az önálló versesköteteket annyira nem veszik a vevők, az antológiákat szeretik” – vallja büszkén a kiadó. – „Szeretnénk, ha itthon is szebbek lennének a könyvek. Nem hiszem, hogy a magyar közönség éretlen, hogy nem való neki az, ami igényes, én azt gondolom, ha egy könyv tényleg jó, akkor azt meg is fogják venni – mindenesetre lehet „nevelni” a közönséget a minőségre. Azt szeretnénk, hogy a Pagony könyvek (mint ahogy a boltnál talán sikerült is) márka lehessen, ha a szülő kezébe vesz egy könyvet, és azt látja, hogy a Pagony adta ki, rögtön tudja, hogy mit tart a kezében.”

Santos
A Santos Kiadónak – gyerekkönyvek kiadásával 1993 óta foglalkoznak – a múltjáról, terveiről és céljairól Szántó Júlia, a kiadó igazgatója számolt be nekünk. „Kizárólag magyar írók meséiből, verseiből válogatunk, 0-tól 8 éves korig ajánljuk könyveinket Kiadási koncepciónk alapján kiadónk igyekszik leghíresebb magyar költők, írók meséiből, verseiből illusztrált könyveket kiadni. Petőfi Sándor, Arany János, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Zelk Zoltán, Donászy Magda, Bálint Ágnes, no és a mai egyik leghíresebb írónőnk, Varga Katalin könyveiből sikerült megjelentetnünk több mesekönyvet.
Igyekszünk olyan grafikusokat keresni, akik a hagyományos stílust képviselik, és összhangba tudnak kerülni az író és a gyerekek világával. Nagyon fontos a jó vonalvezetés, színvilág, állat-, ember-, gyerekábrázolás, szeretjük, ha az állatokat emberi tulajdonságokkal ruházzák fel a grafikusok. Szeretjük a razfilmszerű megjelenítést, és ebben a mi ízlésünk találkozik a gyerekekével. Kiadónknál egyáltalán nem domináns az üzlet, a nagy haszon, évtizedekig az egyik legolcsóbb kiadó voltunk. Célunk sokkal inkább az, hogy minél több gyerekhez kerüljenek mese-, verses-, és mondókás könyveink, így jobban érezzük a gyerekek, és a szülők szeretetét.
Az óvodások a mondókás leporellóinkat kedvelik legjobban, de nagy siker az egyes témaköröket (Háziállatok, Gyümölcsök, Zöldségek, Állatkerti állatok, Járművek stb.) a legkisebbek számára bemutató lapozókönyv sorozatunk is.
Fontosnak tartom kiemelni Varga Katalintól a Madzag és cimborái, valamint a Madzag és a világ című könyveket, mindkét könyv óvodai és iskolai tananyag. Ugyancsak nagyon sok gyerek ismeri az Én Te Ő -kalandozás a szófajok birodalmában című, szinte tankönyvnek minősülő csodálatos nyelvtankönyvet. Még a szülők, nagyszülők is emlékeznek erre a vidám, tankönyvre, Görög Júlia kedves grafikái remekül kifejezik a könyv mondanivalóját.
Kortárs író Juhász Magda, tőle már nagyon sok verset, mondókát megjelentettünk, Az egérkirály-sorozat már-már klasszikus verses mesének számít, és rövidesen megjelenik a folytatás is. Ugyancsak Juhász Magdától Az Ünnepi Könyvhétre egy varázslatos mesekönyvet sikerül kiadni: A kék legény „környezetvédő” mese, melyben Füzesi Zsuzsa gyönyörű rajzai még jobban segítenek kifejezni a történet tanulságát.

Csimota
„Kiadónk, a Csimota Gyerekkönyvkiadó 2003 januárjában alakult és célul tűztük ki, hogy a gyermekek számára újszerű könyvekkel jelentkezzünk” – mutatja be a kiadót Csányi Dóra, az egyik alapító. „Tv, videó, számítógép, internet mára már természetes szereplői gyermekeink életének. Ebben a hatásokkal teli tárgyi világban nehéz feladatnak tűnik a könyvet izgalmasabbá, népszerűbbé tenni, úgy gondoljuk, ennek egyik módja, ha a legkisebbek számára a könyvet, mint tárgyat tesszük vonzóvá. Az együttolvasás öröme, a meghitt pillanat, amikor közösen merülhetünk el a fantázia végtelen birodalmában, egyszerre múlik a „ritmuson”, a szövegen és az oly gyakran mostohán kezelt „formán” (illusztráció, papír, méret, színek).
Szükség van új kulturális értékek létrehozására, és ebben példaként kell, hogy előttünk álljanak azok az írók és költők, akik maradandót alkottak a gyerekirodalom terén is. Teret és lehetőséget szeretnénk kínálni azon fiatal költőknek és íróknak, akik saját élethelyzetükből adódva fordultak az elmúlt években a gyermekirodalom felé.”
A Tóth Krisztina-féle versesfüzet-sorozatot, A londoni mackókat a szakma Az év könyve díjjal jutalmazta, ugyanígy az év gyermekkönyve lett 2005-ben Lackfi János Bögre családja, népszerű kiadványuk az Alföldi Róbert szerkesztette Állatok a tubusból című könyv, melyben a XX. század húsz magyar festőjének egy-egy képéhez kortárs költők által írott versek párosulnak. A lírai vonalat erősíti Vörös István A hajnali tolvaj című kötete.
A lelkes kritikai fogadtatás természetesen nem jelenti azt, hogy a könyvkereskedők is egyből „ráharapnak” a kiadó könyveire. Csányi Dóra az igényes gyermekkönyvek és a könyvkereskedelem mostoha viszonyáról egyik interjúban ezt mondta: „A londoni mackókkal az a bajuk, hogy kivitelezése eltér a hagyományostól, visszatérő elemként pedig az újonc kiadó „bizonytalan jövőjét” vagy a könyvek magas árát hangoztatják. Amely kifogás tulajdonképp azért érthetetlen, mert a boltokat elözönlő külföldi képeskönyvek sem olcsóbbak. Hiába a kedvező vásárlói fogadtatás - A londoni mackók tíz füzetéből példányonként idáig ezer darabot adtak el -, a szakmai elismerés vagy a hagyományos lineáris vonalvezetéssel szakító, szöveglabirintusként összeálló Vörös István-kötet népszerűsége a gyerekek körében, - egy-két kivételt leszámítva - a kereskedők hajthatatlanok. Kizárólag a gyorsan és biztosan eladható könyvekkel kalkulálnak.”

Napraforgó
„A Napraforgó Könyvkiadót 2005 nyarán alapította a spanyol Susaeta Kiadó, amely gyermekkönyvkiadásban spanyol nyelvterületen az egyik legnagyobb kiadónak számít a közel 5000 címes kínálatával” – kezdi a kiadó bemutatását Lukács Bernadett ügyvezető. „Kiadónk fő profilja a gyermekkönyvkiadás, ezen belül megjelennek leporellók, szivacsos könyvek, kifestők, foglalkoztatók, készségfejlesztő könyvek, mesekönyvek és ismeretterjesztő irodalom is. A könyvek a 0-8 éves korosztálynak szólnak, jellemzőjük a színes, gazdag grafika.”
Az első könyvek 2005 októberében jelentek meg, ma már közel 150 cím szerepel a kiadó kínálatában. Az idei könyvfesztivál díszvendége, a spanyol irodalom és kultúra tiszteletére megjelent a Spanyol népmesék című válogatás, amely színpompás, a mediterrán hangulatot árasztó megjelenésével igazi unikumnak számít. Ősztől felnőtteknek szóló ismeretterjesztő sorozatok indításával fog bővülni a kiadó profilja.
„Külföldi tulajdonos révén az induláskor természetesen a Spanyolországban készült művek magyarra fordított és adoptált változatai kerültek a kiadó kínálatába, de készülünk a téli könyvvásárra már saját szerkesztésű és magyar grafikusok által készített könyvekkel is. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyerekek – és természetesen a szülők is – különösen szeretik a gyermekek aktivitását, egyszerre többirányú figyelmét lekötő könyveket. Ezek nem elsősorban az olvasást, hanem inkább a tanulást, fejlődést segítik.
Nem profilunk az ifjúsági irodalom kiadása, mesekönyveink is inkább a legfiatalabb korosztályt célozza meg, akiknek még a szülők, nagyszülők, esetleg a testvérek olvasnak. Ezért könyveink nagyon jó eszközök lehetnek az olvasás, mint szabadidős tevékenység megkedveltetésére, jó alapot szolgáltathatnak a későbbi önálló olvasásra is.
Terveink között szerepel a mesekönyvek mellett minél több ismeretterjesztő irodalom, és felnőtteknek szóló ismeretterjesztő könyvek kiadása.”

Pompor Zoltán