Olvasási szokások Spanyolországban

A több szervezetet is tömörítő Spanyolországi Könyvkiadók Egyesületeinek Szövetsége (Federación de Gremios de Editores de España) 2001 óta minden évben felmérést készít a spanyolországi olvasási és könyvvásárlási szokások változásairól (Hábitos de lectura y compra de libros, 2005), és részletes jelentés ad közre a könyvpiac mozgásáról (Comercio interior del libro en España, 2004). Nem véletlen, hogy mindenre kiterjedő statisztikák készülnek a könyvszektorról, hiszen a spanyol olvasók száma évről évre nő, ha meg is torpant némileg a könyvpiac ugrásszerű növekedése.
(Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a magyar felmérés készítői – az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelye - kisebb nagyságrendű mintán kutattak, és kisebb keret állt a rendelkezésükre. Munkájuk első eredményeit zárójelben dőlt betűvel közlöm .)

Könyvolvasási szokások

A felmérések szerint a 14 éven felüli spanyol lakosság 41,1%-a szabadidejében hetente legalább egyszer olvas könyvet, ez növekedést mutat az előző évekhez képest. A nem olvasók a megkérdezettek 42,9%-át teszik ki. (Magyarországon a megkérdezettek 60%-a egy könyvet sem olvasott az elmúlt 12 hónapban, 32,13% pedig legalább egy könyvet negyedévenként.) Legtöbbet a 14 és 24 év közötti fiatalok olvasnak, akik középiskolát végeztek, vagy egyetemi hallgatók, legalább egy millió lakosú városban élnek és a középosztályhoz, vagy magasabb rétegekhez tartoznak. A könyvet nem olvasók is világosan meghatározható körből kerülnek ki: 55 évesnél idősebb, általános iskolai tanulmányokkal vagy azzal sem rendelkező felnőttek, háztartásbeliek és nyugdíjasok, akik az alacsony középosztályba tartoznak, és 50.000 főnél kevesebb lakosú településeken élnek.

A spanyol lakosság 61,9%-a olvasott valamilyen könyvet az elmúlt évben, átlagosan évi nyolc könyv jut egy olvasóra, hiszen a magukat gyakori olvasóknak valló válaszadók is csak napi egy óránál kevesebb időt fordítanak olvasásra. Leginkább az irodalmi műveket kedvelik a spanyolok, főleg a regényt és az elbeszéléseket, azok közül is - a magyarul könyvesboltokban külön kategóriát nem képviselő - rejtélyek és cselszövések köré épülő műveket (novelas de misterio y de intriga), és a történelmi regényeket. Érdekes, hogy legkisebb érdeklődésre a romantikus regények, a rémtörténetek és a tudományos fantasztikus irodalom tarthat számot. 2005-ben a legolvasottabb könyv A Da Vinci-kód volt, ezt követte a magyarul is megjelent A szél árnyéka, Carlos Ruiz Zafón regénye (Palatinus Kiadó, 2006, ford. Vajdics Anikó), a harmadik helyen megint egy Dan Brown mű áll, míg a Cervantes-évnek köszönhetően a negyedik helyen a Don Quijote szerepel (új magyar fordítása: Európa Könyvkiadó, 2005, ford. Benyhe János). Az idei Könyvfesztiválra jelenik meg a spanyol sikerlista hatodik helyezettje Julia Navarro fordulatos történelmi krimije, A Szent Lepel titkos szövetsége (Kiss József Könyvkiadó, 2006, ford. Cserháti Éva). Három író - Lucía Etxebarría, Arturo Pérez-Reverte és Isabel Allende - szerepel még az első huszonötben, akiktől szintén ez alkalomból új - de nem a sikerlistán szereplő - kötet jelenik meg magyarul. Érdekesség, hogy a szociológiai kutatások szerint egyre kevésbé vallásos Spanyolországban a Biblia a 13. legolvasottabb könyv, jóllehet az ezt választók 81%-a 55 évesnél idősebb. (A magyar felmérés a legutóbbi olvasmányok szerzőire kérdez rá. 2005-ben itthon is Dan Brown vitte el a pálmát, de az első tíz között sokkal több igényes irodalmi szerző található - Jókai Mór, Kertész Imre, Márai Sándor -, mint a spanyol sikerlistán.)
A népesség 94,4%-a általában spanyol nyelven olvas, második helyen a katalán áll. Meglepő azonban, hogy a felmérések szerint többen olvasnak angolul és franciául, mint gallego és baszk nyelven. Az olvasók nagy része szórakozás céljából olvas, ettől csak a tanuló korosztály adatai érnek el. A spanyolok növekvő igényét az is jelzi, hogy úgy érzik, kevesebbet olvasnak, mint az elmúlt évben, holott a statisztikák éppen az ellenkezőjét mutatják. A válaszadók háromnegyede értett egyet a „Szeretnék több időt fordítani könyvolvasásra” kijelentéssel. A kérdésre, hogy „Miért nem olvas gyakrabban?”, csak 12,6% válaszolta, hogy egyáltalán nem szeret olvasni. Aggasztó, hogy ez az arány jóval magasabb – 23,4% - a legfiatalabb korosztály körében. Az utolsó könyvet a válaszadók majdnem fele vásárolta (27%), 19,4% ajándékba (9%), valamivel többen, 22,4%, pedig kölcsönbe kapta (16%). A legutóbb olvasott könyveknek csak 3,5%-át kölcsönözték könyvtárból (7%). A magyar felmérésben a legutóbbi olvasmányok beszerzési módjainál választható a „Családi könyvtárból” lehetőség, a legtöbben - 29% - ezt jelölték meg. (Ezért jelentősen alacsonyabbak a többi pontban mért magyar értékek.) Érdekes, hogy ez a lehetőség nem szerepel a spanyol kérdőíven, ami minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a spanyol háztartásokban kevés könyv található: az otthonok 53,4%-ban maximum száz kötet van.
A megkérdezettek több mint fele legalább egy könyvet vett az elmúlt évben, egy vásárlóra átlagban 12 könyv jut, de a tankönyveket levonva csak 8. A gyakori könyvvásárlók köre megegyezik a sokat olvasókéval, ahogy a legolvasottabb műfaj a legkeresettebb is: a már fentebb említett, rejtélyekről és cselszövésekről szóló művek - 32,5%, ezt követik a történelmi és végül a kalandregények. Könyvvásárlásnál a barátok, ismerősök ajánlása a fő döntési szempont. A válaszadók többsége általában könyvesboltban szerzi be az olvasmányait, de érdekes, hogy egyre többen – 9,7% - vesznek könyvet a szupermarketekben.

A könyv és a média

A lakosságnak csak 13,6%-a volt az elmúlt évben legalább egyszer könyvtárban (23,4%). A lakosság majdnem 40%-a használja hetente az internetet (24%), főleg keresésre és levelezésre, de csak nagyon kis hányad vesz könyveket interneten keresztül. (A spanyolok munkán kívül heti 11,5, a magyarok 10,9 órát interneteznek, ami a világlista harmadik és negyedik helyét jelenti; a nemzetközi átlag 8,9 óra. ) Több mint kétharmaduk olvas napilapokat (43%), és fele egyéb sajtótermékeket (magyar adatok szerint 22% olvas hetilapokat, 15% folyóiratot). Érdekes, hogy jelentősen csökkent a sportmagazinok olvasása. Összességében a spanyolok 90,6%-a olvasott valamit az elmúlt évben, érdemes megjegyezni, hogy ez az adat 85% volt 2001-ben. A megkérdezettek 15%-a rendszeresen ír elbeszéléseket, verseket vagy naplót, kevesebben cikkeket és regényt. A spanyolok átlagosan 2,5 órát néznek televíziót, de csak elenyésző százalékot érdekelnek a könyvekről készült műsorok. (A nemzetközi felmérés szerint a spanyolok heti 15,9, míg a magyarok 15,1 órát töltenek a televíziókészülék előtt; mindkettő a nemzetközi átlag alatt van. Rádiózásban azonban megelőzzük őket.) A spanyolok a nemzetközi átlag – heti 6,5 óra - alatt vannak az olvasással eltöltött időt tekintve; összesen 5,8 órát olvasnak hetente, mi magyarok ebben még megelőzzük őket (6,8 óra).
A spanyolok általában nem tartják magukat olvasott népnek, és felnéznek a „híresen művelt” kelet-európaiakra, a felmérések eredményei viszont arra engednek következtetni, hogy a különbség rohamosan csökken, ami magyar szempontból cseppet sem vigasztaló.

Cserháti Éva