Kutyafajták könyve

Ember és kutya együttélése ősidők óta tart. A biológusok szerint a kutya avagy eb (Canis lupus familiaris) a gerincesek törzsébe, az emlősök osztályába, a ragadozók rendjén belül a kutyafélék családjába tartozik. Valószínűleg első háziállatunk, és már a kőkorszakban domesztikálták.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség mintegy 430 kutyafajtát tart nyilván, és máig folyik az új fajták kitenyésztése. Az említett szövetség hivatalosan kilenc önálló őshonos magyar kutyafajtát ismer el: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótszőrű magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó. Ezeknek a kutyafajtáknak a megőrzése nemzeti érdekünk.

Rácz János Kutyaszótára 410 szócikkben dolgozza fel szinte teljeskörűen a kutyafajtákat, feltüntetve több nyelven a nevüket, a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti ismeretet. A szócikkek elején forrásmegjelölés található arról, hogy az adott kutyafajta neve mikor és hol bukkan fel először a magyar írásbeliségben. A szócikk magyarázó része foglalkozik a kutyafajta nevének eredetével, ismerteti a névadás indítékát, illetve az idegen nyelvi megfelelőket. Mindezek után a kutyafajta bemutatása következik. A szótár eredeti funkcióján túllépve több kutyatartási, kutyaápolási tudnivalót is közöl.

Például a barzoj néven is ismert kutyafajta az “orosz agár” címszó alatt lett megírva, s a könyvben fekete-fehér illusztráció is van róla. Orosz agár neve a magyarban 1864-ben bukkan fel, Eredetileg az orosz nemesség kedvence volt. Farkasra vadásztak vele úgy, hogy falkában engedték a ragadozó után, és ha beérte, nyakon ragadta és a földhöz vágta, a vadászok pedig tőrrel végeztek az ordassal. Az orosz agár gyors, erős, elegáns megjelenésű kutya, élénk, értelmes, nem ugatós, nem harapós. Kitűnik éles látásával és harcos, bátor magatartásával. Rendszeresen kell sétáltatni, ha lehet, futtatni.

A magyar kutyafajták ismertetése különösen igényes. A pumi szóról megtudhatjuk például, hogy német jövevényszó ugyan, de maga a kutya a puli mellett legfontosabb terelőkutyánk, s Fekete István Bogáncsa is pumi volt.

A Kutyaszótár szerzője Rácz János, aki számos szótárt állított össze, köztük az Állatnevek enciklopédiáját. Növény- és állatneveket tárgyaló szófejtéseit rendszeresen közli a Magyar Nyelvőr. A szépen kivitelezett, az idegen szavak esetében is gondosan szedett, illusztrált könyv a Tinta Könyvkiadót dicséri.

Galambos Kristóf

Rácz János: Kutyaszótár. 410 kutyafajta nevének eredete és a fajták bemutatása
Tinta Könyvkiadó, 235 oldal, 3490 Ft