Az Élet és Irodalom 2. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

BALLA ZSÓFIA 75. SZÜLETÉSNAPJÁRA

Demény Péter: Tisztás a sziklák között

„Olyan korban írtam én verseimet, amikor szégyen volt embernek lenni. Morális helyzetnek ez szörnyű, de költői helyzetnek nem éppen érdektelen” – írta Székely János, az a költő-író-gondolkodó, akit Balla Zsófia is szívesen emleget. Írhatta volna ő maga is. Verseiből minduntalan ez freccsen ki: a nehéz helyzetek költői megélése. A nyár barlangjától az Úszik a földben című versen át Az élet két fele című poémáig, amelyet Tamás Gáspár Miklósnak ajánlott, s amelyből fentebb idéztem, ennek a tanúi vagyunk: az ellenséges(sé vált) világ versbe vevésének, hogy ezúton kedves Babitsáról is megemlékezzek.”

LUDASSY MÁRIA 80 ÉVES

Részlet Deczki Sarolta köszöntőjéből:

„Humán értelmiséginek lenni Kelet-Közép-Európában önmagában is szép vállalás, erős kockázatvállalási hajlandóságot mutat. De az embernek egy pályát, sőt, egy életet feltenni a felvilágosodás értékeire, a felvilágosodás eszméinek a közvetítésére, ez bizony már-már vakmerőség ezen a vidéken. Nem véletlen, hogy Ludassy Mária egyik könyvének a Felvilágosodástól elsötétítésig a címe, mely ugyan általában vett politikaifilozófiai írásokat tartalmaz, de mégsem lehet áthallások nélkül érteni, legalábbis 2014-ben, amikor megjelent, már voltak tapasztalataink az elsötétítésről.”

FEUILLETON

Papp-Sebők Attila A feszültség fokozása című esszéje az esztétikai borzongásról és a művészetpszichológiáról szól.

„Amikor valamit látunk, olvasunk, arra törekszünk, hogy megértsük a világ alapvető vizuális tulajdonságait, mindez fiziológiai szempontból sajátos izgalmi állapotot, érzelmet, vált ki, serkenti a képzelőerő működését. Gondoljunk csak Raszkolnyikovra, aki a felöltője alá rejtett baltával halad végig az utcán. Ez a mondat már önmagában elég ahhoz, hogy izgalmat váltson ki bennünk. Félelmet, kíváncsiságot, vágyat a folytatás ismeretére. S jóllehet, ez egy minden tekintetben paradox kijelentés: hiszen, ha olvastuk, pontosan tudjuk, mi fog történni, mihez szükséges a balta, mit fog Raszkolnyikov elkövetni a harmadik emeleti lakásban. Vagy egy még klasszikusabb példával élve: vegyük a shakespeare-i darabot, a Rómeó és Júlia esetét. Ezerszer láttuk, megnéztük filmen, színházban, olvastuk a drámát, mégis minduntalan: szapora légzés, izgalom.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Darida Veronika Az eredet nyomában című recenziója Marcel Proust A hetvenöt kéziratlap és egyéb kiadatlan írások című kötetét elemzi.

„Ezekben a váratlan feltámadásokban a múltbeli élmény az a „tiszta formájában megőrzött tiszta élet” (157.) lesz, amelyet csak ekként – elveszítve és újra rátalálva – ismerhetünk meg.
A véletlen találkozásokban, az önkéntelen emlékezés első felbukkanásaiban semmilyen szerep nem jut a tudatosságnak. Ahogy Proust hangsúlyozza: „Mindennap kevesebb jelentőséget tulajdonítok az értelemnek. Mindennap egyre világosabban látom, hogy az író csak az értelmen kívül tud megragadni valamit az elmúlt benyomásainkból, vagyis képes valamennyire eljutni önmagához és a művészet egyetlen anyagához.” (155.)  A múlt revelációszerű felismeréseihez képest az értelem igazságai másodlagosak és kevéssé valóságosak.
Mindezek nyomán, A hetvenöt kéziratlap olyan ősszöveget alkot, amelyből feltárható a prousti témák forrása.”

AZ ÉS KÖNYVE JANUÁRBAN

Radnóti Sándor Vegyük észre! című kritikája Rényi András Rembrandt-könyvéről szól (Rényi András: Rembrandt. A képek színjátéka – hermeneutikai kísérletek).

„Magát e feladatot kitűzni is csak akkor lehet, ha a tárgy olyan beláthatatlanul roppant méretű és súlyú, mint Rembrandt, vagy mint – ha a Rényit ösztönző és mintaképül szolgáló emlékezetes műre, Fodor Géza 1974-es könyvére gondolunk – Mozart. Mindkét esetben létrejött egy remekmű-esztétika is, tárgyukra vonatkoztatva. A zene és dráma összefüggését kutató Fodor Géza esetében ez modernizált aufklérista-humanista, a tragédiát belátó, de a bölcs megbékélésben és feloldásban bízó elmélet. A festészet és dráma összefüggését kutató Rényi világában szaggatottabb, törtebb, veszedelmesebb mélységekbe vezető, anarchisztikusabb, gyakran nemcsak a felidézett dráma, hanem a felidézés drámájából keletkező remekmű-esztétika rajzolódik ki, amelyben eleve feszültség van tárgy és a tárgy megalkotása között, a megfestett szó kettős – tárgyi és létrehozói – értelme között, „drámaegész” és „képegész” között. Remekmű akkor keletkezik, ha a feszültségek nem kioltják egymást, hanem fölerősítik. Ebből következik a befogadás esemény-jellege, amelyet nem mi állítunk elő a kép-tárgy kontemplációja révén, hanem megtörténik velünk a képpel való interakcióban.”

VERS

A szám versrovatában ezen a héten Balla Zsófia, Jász Attila és Kiss Judit Ágnes versei kaptak helyet. Kedvcsinálóul a január közepén jeles születésnapját ünneplő Balla Zsófia egyik versét adjuk közre:

EGY TÉLI ESTE

Egy téli este. Nincs is mély hideg.
Ünnep előtt. Barátok vacsoráznak
itt. A vak remény tipeg
velünk az új év láthatárán.

Akik eltűntek, fázva
legombolnak egy réteg életet
rólunk. A rádió kárál.
Ledobnám nevem, ha lehet.

Akit szerettünk, az már levet
magáról. Fénylenek
egykor lakott házak.
A konyhánk ablakában ég a villany.
Látom a Fellegvárról és Budapestről is.
Aki ott járt, mind a földbe illant.
Apám, anyám, Péter – sok
belém tört tövis.

Brueghel képén a fontos alakok
elvesznek a tájban,
tömegben: ami életbevágó,
az alig látszik, a körülmények
pillagyűrűje takarja testüket,
tekintetüket. Hallgatom az időt,
ahogy egy vonósnégyesben ketyeg,
vagy egy képen virít, ott üget
ereimben: a veszteségben él.

Kifent érzékeim hasítják a telet.
Üdvözlégy csönd, te mérhetetlen.
Kezdjük újra. Szülj meg,
drága anyám.
Csak por és kő vagyok még nélküled.

PRÓZA

Beck Tamás, Masri Mona Aicha és Várkonyi Benedek prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Szív Ernő TikTok című írásából:

„A fiam 17 évesen marxista-leninista lett és vegetáriánus, a kislányom pedig vegán. A feleségemnek a múlt héten ajánlottak egy biofodrászatot, ha megkínoznának, se tudnám megmondani, ez a szolgáltatás miben állhat. Családom tagjai fölhívták a figyelmemet, hol ne hagyjak felesleges biológiai lábnyomot, hogyan étkezzek, hogyan kerüljem a rasszizmus, a sovinizmus és a szexizmus különböző megnyilvánulásait. Őszintén érdeklődtem, hogy miért fordítanak rám ilyen gondot. Mert te egy őskövület vagy, papa. Ezt értettem, nem is vitatkoztam a minősítés ellen, rosszul összetákolt ember bunkóval.
Amikor a tíz másodperces fölszólítás elhangzott, a gyermekek édesanyja egy mikroáramos arcfiatalításon vívódott, s mert én támogattam ezt a gondolatát, kijelentette, ezek szerint én is öregnek látom az arcát, némi éllel és keserűséggel mondta, de én ellenkeztem, soha nem láttam még ilyen jó formában. Szerintem nem lett nyugodtabb, de a biztonság kedvéért rám vágta az ajtót.”  

FILM

Báron György Aki Kaurismäki Hulló levelek című filmjét értékelte.

„A zene elvágyódást sugároz, ám a szereplők, felhajtván italukat, kilépnek a szürkeségbe, ahol csüggedten, beletörődve élik mindennapjaikat. Ebbe a világba csak a szerelem hozhat megváltást – a Hulló levelek az utóbbi évek egyik legszebb szerelmes mozija. Tökéletes ellentéte az érzelmes hollywoodi románcoknak, amelyek oly olcsóvá és hamissá teszik az érzelmeket.” 

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia Kovalik Balázs Liliom-rendezéséről írt.

„A budaörsi Liliom talán az évad egyik legjobban várt bemutatója volt. Mert megelőzte a hírverés, hogy Kovalik Balázs rendezi – aki bevallása szerint nem gondolta volna, hogy ezzel a darabbal valaha dolga lehet, de mint valamirevaló rendező fényesen rácáfolt saját prekoncepciójára, nem mellesleg mostanság ritkán dolgozik itthon –, a címszerepet pedig Alföldi Róbert alakítja – aki meg jócskán túl van a játékhagyományban bevett színészi korcsoporton, noha ifjan, akkor még csibészesebben is eljátszhatta volna. Kettejük munkásságának és aktivitásának akár csak részleges ismeretében klasszikus színrevitelre nyilván nem számított senki – és ez jól is van így, hiszen ha például Shakespeare-t lehet kortárs hangon újraértelmezni, átkeretezni, Molnár Ferencet miért ne lehetne?”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu