Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Csokonai Attila
SZABADMATT
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
A MÚZSA
CSÓKJA
A Móra Kiadó <br> ÚJDONSÁGAI Csokonai Attila <br> SZABADMATT Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV A MÚZSA <br> CSÓKJA
Kiemelt

Váncsa István: A mi mindennapi sonkáinkat add meg nékünk ma – Az Élet és Irodalom 2022/47. számából

2022.11.24.

Az Élet és Irodalom 47. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Váncsa István A mi mindennapi sonkáinkat add meg nékünk ma címmel írt gasztroesszét.

„Mutass nekem boldogságot, / Valódi tündérvilágot, / Hol kész sonkák szaladgálnak, / Vége nincsen a kolbásznak…” – sóhajtotta Vajda János (Édes álom, boldog álom), nyilván abban a biztos tudatban, hogy való­di tündérvilág nem létezik. De tévedett. A tündérvilág az Ibériai-félszi­get két országa, Portugália és Spanyolország, bár nem egyenlő mér­tékben. Például egy portugál virágbolt kirakatában gerberát, jácintot, nárciszt, fréziát és hasonlókat látunk, és persze egész sonkákat is; a portugál cukrászdában süteményeket, tortákat krémeket és nyilván sonkát, a zöldségesnél krumplit, hagymát, sonkát, a papírboltban pa­pírt, tollakat, gémkapcsot, sonkát.
Spanyolországban nem így van, a spanyol virágbolt mindenek­előtt sonkát árul, és esetleg némi nyamvadt amarilliszt, a spanyol cuk­rászdában elsőbben is a plafonról lógó sonkák tűnnek szembe, utána látjuk meg a süteményeket, a zöldségesnél egész sonkák vannak, ezen kívül sonkák és sonkák, bár némi saláta is akad. Andalúzia abban kü­lönbözik Spanyolország egészétől, hogy ott talán már salátalevél sincs a zöldségesnél, csak sonka van, ahogy csak sonka van a virágboltban, a kocsmában, a patikában, és mindenütt.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Visy Beatrix
Találkozások a boncasztalon című kritikája Szeles Judit Ibsen a konyhában című novelláskötetéről szól.

„Az abszurditás leginkább a harmadik ciklusra jellemző, amit már e rész címe is mutat: Umberto és a svéd rendőr találkozása a boncasztalon. A flamingórózsaszín vibrátor éppoly bizarrul és furcsán mutat a reptéri vizsgálatnál felnyitott bőröndben, mint kelet-európaiként beutazni egy északi ország szabadságába, ahol még bizarrabb módon e tárgy felett még Ecóról is el lehet beszélgetni a vámtisztviselővel. A ciklus címadó történetének reptéri jelenete a kelet-közép-európai és a skandináv mentalitás ütköztetésén túl némileg rámutat Szeles prózájának legfontosabb vonásaira, a határon álló elbeszélő(k) történetei a maguk mögött hagyott magyar múltból, gyerekkori, fiatalkori emlékekből is merítenek, de a svédek és norvégok kultúrája, mentalitása, mindennapjai, s az ott eltöltött idő eseményei, tapasztalatai is történeteket kapnak.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

Irodalmi ördögűzésNádas Péter Rémtörténetek című regényének német nyelvű recenzióiból válogatott Jenei-Forray Norma.

„Olvasói már régóta tudják, mire képes Nádas: megállítja az időt és mikroszkopikusan megnyújtja, a XX. század mélyére ereszkedik, a kelet-európai történelem kollektív álmait és sebeit mondatok lüktető zuhatagában követi nyomon, szédítő elbeszélői labirintusokat épít ki, amelyekben egy egész korszak nyüzsgő képe válik láthatóvá. Ez több mint egy szerző életére elegendő lenne. (…) Kétségtelen, ez a sötét, vad és könyörtelen regény nem könnyű olvasmány. Fel akar kavarni és fel is kavar. Ambíciója messze túlmutat a magyar falusi élet szociográfiáján: mélyen belemerül a kelet-európai kollektív tudattalannak és az értelmiség határátlépés és önmegsemmisítés iránti sötét vágyának rejtélyes összefüggéseibe. Nádas a jelenlegi történelmi eseményekben pontosan ezt a tendenciát véli látni, amit felvilágosult lelkünk túl sokáig nem volt hajlandó tudomásul venni.” (Iris Radisch: Világ félhomályban. Zeit online. 2022. október13.)

AZ ÉS KÖNYVE NOVEMBERBEN

Károlyi Csaba A fogoly szabad című kritikája Visky András Kitelepítés című regényét elemzi.

„A Visky család története megemelkedik, valóságosabbá válik, mint ha ez a mű emlékirat vagy dokupróza lenne. Néha vannak benne dokumentumok is, hogy lássuk a konkrét teret és időt. Ott vagyunk, és mégse ott vagyunk. Bibliai térben vagyunk és bibliai időtlenségben. A fogság szabadságának megélése olyan letaglózó boldogsághoz vezet, melyről nehéz az írástudónak beszámolnia. Hiszen a fogoly elvileg rab. Hogyan lehetséges akkor, hogy ő a legszabadabb? Hogyan erősíthet hitet, reményt, szeretetet a láger? Netán a remény tényleg a gonosz instrumentuma? Mi az, amit egy „gyermek” megtapasztalt, és most, élete negyedik negyedének bátorságával elénk tár?
A Kitelepítés Visky András életművének csúcsa. Innen nézve mintha minden, amit eddig csinált, minden, amit eddig írt, előkészülete lett volna ennek a nagy regénynek.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Áfra János, Schein Gábor és Tábor Ádám versei olvashatók. Tábor Ádám versei közül mutatjuk be itt az egyiket:

Özönvérkönny

Szőnyegbombázás.
Apródassassinok.
Gyilkosméhrajfelhő.
Gáztámadás.
Szennyvízradar.
Szirénasüvöltés.
Rakétajégeső.
Bucsatemető.
Sáskajárás.
Vegyirobbanás.
Légiriadó.
Erdőségtűz.
Ámokfutóverseny.
Vuhanvírus.
Britbrazilmutáns.
Halálkórházak.
Deltavariáns.
Kijárástilalom.
Háziőrizet.
Rosszkörbenjárás.
Személyválogatás.
Rettegés rettegés.
Özönvérkönny.
Mikor lesz vége?
Szivárványvárás.
Szivárványvárás.

PRÓZA

Kerényi Tamás, London Katalin, Odze György
és Pallag Zoltán prózája
Tárcatár: Jenei Gyula.

Részlet London Katalin Sötétedni kezd című írásából:

„Sötétedni kezd, felkapcsoljuk a villanyt.
– Katica, tedd fel a sötétítő függönyt – szól anyám, miközben fazék vizet rak a platnira melegedni az esti mosakodáshoz. A sparhelt környékén meleg van, az ablak közelében hűvös.
Apám az ablakok szigetelését készíti elő, az asztal fölé görnyedve újságpapírt szabdal hosszú csíkokra, azokat félbe hajtja, majd gondosan végig húzza hüvelykujját a papíron, a felezett papírt újra ketté hajtja, s úgy is lelapogatja. A papírcsíkok beborítják az egész asztalt. Ácsorgok az asztal mellett, szívesen segítenék, de tudom, hogy ügyetlen vagyok, és nem sikerülne olyan szépen nyomogatni a papírt, mint apámnak. És fel sem érem igazán az asztalt.
– Anyuka megkért valamire. Nem hallottad? Süket vagy? – veti felém egykedvűen.
Fogom a kisszékem, és indulok az ablakhoz, ott még a székemen állva is pipiskednem kell, hogy elérjem a szöget, amelyre felakaszthatom a sötétzöld anyag egyik felső sarkát. A másik csücsök egy kampós szögre van erősítve, ezért a sötétzöld anyag mindig az ablak mellett lóg, mint a szélre várakozó zászló.”

FILM

Stőhr Lóránt Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című szatíráját értékelte.

„Lakatos önironikusan követeli a magyar kutyafajták elismerését, feltámasztását, de a kutyák jövője, sorsa felett érzett játékos aggodalom mögött egy komolyabb kérdés rejlik. Erdélyi magyar filmrendező a kuvasz múltján, jelenén, jövőjén keresztül nem kevesebbre kérdez rá, mint az erdélyi magyar identitás mibenlétére.”

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála Kozma Lilla Rita Utcamesék. Történetek hajléktalanságról című hangoskönyvéről írt. Az Utcameséket Nagy Zsolt olvassa fel.

„Hajléktalan emberek kilátástalan helyzetéről, életükhöz való ragaszkodásáról, alkoholba vagy drogba meneküléséről, egyszóval reménytelenségéről szóló történetek hangzanak el, jócskán kellemetlen érzést okozva hallgatójuknak, mert provokatívan szembesítenek az otthontalan emberek helyzetével és az őket övező bánásmóddal. Persze csak abban keltenek rossz érzést, aki meghallgatja és nem eltartja magától a hangoskönyvet, és ezzel a „hajléktalanügyet”, a befolyásosság és a ranglétra minden fokán. Aki úgy érzi, van dolga ezzel a kérdéssel.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



2022/4. számTandori SzubjektívSzabadmattÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés