Könyvhét 2023
SÁRKÁNYLEGENDÁK
MÓRA KIADÓ
A MÚZSA
CSÓKJA
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SÁRKÁNYLEGENDÁK<br>MÓRA KIADÓ A MÚZSA <br> CSÓKJA Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Magaskultúra és szórakoztatóipar

Magaskultúra és szórakoztatóipar


A legutóbbi irodalmi Nobel díjat, John Maxwell Coetzee magas kitűntetését is elég nehéz volt legyömöszölni a dél-afrikai nemzet torkán. Nem is dél-afrikai, mondták a honfitársak, Ausztráliában él, Dél-Afrika büdös neki, mert itt sok a néger, sok az AIDS-es, ne tessék hát kipipálni a földrészt, hogy most már kapott egy afrikai is, mert ez ausztrál (mivel úgyis ilyen politikai szempontok szerint osztogatják a díjat. Tudjuk, hiszen látjuk.). Különben sem olvassák itthon. Ja, a hollandok magukénak érzik, mivel holland eredetű. Vagyis búr. Ősei nagy négerfaló rasszisták voltak, az apartheid megteremtői. Amúgy, persze, angolul ír.
Szép, szép a globális kultúra, de nincs nagyobb író ma ennél a dél-afrikai, ausztrál, holland(búr) angolnál? Csak azért kérdem, mert a világban elkeseredett, vérre menő küzdelem folyik nem annyira a kultúráért, mint inkább a lelkekért. A kultúra, az irodalom csak a sok-sok harctér egyike. Éppen ezért a tiszteletreméltó svéd Vének Tanácsa bölcsebben választhatná ki azt az oerve-t és azt az írót, aki alá a Pegazusnál sokkal merészebb és magasabb röptű lovat adnak: a PR, a globális reklám és az elektronikus média-hírverés szuperszónikus táltosát. Ezek a szerzők óriási sanszot kapnak arra, hogy ebben a lelkekért folyó világméretű morális küzdelemben némiképp félresöpörjék azt a kultúrszemetet, amit a szórakoztató ipar, az entertainment termel, és mérgezi vele a világot.
De ha ennyire kevéssé olvasottak, ennyire kevéssé szeretettek, ha csak a magas műveltségű szellemi arisztokratáknak, az értelmiség krémjének jelentenek irodalmi csemegét, műélvezetet, nem biztos, hogy a Nobel díj célba talál. Többet árthat, az emberi kultúra közös ügyének, mint amennyit használ.
Mert ehhez a roppant ezoterikus, magasrendű irodalomhoz csak a nagyon kifinomult ízlésű, vájtfülű olvasó jut hozzá, az emberiségnek csakugyan alig egy ezreléke (vagy annyi sem), míg a szórakoztatóipar emlőin a Föld lakóiak minimum hetven százaléka csüng; ez jelenti számára az egyetlen elérhető szellemei táplálékot, és csak azért nem több, mert harminc százalékhoz még a média sem jut el, nem is szólva a könyvről. De ha el is jutna hozzá, analfabéta vagy diszlexiás.
Azzal a hihetetlenül nagy erejű reklám és PR hajtóművel tehát amit a Nobel díj jelent, olyan kiváló könyveket (írókat) kellene felruházni, akik úgy tudnak maradandót alkotni, hogy az mindenki, vagy majdnem mindenki számára hozzáférhető legyen.
Olyan írókra gondolok, akiknek súlyos és komoly (ha nem komor) üzenetük van, de azt úgy akarják továbbítani, hogy minél több emberhez eljusson. Nem olyanra gondolok, aki olcsón adja, nem olyanra aki hajszolja a sikert, hanem olyanra, aki egy jottányit sem enged súlyos igazából, de azt úgy akarja elmondani, hogy minél többen megértsék. Hogy mindenki találjon benne valami magának valót. Nem lehetetlen: Shakespeare is megcsinálta. Ő, miközben költészetével elandalította az emeleten ülő dámákat és urakat, főtiszteket, bírókat és arisztokratákat, a földszinten álló suszterlegények, matrózok és hajóácsok, közkatonák, halárusok és utcalányok seregét is izgalomba hozta és megnevettette. Persze, ő zseni volt, valóban, de nem a zseniknek jár a Nobel-díj?
Mert itt többről van szó, mint irodalomról. A művészet az emberi társadalom idegrendszere, A művészet ad hírt arról, hol fáj. De csak, ha a tömegekhez is eljut. Mert a szórakoztatóipar nem csak művészi selejtet termel, de mérgez és hazudik is, értéknek láttat talmi csillogást, és a morális színvonala mélyebben van, mint az óceánok feneke. Butít, agyat mos, manipulál, és a legalantasabb indulatokat szabadítja el. A népek morfiuma. Ha egy élő szervezet – és a társadalom is az, – nem érzi a fájdalmat, nincs betegségtudata, nem keresi a gyógyulást, akkor elpusztul. A morfium csak a haldoklón segít. Csak nagyon nagy hatású, nagyon szuggesztív műalkotás veheti föl a harcot a szórakoztatóipar ellen. Igen, a harcot a lelkekért.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Válogatás
Kiemelt

ÉS-kvartett Kemény Lili Nem című regényéről – Az Élet és Irodalom 2024/45. számából

Az Élet és Irodalom 45. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Kálvin Kiadó 1031KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés