Magyar oroszok
Karinthy Frigyes „Így írtok ti”-je, a Linolea avagy agyonütni, az is jó című paródia sokszor megjelent, a kipécézett alapmű, az 1915-ös sikerdarab,
Bródy Sándor
Lyon Lea című, „Rómeo és Júlia-alkatú”, „háborús” drámája, regényes színjátéka azonban mostanáig csak egyszer, az író Fehér Könyv című lapjában, 1916 végén. Az ismételt, újrafelfedező publikálás a Bábel Kiadó, s személy szerint a nagyívű utószót író, a kötetet más, megvilágító Bródy-írásokkal is kiegészítő Ács Gábor érdeme. Oknyomozásának tárgya: miért került az életmű részben elhallgatott, részben félreértelmezett zugába a felső-galíciai Lyon rabbi szépséges lányának és az orosz katona-dalia Konstantin hercegnek a kilátástalan, halálokat hozó kapcsolatát ábrázoló alkotás? Ács filológiailag is gazdag (bár nem mindig eléggé gondozott) kiadványa történelmi, esztétikai, színháztörténeti, vallási és egyéb válaszokat is nyújt mindvégig őrizve a lehetséges tárgyilagosságot). Érdekes, hogy az 1945 utáni vizsgálódásban nem kap hangsúlyt: a nemegyszer „a legoroszabb magyar íróként” aposztrofált Bródy e művében az orosz sereg területfoglaló, brutális és kivagyi (valamint nagyvonalú és érzelgős), ez a pozícionáltság pedig fél évszázadon át aligha kedvezhetett a Lyon Leának. A gond mégis az, hogy a darab (Bródy szintjén) legfeljebb közepesen jelentékeny. Sem Konstantin azonnali „szerelme”, sem Lea viszontérzelmei nincsenek megalapozva. Esetleg végül elhihető valós szerelmük mögött a tradíciók és díszletek érdekesebbek, a posztszecesszió és a naturalizmus stílusának keverése (ha olykor viszolyogtat is) felkavaróbb. A Karinthy-paródiát érdemes lett volna beleszerkeszteni a könyvbe: a „karinthkatúra” sokat elmond „a szájukba beletömködött erkölcsi tanulsággal” mászkáló, amúgy nagy formátumú jellemekről.)
Bródy tengő-lengő (nagy!) színészeknek, továbbá épp a harctéren szolgáló István fiának (is) szánta a drámát. A Jegyzetek a szerelemről „címzettje” az öt Bródy fiú – ha idejében (nem túl korán) kerül kezükbe az elmélkedés.
A sokarcú, hullámzó színvonalú, szkeptikus (és megint bőbeszédű) szöveget a Fekete Sas (Fekete István) ásta elő a feledésből. Sok aforizma, rengeteg lélektudományi tévtan, az öregedő, örökfiatal koravén magakelletése – és mégis sodró írói lendület!
Mai orosz drámák
gyűjteményét állította össze (még a 2004-es Csehov-évre, az író halálának 100.évfordulójára) a Zavarka Szlavista Műhely, Orosz népi posta címmel. Vári Erzsébet és társai gyűszűnyi helyen oldják meg a pontos tájékoztatást napjaink orosz dramaturgiájáról (mely, akárcsak a tőle oly távoli ír dráma, manapság Európa-szerte túlbecsülésnek örvend. Tartalmi radikalizmusa miatt, egyáltalán nem provinciális érdekességével erre azért rá is szolgál). A megszokott Szigarjev helyett itt Szigarjovnak írt titán mellett Akunyin, Szadur, Bogajev, Griskovac és Ugarov kapott helyet. Akár „egyszeres” átiratokkal (Sirály – vö: Csehov), akár többszörös parafrázisokkal (Ilja Iljics halála – vö: Goncsarov, Tolsztoj), akár kissé kimódolt struktúrájú szocio-drámákkal. Vibrál a levegő a sok Antibooker - és egyéb díjas szerző körött: a bevallottan a legsikeresebb drámákra koncentráló antológia valóban felgyújthatja a hazai színházi emberek képzeletét. Kitűnő a rejtett orosz színházi gyorsrajz, a szovjet és orosz drámaírók 1960 utáni nemzetközi rétegeire való kitérés is. (MB.: a csütörtök du., az ELTE BTK HÖK művészeti folyóirata legújabb – 2005/1-2. – számában Iszajeva-darabot tesz hozzá az iménti sorhoz. Ott Kozma Tímea a fordító, itt Vári Erzsébet társai: Bártfay Réka, Molnár Angelika, Molnár Zsófia, Teller Katalin, illetve a műhelymunkában közreműködő Gyulafi Mónika és Jorgosz Baia.) Az Európa drámasorozata értékes kötettel gyarapodott.
A Három nővér játszmája
a Lestár Kiadó újdonsága, Bognár László tollából: Kísérlet a Csehov-dráma cselekményének föltárására. Bognár (mint azt Sinkó Lászlóról szóló interjú-könyvében is elismeréssel tapasztalhattuk a remek portré olvastán) egyéni tipográfiával másként aknázza ki, másként tördeli és rendezi a szövegoldalakat, mint azt a puszta lineáris befogadásban megszokhattuk. Két értelmezést forgat le; hivatkozásai és lábjegyzetei alkalmanként ki is húzzák alóla a talajt. A Három nővér (cselekmény)elemző bemutatása: merő provokáció. Vitánk a 11.oldaltól nem lankad, s nem csak amiatt, hogy Bognár - új apákat „teremtve „ a pszichológiai apa-problematika kiélezésével – teljesen újraszervezi a darabot (kétszer is). Fogadjuk el, hogy Csebutikin, Olga és (a meg sem jelenő) Protapopov mozgatja az egymást keresztező szálakat: az eljegyzését (frina és Tuzenbach között), a költözését („Moszkva…”!) és a házasságát (Natasáét). De az Irinába szerelmes, Tuzenbachot majd agyonlövő Szoljonij miért lenne „simán” eljegyzéspárti?! Hol van itt például Kuligin tényleges helye?! Miért száll alá Versinyin saját életproblémájának fontossága?! Megannyi kérdés; némi olvasói morgás és méreg; totális színpadiasság – napjaink egyik legmozgalmasabb dramaturgiai okfejtésében.
Tarján Tamás
Ajánló tartalma:
- Kertész Ákos írásai
- Murányi Gábor írásai
- Tarján Tamás írásai
- A **** költő
- A hetvenötödik
- A könyöklő Mikes
- A Magyar Dráma Napja
- A regények vére
- A színház körül
- A színház szőlőskertjében
- Ama kék madár
- Átjáróház a panteon
- Ától cettig
- Az olimpia éve
- Az önmagát lapozó könyv
- Babitsolás
- Babuszasze
- Debrecenbe kéne menni…
- Egy sorra bízva
- Ékiratok
- Élő testamentumok
- Előkönyvhét
- Első kötet
- Emlékpróba
- Én; élet; rajz
- Hagyatékok
- "Hatvan év csupán a kezdet"
- Huszadik század, első harmad
- Irodalmi bedekker
- Ismételt mondatok
- Kacagó szatyrok
- Karácsonyi cikk
- Karácsonyi színház
- Kép, regény
- Kerti asztal
- Kerületek, órák
- Kezdjük költőkkel
- “…költőien lakozik az ember…”
- Saját időd ura vagy…?
- Könyvek, kisszék, könyvek
- Könyvszüret
- A közép is égtáj
- Lexikon és vidéke
- Lexikonöröm
- Macskaléptű betűk fénylő ünnepe
- Magyar oroszok
- Majd emlékezni jó lesz
- Mégis azonról
- Minden kézbe könyvheti könyvet!
- Mitomesék, grafikatúrákkal
- Nagy könyvek
- Nano Objekt
- Nemzetkaraterológia
- Nyár, nagy könyvkölcsönző
- Olvassunk drámát
- Opera Omnia
- Óramű, bölcs körön
- Önélet; írás
- Öt filmkocka
- Öttel osztható
- Pad alatt a póc
- Parlament és cirkusz
- Pásztorok, kik nyájnál szüntelen vigyáznak
- Portréról portréra
- Posztkarácsony
- Profán asszonyglóriák
- Proust arca
- Pünkösd, gyermeknap
- Rejtelmes fény
- Replay élmény
- Rózsaág
- Szabadművészek
- Szeptember 21.
- Templom az, ahol
- Tolsztoj, Cvetajeva, Troyat
- Tőzsdei medve, Házy nyúl, Malac-paprikás
- Vásárhelyi vásár
- Vegyesváltó
- Véletlen adta ajándékok
- Véletlenek pedig vannak
- Volt, van, lesz
- Vonaton olvasni
- Zenekar sosem elég nagy
- Tarján Tamásról
- Négy puhafedelű
- Semmi fölösleg
- Dr. Bódis Béla írásai