Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Csokonai Attila
SZABADMATT
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
A MÚZSA
CSÓKJA
A Móra Kiadó <br> ÚJDONSÁGAI Csokonai Attila <br> SZABADMATT Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV A MÚZSA <br> CSÓKJA
Könyvhét folyóirat

A 3D nyomtatótól született madár – Beszélgetés Pacskovszky Zsolttal

Csokonai Attila - 2022.11.01.

Lapunk olvasói most negyedszer olvashatnak interjút a több műfajban alkotó kiváló íróval, kitüntetett műfordítóval. Ezúttal is mint a Móra Könyvkiadó szerzőjével. Ez alkalommal először egy meglepetésnek számító gyerekregényről esik szó, majd Pacskovszky Zsolt új fordításáról.

‒ Saját műveit ismerve igazi meglepetésként hatott rám Dodó című gyerekkönyve. Melyik korosztálynak szánta, s mi inspirálta a megírására? Szóval honnan az ötlet?

‒ 1993-ban, Edinburghban láttam egy rekonstruált dodót, és mély nyomot hagyott bennem, hogy a múzeumban milyen rajongással nézegették a skót gyerekek azt a különös, bumfordi madarat. Érdekelni kezdett, miért csökevényesedett el a dodók szárnya, hogy aztán képtelenek legyenek elmenekülni, elrepülni Mauritiusról, amikor a felfedezések korában bajba kerültek a hajósok megjelenése, majd a holland telepesek által behurcolt sertések, vándorpatkányok miatt. Felbuzdulásomban írtam akkor egy történetet egy dodóról, de ma már tudom, hogy ez inkább meseregénynek álcázott, felnőtteknek szóló szerelmi történet volt, és a kéziratot joggal utasította el a Móra Könyvkiadó. Most, hogy a Móra szerkesztője vagyok, udvariasan én is visszadobnám… Évekkel később átdolgoztam a szöveget, de nem tudtam kellően elszakadni az eredeti változattól. Végül 2020-ra tisztult le bennem az, ami 1993 óta kavargott homályosan a fejemben – sokáig nem láttam világosan, hogy miért olyan fontos számomra ez a gyerekeknek szánt történet, noha íróként a gyerekkönyv nem is igazán az én terepem. Ami a korosztályt illeti, 9 éves kortól ajánlanám a könyvet.

A mű több rétegű: főszerep jut a legmodernebb technikának, a 3D nyomtatásnak, amennyiben egy Hold-utazást már szokványos eseménynek tekinthetünk. De a szigeten, ahol a történet játszódik, ugyanolyan fontosak az ember szereplők, mint az állatok. Csakhogy egy diktátor szeszélyei nehezítik meg az itt élők életét. Mit akart érzékeltetni a konfliktusokkal?

Mint mondtam, most, a harmadik változat írásakor értettem meg, miért érinthetett meg annyira annak idején a dodók története. 1993-ban egyetemistaként Brüsszelben tanultam, és ez életem legjobb időszaka volt: azóta sem éreztem olyan erejű szabadságot és felszabadultságot. Nem volt könnyű ebből visszajönni a kelet-európai létbe. Annál, ha valaki születésétől haláláig bezárva él egy fojtogató létbe, talán csak egyvalami fájdalmasabb: ha megtapasztalta a szabadságot, de kénytelen annak búcsút mondani. A dodókban a kihalt állatok jelképét látjuk, számomra azonban, mint most megértettem, az ő történetük is elsősorban a szabadság elvesztéséről szól. Egyetlen állat sem jelent rájuk veszélyt, van bőven táplálékuk, így szépen ki is gömbölyödnek, a szárnyukra sincs már szükségük – aztán bumm, váratlanul megjelennek az emberek. A regényemben ugyanilyen hirtelen változik meg minden, amikor egy diktátor lesz a sziget ura. Rajong a tehénfociért, kivételez a tehenekkel, fel akarja újítani a stadionjukat, a többi állatot azonban vagy tányérba valónak, vagy a saját boldogulása eszközének tekinti. Így Dodót is, aki háromévesen, egy különleges 3D nyomtatónak köszönhetően jön világra, és már így is épp elég baja van a saját furcsasága meg a lökött szomszédjai, egy okoskodó, a házát lexikonlapokkal kitapétázó tapír és egy bőbeszédű, akaratos keselyű miatt. A zsarnokság tematikája talán kissé szokatlan a gyerekirodalomban, ám úgy gondolom, a gyerekeknek – nem egy szülővel ellentétben – minden komoly dologról, fontos kérdésről lehet beszélni. De reményeim szerint ez azért elsősorban egy szórakoztató történet.

‒ Nem érzi úgy, hogy ez a fordulatos, izgalmas cselekmény nagyszerűen érvényesülne animációs filmben?

Mondják, hogy elég filmesen írok, és csakugyan, a szöveg írásakor sokszor rajzfilmszerű jeleneteket láttam magam előtt. De a választ a kérdésre meghagynám a szakmabelieknek. A könyv illusztrálására egyébként azért Oravecz Gergelyt kértük fel, mert képes a szituációk lényegét rajzfilmesen, humorosan megragadni.

‒ Témájában nem esik messze a saját könyvétől friss műfordítása, az ifjú sünről, Zebulonról szóló meseregény sem.

Valóban, az állatok és az emberek kapcsolata megjelenik a nagyszerű francia szerző, Jean-Claude Mourlevat regényében is, akit most kezdenek nálunk igazán felfedezni. A Zebulon, avagy bűntény a Borzoló Borzollóban egy nyomozás története. Egy olyan országba csöppenünk, ahol két lábon járó, ruhát viselő, sms-ező állatok élnek, köztük a sün Zebulon, akit gyilkossággal vádolnak. Bár ártatlan, menekülnie kell, és nyomozásba fog, hogy kiderítse az igazságot hóbortos barátja, Berti malac segítségével. A nyomok az emberek országába vezetnek, ahol egészen másképpen élnek az állatok, rájuk pedig hajmeresztő kalandok várnak, sőt az életük is veszélybe kerül. A szerző remek humorral fűszerezett, modern regénye sok-sok fordulatot, izgalmat tartogat, és remélem, ugyanannyira szeretni fogják a gyerekolvasók, amennyire én szerettem fordítani.

Csokonai Attila
Fotó: Iris Debauve

Pacskovszky Zsolt: Dodó
Illusztrálta: Oravecz Gergely
Móra Könyvkiadó, 96 oldal, 2499 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



2022/4. számTandori SzubjektívSzabadmattÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés