Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

„A köszönöm és a kérem nem megy ki a divatból…” – Major Eszter játékos és szórakoztató gyerekversei az erényekről

Szénási Zsófia - 2023.04.08.

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a gyereknevelés, és a szülők gyerekekkel szembeni elvárásai sem ugyanazok, mint a nagyszüleinké voltak, mégis vannak univerzális magatartásformák, amiket generációról-generációra megpróbálunk átadni az utódoknak. Céljuk nemcsak az, hogy segítsenek a társadalmi beilleszkedésben, hanem az is, hogy magabiztos és boldog gyerekek nevelődjenek a családokban.
Major Eszter hasznos és játékos versekben örökíti meg a legfontosabb erényeket, s ezzel nemcsak a kicsiknek, de szüleiknek is fogódzót nyújt az elvárt magatartásminták értelmezésében. A ritmikus versszövegek ismételgetése egyszerűbbé teszi megérteni, mit jelent a bátorság, a türelem vagy az elfogadás és még tucatnyi más erény. Az Artisjus-díjjal elismert Major Eszter több mint két évtizede ír dalszövegeket, könnyűzenei körökben ismert szövegíró, Szekeres Adrientől a Hooligansig, Wolf Katitól Kökény Attiláig számos előadóval dolgozott együtt közel 300 dalszövegen. 2017-től gyerekversek szerzőjeként is bemutatkozott, sőt a megzenésített verseket tartalmazó lemezein, az időközben megalakult együttesével maga is előad egy-egy dalt.

– Mikor kezdődött barátságod az irodalommal, a verssel és a szövegírással?

– Már az általános iskolában. Ha valami bántott, beleírtam a naplómba, vagy kiírtam magamból versek formájában. Sajnos, ezek a korai írások már nincsenek meg, elkallódtak, valószínűleg csak nekem volt szükségem rájuk, nem is mutattam meg őket senkinek. Aztán a gimiben is folytattam a naplóírást, saját versek elvétve akadnak bennük, de tele vannak klasszikus költőink versrészleteivel – mikor éppen ki foglalkoztatott. Utólag visszagondolva Weöres Sándor tette rám a legmélyebb benyomást.

– Dalszövegíróként biztos hasznosítani tudtad Weöres költészetének hihetetlen sokszínűségét és muzikalitását.

– Igen, a versei olyanok, hogy állandóan ott csengenek az ember fülében, a ritmikájuk és a mondanivalójuk is meghatározó számomra. Szóval az Eötvös Gimnáziumban egyértelműen eldőlt, hogy az irodalom érdekel. Imre Flóra költőnő volt a magyartanárom, aki Lator-tanítvány volt, és az ő speciális versíró feladatait adta nekünk szorgalmi feladatnak: utánoztuk Ady költészetét, Arany János stílusában írtunk balladát, Pilinszky után szabadon verset. Itt találkoztam először azzal, hogy antik verslábakra, azaz meghatározott ritmusra írom le a gondolataimat. Nagyon élveztem és igazán jól ment. Közben észrevétlenül elsajátítottam a prozódia alapjait. Imre Flórának van egy verstannal foglalkozó könyve is, amit a mai napig előveszek, ha kell egy kis ritmusgyakorlat.

– Mi történt a gimi után? Hogyan lett belőled dalszövegíró?

– A Pető Intézetben diplomáztam, mint konduktor. Jóban voltam Szekeres Adriennel, aki akkor kezdett énekelni az Unisex együttesben. Ott ültem a stúdióban, amikor felvették a számokat, és amikor az egyik dalnál nem jött ki a szöveg az énekdallamra, belőlem valahogy kikívánkozott a megoldás. Így lettem „ügyeletes szövegjavító”, aztán megbíztak életem első teljes dalszövegével. Szerencsére jól sikerült, és mindenki boldog volt, és innentől nem volt megállás.

– Miben más dalszöveget írni, mint verset? Mik a nehézségei?

– Nagyon más, hiszen ott a zenéhez kell igazítani a szöveget, és az előadó személyisége határozza meg a szavak hangulatát. A zeneszerzők gyakran nem gondolnak arra, hogy az angolszász stílusú angol halandzsa-szövegekre milyen nehéz magyar szöveget írni, hiszen a magyar nyelvben egészen máshová esik a hangsúly. Sokat kísérleteztem, gyakoroltam a szövegeken, közben mindent önerőből kellett megtanulnom, mert szövegíró iskola vagy tanfolyam nem volt akkoriban. Nehéz volt az egyensúlyt megtalálnom a jó ritmika és a tartalmas szöveg között: néha a ritmika oltárán fel kellett áldozni egy-egy jó témát, vagy éppen meg kellett küzdeni a zeneszerzővel, hogy változtassunk kicsit a ritmikán. A sok gyakorlattal elértem, hogy egyre kevesebb kompromisszumot kell kötnöm. Persze, legyen bármennyire is jó a szöveg, végül csak a gyakorlatban, a stúdióban dől el, hogy tényleg jól hangzik-e, és ha szükséges még az utolsó pillanatban is igazítani szoktunk rajta.

– Hogyan találtatok egymásra az előadókkal? Egyik hozta a másikat?

– Szerencsém volt, jókor kerültem a szakmába, egy új, tehetséges énekes- és dalszerző-generációval együtt indultam, így egymáshoz tudtunk csiszolódni, együtt fejlődtünk.
És igen, egyik munka hozta a másikat, és én azon kaptam magam, hogy ez lett a fő foglalkozásom. Most már 25 éve írok, egy ideje tanítom is, gyakran megkeresnek a fiatalok, hogy segítsek nekik. Zsűriztem már dalszövegíró versenyen is, Dés László és Müller Péter Sziámi társaságában.

– Könnyen vagy nehezen születnek meg a dalszövegeid?

– Általában gyorsan írok. Nem volt ez mindig így, de a gyerekek mellett összeszedettebben tudok alkotni. Azt szokták mondani, hogy a határidő is jó ihletadó, szeretem, ha jó ritmusban, sokféle dolgot kell csinálnom. Év elején szokott lenni egy rövidebb szünet, amikor kevesebb a munka, ilyenkor tudok feltöltődni, többet olvasni, jó sorozatokat nézni, kiállításokra menni. Sokszor előre dolgozom, gondolatokat, témákat, rímeket gyűjtök, amiket később fel tudok használni dalszövegként.

– Írtál közben időnként verseket is? Csak úgy, magadnak.

– Mindig jött valami aktuális feladat, ami miatt nem tudtam ezzel foglalkozni. Ehhez is régen van téma-, karakter- és rímgyűjteményem, de sokáig nem jutottam el odáig, hogy komolyan foglalkozzam a versírással. Ám gyűjtögettem szorgalmasan, mert tudtam, hogy egyszer szükségem lesz rájuk. És láss csodát! 2017-ben egyszercsak megkeresett a Napraforgó Kiadó és Rusznák György, hogy kortárs versekből álló leporelló sorozatot szeretnének kiadni az óvodás korosztálynak, és rám gondoltak. Évszakokhoz kapcsolódó verseket kértek tőlem. Mind a négy évszakhoz tartozik két verseskötet és egy színező. Majd felmerült, hogy milyen jó lenne néhány verset megzenésíteni. Dusík Gábor zeneszerzővel dolgoztunk együtt és 2018-ban megszületett a Napraforgók című lemez, a Napraforgó Kiadó és a Magneoton közös gondozásában. Többek között Szekeres Adrien, Völgyesi Gabriella, Kocsis Tibor és Kökény Attila énekelt rajta. Bíztattak, hogy én is énekeljek el egy dalt rajta, és lépjek elő a háttérből. Így megalakult a Major Eszter és barátai zenekar Volkova Krisztina, Tarr Dávid, Winterverber Csaba és Lázár Tibor közreműködésével. Azóta énektanárhoz járok, képzem magam, és a szövegírói munkában is sokat segít, hogy érzem, hogy mennyire énekelhető jól egy adott szöveg. Azóta a könyves eseményeken élőben is felcsendülnek a dalok, a júniusi könyvhéten is színpadra lépünk. Kicsit visszakanyarodva: 2021-ben Levél a Mikulásnak, és 2022-ben Tócsa címmel megjelent a verseimmel két kislemezen hat dal, a címadó szerzeményeket a Vastag testvérek és Judy énekelték. 2022 karácsonyán debütált a Holdraforgók című CD is, 12 őszi és téli dallal, például Wolf Kati, a Nyári lányok, Bereczki Zoltán, Sugár Bertalan és Tabáni István előadásában.

– Új köteted Ilyen vagyok! Milyen vagyok? címmel az erényekről szól. Miért érezted fontosnak, hogy a kicsik és szüleik számára versbe foglald őket?

– Mindig is nagyon érdekeltek az emberi viselkedésformák, az erkölcs és a nevelés. Ezeket gyúrtam össze erényversekké. Hét évig jártam az Új Akropolisz Filozófiai Iskolába, ahol a tanulmányaink során és a szerkesztőségen belül is nagyon sokat foglalkoztunk az erényekkel és ezeknek a hétköznapi életbe való átültetésével. Egy ideje motoszkált bennem, hogy szívesen megosztanám ezt a tudást a gyerekekkel is.

– Akkor meg is válaszoltad a kérdést, amit fel akartam tenni. Itt olyan erényekről olvashatunk frappánsan megírt verseket, amelyek egy része a keresztény valláshoz, más része a görög filozófiához, vagy a távolkeleti vallásokhoz és filozófiához kapcsolódik. Minek alapján válogattál? És ki az illusztrátor?

– A filozófiai iskolában, ahova jártam, alaptétel, hogy mindig a hasonlót keressük. Mert a hasonló „közelebb hoz”, a különbség pedig eltávolít. És mivel az erények minden filozófiai irányzatban megtalálhatóak, az erkölcsi nevelés pedig a nevelés kezdetétől jelen van, bármerre indultam, ugyanoda lyukadtam ki. Szóval a hasonlóságot keresve válogattam és a hétköznapi életben hasznos erényeket szedtem versbe. Mindenki más és más adottságokkal születik, van, akinek nem kell elmagyarázni, mi a szorgalom vagy éppen a pontosság, mert magától is érzi, másoknak azonban sok gyakorlással kell tökéletesítenie ezeket a képességeket, míg más megy könnyebben. Ezért olykor egészen természetesnek tűnik, hogy így vagy úgy kell bizonyos helyzetekben viselkednünk, máskor pedig keményen meg kell küzdeni egy-egy jó tulajdonság vagy erény elsajátításáért. Szóval a válogatás szubjektív volt, a számomra legfontosabb erényeket vettem sorra a versekben, mint például az elégedettség, türelem, elfogadás, mértékletesség, megbízhatóság, jószívűség, hála, magabiztosság, bátorság, udvariasság, kitartás és őszinteség. Hiszek benne, hogy az ember alapvetően a jó felé törekszik, de ebben gyakran segítségre szorul. Az erények gyakorlásának több szintje van, és mindig új próbákon derül ki, hogy mennyire vagyunk egy-egy erény birtokában. Az arany középút megtalálásához pedig úgy gondolom, hogy meg kell tapasztalnunk a végleteteket is: például a bátorság megéléséhez a gyávaságot és a vakmerőséget is. De nem kell megijedni, mert a gyerekeknek nem filozófiai síkon, hanem inkább gyakorlatiasan magyarázom el egy-egy erény mibenlétét. Az ő szintjükön, az ő tudásuknak megfelelően, játékosan, viccesen, vagy épp komolyan, ahogy az adott erény érzéseim szerint a legjobban megragadható. A kötet a szülőknek is segítséget adhat abban, hogy hogyan fogalmazzák meg az egyszerűnek tűnő, mégis sokszor magyarázatra szoruló élethelyzeteket. Remélem, hogy a versek könnyed, de mégis stabil kapaszkodót nyújthatnak a mindennapokban, Major-Takács Eszter illusztrációi pedig képileg is közel tudják vinni a versek mondanivalóját az olvasókhoz!
A következő munkám az Ilyen vagyok kötet szereplőinek az “erények erdejében” való további bolyongásairól szól majd, a versek után ezúttal mesék formájában.

Szénási Zsófia
Fotó: Kiss Krisztina


Major Eszter: Ilyen vagyok! - Milyen vagyok?
Napraforgó Könyvkiadó, 16 oldal, 3490 Ft

Az Ilyen vagyok! Milyen vagyok?

megrendelhető kedvezményes áron

a Napraforgó Könyvkiadó webáruházában

 

 

 

Pataki Andrea recenziója Major Eszter verses könyvéről idekattintva olvasható


Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor – Az Élet és Irodalom 2024/21. számából

Az Élet és Irodalom 21. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés