Hajnal Ödön és a Digitális Legendárium csapata már több mint egy évtizede kiemelkedő technikai színvonalú, és hiteles történelmi hátterű filmjeivel a történelmi animáció első vonalába tartozik. A Kálvin Kiadónál megjelent Az idő kereke című könyv összművészeti alkotás: nemcsak azért, mert a magyar történelmet bemutató 10 tablón az adott kor történelmi, irodalmi, kulturális jegyei egyszerre tetten érhetők, hanem azért is, mert a képek a könyvbe rejtett QR-kódok segítségével megelevenednek, és látványos vizualitással kalauzolják az ifjú olvasót a múlt évszázadaiba. Hajnal Ödönnel a könyv és a filmek keletkezéséről beszélgettünk.

– Mi ragadott meg, amikor először hallottál erről a projektről?

– Őszintén szólva, nekem az tetszett, hogy amikor először beszélgettünk róla, még nem volt teljesen kiforrott a koncepció, így volt lehetőségünk közösen gondolkodni. Persze az is érdekelt, hogyan lehet grafikailag megragadni egy ilyen összetett feladatot. Az egyes vázlatok és a visszajelzések során alakult ki egy-egy tabló végső formája. Az alapötlet az volt, hogy próbáljuk a magyar történelmet a maga teljességében, de mégiscsak könnyen átlátható módon a gyerekek számára elérhetővé tenni, és ebben központi szerepet kapjanak ezek a tablók.

– Minden tabló más stílusban készült? Mi vezetett ehhez az elgondoláshoz?

– Azt gondoltuk, hogy a fiatalok számára, akik nézegetik majd ezt a könyvet, ez a vizuális sokszínűség még izgalmasabbá teheti a befogadás élményét. Megpróbáltuk egy képben szintetizálni egy-egy korszak eseményeit, ebben segített, hogy mindig annak a kornak a művészettörténeti stíluselemeit használtuk, amelyet az adott tabló elmesélt. Így lett például az Árpád-kor a Képes Krónika, a magyarországi reneszánsz pedig a Corvinák stílusában. A kommunizmus és a rendszerváltozás időszakát plakátok segítségével mutattuk be. Ennek a módszernek az alkalmazása során egyszerre kellett figyelni az adott stílus saját törvényszerűségeire, amiket nem írhattunk felül, és következetesen végre kellett hajtani, de mindemellett tetten érhető maradt az alkotói szabadság is, jól felismerhető, hogy melyik tablót melyik grafikus készítette.

– Számos művelődéstörténeti érdekességet is elrejtettek a rajzolók a tablókon. Miért volt erre szükség?

– A folyamat elején stílustanulmányok készültek, amelyet alapos kutatás előzött meg: sok-sok szakmai háttértudást gyűjtöttünk össze, megkerestük például az adott korszak ikonikus képeit, művészeti alkotásait. Az egész könyvben legalább 20-30 ilyen képszerű utalás van, amiben fölismerhető az eredeti műalkotás, és ami ilyen szempontból kulturális üzenetet is nyújt az olvasónak. Ezeket a „húsvéti tojásokat” azért is rejtettük el a képeken, mert lehet, hogy valamelyik fiatal éppen ebben a könyvben találkozik majd először például Budavár visszavételének művészi ábrázolásával, és felidézve az élményét később rácsodálkozik az eredeti Benczúr-képre is. A magyar kultúra ikonikus elemeinek megidézése a pedagógusok számára is új kapukat nyithat: bízunk benne, hogy Az idő kereke nemcsak a történelem órákon lesz hasznos kiegészítő anyag, hanem akár egy komplex, tantárgyközi művészeti projekt alapja is lehet.

– A könyv tablóihoz filmek is készültek. Mesélnél arról, hogy milyen szempontjaitok voltak a filmek létrehozásakor?

– Amikor elkészültek a tablók, ezek tartalmát egy-egy másfél perces narrációban foglaltuk össze. A könyv esetében elsődleges volt a vizualitás, nem szerettük volna, ha a nagyon is beszédes képeket a hosszú, tankönyvszagú narráció agyonnyomja. Ezért kitaláltuk, hogy a szöveges ismertetőket a képek alapján készült animációkba illesztjük be, a filmek pedig QR-kód formájában lesznek elérhetők az egyes fejezetek elején. Ezeknek a filmeknek a legnagyobb értéke az, hogyha odaültetünk egy-egy diákot a könyv elé egy mobillal, akkor akár egy órát is el tud úgy tölteni, hogy csak nézegeti, böngészi a képeket, mert annyi felfedezni való van benne.

– Miért fontos a 21. században kiemelten foglalkozni a vizualitással? Milyen hozzáadott értéke van képeknek, videóknak a történelmi tudás átadásában?

– Úgy tapasztalom, hogy a ma embere sokkal kevesebbet olvas elmélyülten, mint korábban, a hosszabb szövegek befogadására egyszerűen nincs ideje ebben a rohanó világban. Ugyanakkor gyakorlatilag egész nap a gép előtt ül, vagy a telefonját nyomkodja, a világhálón érkező információknak csak egy része szöveges (ezek is inkább rövid szövegek), az információközvetítés egyre fontosabb eszközei lesznek a képek és a filmek. Egy ilyen képes album, mint Az idő kereke nagyon korszerű, mert úgy ad át ismereteket, hogy elsődlegesen a vizuális világot használja erre, ami akkor is üdítő tud lenni, ha az olvasó „száraz, kiégett aggyal” ül le lapozgatni a könyvet. Egy könyvben, amit egy akármennyire is jó nevű történész írt, főleg betűk vannak, esetleg térkép-ábrázolások vagy a régebbi korokból metszetek. Viszont magát a csata menetét nem egyformán könnyű elképzelni mindenkinek, hiába van ott leírva, hogy a jobb szárny visszaszorult. Filmes formában sokkal közérthetőbbé válik egy folyamat is, mindezt 3D-s ábrákkal, feliratokkal szemléltetve nagyon korszerű eredményt kapunk.

– Kérlek, mutasd be a csapatot, akikkel a könyvön dolgoztatok!

– A Digitális Legendárium Kft. körülbelül 10 éve létezik: történészek és grafikusok, valamint 3D grafikus, animátor és hangmérnök alkotják a csapatot. Nagyon sok külső szakértővel dolgozunk, igyekszünk az adott téma legjobb szakértőit megtalálni egy-egy munkához. Leginkább múzeumok, történelmi emlékhelyek számára készítünk animációs filmeket, illetve néhány társasjátéknak a grafikájában is közreműködtünk. Az idő kereke az első könyvünk, amit reméljük követ még sok. Terveink legalábbis vannak.

– Végül egy szubjektív kérdés: a 10 tabló közül van-e olyan, amelyet különösen kedvelsz?

– Nehéz lenne kedvencet meghatározni, mégis, ha választani kell, akkor a török kiűzése és az abszolutizmus, amit a legjobban szeretek. Ez utóbbi nagy kihívás volt, mert nem elég, hogy a barokk festészet stílusát kellett megidéznünk, de bele is kellett rejteni azt a sok-sok üzenetet, amit az olvasóknak át szerettünk volna adni. Hála Istennek van néhány festő-restaurátor, festőművész barátunk, az egyikük vállalta a feladatot, és megfestette ezt a tablót. Jól megszenvedett vele, de szerintem nagyon jól sikerült.

Pompor Zoltán

Az idő kereke. Magyarország képes krónikája
Szöveg: Gál Zsolt, Kojanitz László, Pompor Zoltán
Illusztrációk és tördelés: Digitális Legendárium Kft.
Kálvin Kiadó, 64 oldal, 2100 Ft

Az idő kereke

megvásárolható

kedvezményes áron

a Kálvin Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva