„A Móra könyvkígyó a Holdról is látszik!” – 75 éves az ország leggazdagabb múlttal rendelkező kiadója
Sz. D. - 2025.01.24.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva, január 22-én rendezett sajtótájékoztatóval egybekötött születésnapi zsúrt a Móra Kiadó csapata Budapesten, a Janikovszky Éva park közelében lévő KönyvBárban.
A programon Kovács Zsanett, marketingvezető, Janikovszky János, elnök-vezérigazgató, Balassa Anna, korábbi főszerkesztő és Lovász Andrea, főszerkesztő mesélt múltról, jelenről és a tervekről. A KönyvBár tulajdonosai, Béky Ildikó és Szalay Gábor, bemutatták a jubileumra kreált „Móra 75” ötfogásos könyvmenüt, a program végén a résztvevők megkóstolhatták a Micimackó által inspirált desszertet.
Az Ifjúsági Kiadó jogutódja, a Móra Kiadó az ország első gyermekkönyvkiadójaként olyan szellemi és alkotóműhely volt, amelyben a hazai gyermekirodalom legfontosabb alapkövei jöttek létre. Janikovszky Éva, Kormos István, Lázár Ervin, Szabó Magda, illetve Szepes Mária történeteihez generációk, a mai gyerekek is tudnak kapcsolódni. Kezdetektől kiemelt szempont volt a könyvek esztétikai nevelésben betöltött szerepe is; a klasszikus köteteket elismert képzőművészek művei gazdagítják: Reich Károly Vackorját vagy F. Győrffy Anna Pöttyös Panniját ma is felismerik az ovisok, de könnyen felidézzük Hincz Gyula Bóbita-illusztrációit vagy Réber László jellegzetes vonalas rajzait is. 1958-tól ismeretterjesztő könyvek is kerültek a portfólióba. A nagy múltú cég, élete felét egyeduralkodóként töltötte, a rendszerváltás előtt nem volt versenytársa és több generációnak adhatott egy teljesen közös tudásbázist, így szinte mindenki be tudja fejezni az adott meséhez tartozó mondatot.
Hallgatásra ítéltek menedéke
Hatalmas kincset kaptunk és igyekszünk rá vigyázni. – kezdte köszöntőjét Kovács Zsanett marketingvezető. Amire a kiadó viszont nem figyelt, nem nagyon dokumentálta az életét. A jubileumra készült rövidfilm vázolja fel a múltat, belőle megtudhatjuk, körülbelül mi a Móra. Az összeállításból érdemes kiragadni néhány részletet: Móra Ferenc nevét 1957-ben vették fel, egy évre rá létrehozták az Ismeretterjesztő szerkesztőséget, ahol olyan sorozatok születtek, mint a Regék és mondák, a Bölcs bagoly, a Képes történelem, a Búvár zsebkönyvek, az Így élt... A kiadó elvitathatatlan érdeme a modern magyar gyerekirodalom alapjainak megteremtése, arról azonban kevés szó esik, hogy menedékként megélhetési lehetőséget biztosított azon szerzőknek, akik a kor politikai viszonyai között hallgatásra voltak ítélve. A fordításirodalom kortárs és klasszikus szerzőkkel is gazdagodott, a szélesedő termékválaszték miatt a kiadón belül több szerkesztőség alakult. Az első évtizedek legemlékezetesebb kötetei közé tartoznak például a Népek meséi, Ifjúsági kiskönyvtár, Pöttyös sorozat, Regék és mondák, Az én könyvtáram, Csíkos sorozat, Delfin könyvek, Mókus könyvek, Már tudok olvasni, Tesz-vesz város, Ablak zsiráf. A 60-as évektől a kiadó egyre nyitottabban fordult az újdonságok felé, arculatát meghatározta szerzőinek, szerkesztőinek csapata; a kiadóban, illetve a kiadónak dolgozott például Mándy Iván, Szabó Magda, Marék Veronika, Varga Katalin, Nemes Nagy Ágnes, Bálint Ágnes, Janikovszky Éva, Fekete István, G. Szabó Judit, Csukás István, Romhányi József, Szabó Lőrinc, Forrai Katalin.
Elveszett életművek visszaszerzése
A kiadó a rendszerváltás után, 1993-ban alakult részvénytársasággá, majd a 2000-es években lendületes átalakulás vette kezdetét. Janikovszky János korábbi igazgatótanácsi tagságát 2008-ban cserélte fel vezérigazgatói pozícióra. Célkitűzése volt, hogy a Mórát ismét a piac legmeghatározóbb szereplőjévé tegye: elsősorban az elveszett életművek és jogok visszaszerzésére fókuszált, de tervei között egy komoly kortárs irodalmi bázis kialakítása is szerepelt. Tulajdonrészt vásárolt például a Csimota Kiadóban, a Cerkabellában és a Két Egér könyvekben, a Berger Kiadó is csatlakozott a kiadói csoporthoz. 2015-ben a kiadó alapító tulajdonos lett a ma már rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező Móra BOOKR-Kids digitális kiadóban, amelynek az első 50 digitálisan megjelent könyve a Móra klasszikusai és kortársai közül került ki. 2017-ben a kiadó a Jókai utcai irodaházba költözött, részt vett a Hatszín Teátrum létrehozásában, valamint mintaboltot nyitott Móra BookPoint néven.
A Janikovszky-sejtés
Ritka eset, amikor egy könyvkiadó idősebb, mint a vezetője – hangsúlyozta a mérnök végzettségű elnök-vezérigazgató, aki nagyjából születése óta él a „Móra” bűvkörében; előbb csak gyerekként, édesanyját kísérve a New York palotába, sokkal később, a sikeres privatizációt követően igazgatósági tagként kisebbségi, majd többségi, 2014 óta egyedüli tulajdonosként, lassan 17 éve pedig vezérigazgatóként. A magánosításban Janikovszky Éva kérésére vett részt, és a tengernyi teendő mellett később már fantáziát is látott ebben a tényben. A kisfilmből is látható, hogy a Móra Kiadó nem alszik – tette hozzá, az elmúlt 15 évben is tevékenyen dolgoztak, cégeket vettek, raktárat építettek, munkatársakkal bővültek. Mint mondta,1950-ben nyilván az alapítónak is az volt az álma, hogy megérje ezt a szép születésnapot, hosszú távra terveztek, és igazuk lett. Az 1957 óta immár Móra néven működő könyvkiadó több krízist is átvészelve él és virul. Kivételes eset, amikor egy cég hét évtizeden át piacvezető tud maradni! A Móra 25 éve márkanév is, a minőségi, tartós, ízléses, megbízható gyermek- és ifjúsági könyv szinonimája, mind a szöveg, mind az illusztráció tekintetében. Itt jött létre a’60-as és ’70-es években a magyar gyerekirodalom, a Móra a mai gyerekirodalom szülőháza, otthona és mára Magyarország három nagy független könyvkiadójának egyike. Nem kis büszkeséggel utalt azon kiadókra, akiktől az elmúlt 30 évben visszaszereztek, esetenként visszavásároltak elveszett kiadói jogaikból. Janikovszky János Janikovszky-sejtésnek emlegeti következő számítását: 1950-90 között, a Móra olyan hosszú könyvkígyót termelt, amely kétszer körbeéri a Földet. Évi 300 kötettel, átlagban 30 ezres példányszámmal számolva, ez 9 millió darab könyv/év. 25 centiméteres könyvmérettel kalkulálva ez évente 2250 km hosszú, vagyis 40 év alatt 90 ezer km hosszúságú könyvkígyó. A Móra könyvkígyó akkora, hogy a Holdról is látszik! És még ma is naponta 1 kilométernyi könyvet adnak ki.
Szenvedélye az olvasás
A program kedves vendége Balassa Anna, a kiadó egykori főszerkesztője szép és küzdelmes időszakokat elevenített fel. Számos, mára már klasszikus szerzővel dolgozott, és olyan munkatársakkal, akik értékeket teremtettek, amellett sok kiadvány, sorozat és az új generáció képzése is fűződik a nevéhez. Hétévesen már olvasott és attól fogva ez a szenvedélye. Olvasmányai közül az egyik első Thury Zsuzsától A francia kislány, de a KönyvBár polcain is talált klasszikussá vált köteteket. Minden könyvből megmarad az emberben valami, és az többnyire jó! – fogalmazott. Magyartanár lett egy belvárosi gimnáziumban, de hamar kiderült, a hangja nem bírja a napi 5-6 óra beszédet, csendesebb foglalkozást kellett találnia, ekkor lett idegennyelvi lektor a Móra kiadóban. Akkoriban ma már elgondolhatatlanul magas példányszámokban jelentek meg a könyvek. Arról is mesélt, hogy a Mórában nagyszerű szakmai tudást szerezhettek a szerkesztők.
Remekművekből összeálló gyerekirodalmi bázis
Az új főszerkesztőt születésnapi ajándékként mutatta be a marketingvezető. Lovász Andrea – ismert irodalmár, izgalmas kötetek és antológiák szerkesztője – költői kérdésekkel indította ünnepi gondolatait; az idézett mondatokat tudták folytatni az egybegyűltek, hiszen a sorok közt megbúvó mesefigurák sokunknak majdhogynem személyes ismerősei, nemkülönben a szerzőik: Janikovszky, Nemes Nagy, Szabó Magda, Lázár Ervin, Kormos István és még sokan mások. Olvasmányélményeinket nevezhetjük erős közös gyökérnek, kultúrkincsnek, valamiféle gyerekkorból eredeztethető őstudásnak, vagy csupán laza kapcsolati hálónak. A közös, remekművekből összeálló gyerekirodalmi bázis ma is megállja a helyét és felnőttkori kommunikációnk alapja lehet – fűzte tovább a főszerkesztő. Kivételes helyzetben van a Móra Kiadó, mert ő kezeli ennek a mesekincsnek a jelentős részét, ha úgy tetszik, a Móra Kiadó Magyarország első közösségi platformja, amelybe újabb és újabb generációkat szeretnének bekapcsolni. A klasszikus műveket új vizualitással, új formátummal, vagy akár új funkciókkal kiegészítve juttatnák el a ma és a jövő gyerekeihez, másrészt szeretnének a kortárs magyar irodalom színe-javából újabb és újabb műveket, szerzőket és ikonikus mesehősöket kanonizálni. A rémhíreket pedig, miszerint nem érdemes könyvet kiadni, mert nem olvasnak a gyerekek, meg se hallják! Annál is inkább, mert 75 évesen kissé süketek vagyunk – tette hozzá. Leginkább abban hisznek, hogy újabb 75 év múlva is lesz még sok lelkes olvasó.
A desszert Micimackó – “Méz, méz, méz”
A magyar és a világirodalom remekeiből válogatva, tíz év alatt, több mint 100 könyvet „főztek meg” a KönyvBárban. Béky Ildikó és Szalay Gábor tulajdonosok arról is meséltek, kínálatukhoz hogyan merítenek a művekből. A mostani „válogatás” ötletét az idén 75 éves Móra Kiadóval közösen álmodták meg, így született meg a január 22-től egy hónapon át elérhető rendhagyó menü, amelynek az 5 fogásához az alábbi 5 zseniális mű nyújtotta az inspirációt: Michael Ende: Momo, Lewis Carroll: Alice Csodaországban, Eric Knight: Lassie hazatér, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, A. A. Milne: Micimackó.
A kiadó idei újdonságai közt szerepel még a 75 évet felidéző antológia, klasszikus művek mellett kortárs, illetve pályakezdő szerzők alkotásaival, őszre egy meglepetés kiadvány várható, és készül egy online gyermekirodalmi naptár. Február 22-én családi nap lesz előadásokkal, játékos és kézműves-foglalkozásokkal, itt a gyerekek a kedvenc meséik szerzőivel is találkozhatnak. Májusban a Csíkszeredai Könyvvásáron ünnepel a kiadó, októberben pedig a partnerei számára szervez ünnepi gálaestet. Együttműködik továbbá könyvtárakkal, az Azolo (Az olvasás órája) programmal, valamint az UNICEF-fel is. Közös élménynapot szervez továbbá a Magyar Színházzal Harisnyás Pippi 80. és Fekete István 125. születésnapja alkalmából.
Sz. D.
Fotó: Bach Máté
Ételfotó: KönyvBár
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Mondom én… Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Gyarmati nő című legújabb kötetéről
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Én; élet; rajz
Kaján leckék – Kaján Tibor-Martin József: Karikatúra a betűtengerben
Kefe habbal, avagy az átnyálazás hiánya – Melissa P.: Minden este 100-szor kefével
Bizonyosan – Kerékgyártó György: Hegyi szakaszok szobakerékpáron