Kálvin Jánost – miként Verne Gyulát – a mai napig sokan magyarnak gondolják. Ebben a mítoszrombolásban egy hiteles forrásokra építkező, a kor atmoszféráját és a főszereplő személyiségét sokszínűen ábrázoló történelmi regény sokunk segítségére lehet. Cs. Szabó Sándor a sci-fi műfajától érkezett előbb az alternatív történelem, majd a történelmi regényhez. Luther életét bemutató kétkötetes műve után az idén – a Kálvin kiadó és a Harmat kiadó közös kiadásában – megjelent Kálvin-regényben a reformátort és korát hozza közelebb az olvasókhoz.

– Tudományos fantasztikus irodalommal indultál. Hogyan kerültél a történelmi regények közelébe?

– A történelmet mindig is szerettem, de úgy gondoltam, annyira azért nem értek hozzá, hogy meg is merjem próbálni fikcióban, regényben újrafogalmazni. Aztán volt tíz évem, amikor nem publikáltam, ekkor a sci-fi műfajból leágazva elkezdtem az alternatív történelemmel foglalkozni, igazából ekkor tanultam meg, hogyan kell kutatni a hátteret, hogyan kell összerakni egy működő történelmi világot. Az itt megtanultakat később nagyon jól tudtam hasznosítani a történelmi regényeknél. Ehhez a műfajhoz szerintem némi érettség is kell, úgy érzem, ahhoz, hogy az apaságról vagy a családról hitelesen tudjak írni, át is kellett élnem azokat. Négy és fél évtizedes élettapasztalattal a hátam mögött sokkal hihetőbb történelmi regényeket tudok írni.

– Ezek szerint a hitelesség fontosabb, mint az atmoszféra?

– Nálam a kettő nem válik el egymástól. A hitelesség a történelmi regény íróinak a Szent Grálja: mindig keressük, de valójában sosem lehet elérni. A hitelesség összetett kérdés, számomra azt jelenti, hogy csak azért, mert valamit könnyebb lenne úgy megírni, csak azért, mert egy mozzanat szimpatikusabb, vonzóbb, izgalmasabb lenne, nem írom bele a történetbe, ha az valójában nem úgy történt. A hitelességbe beletartozik a szereplők gondolkodásmódja is. Ennek kikutatása egy újabb lehetetlen vállalkozás, mivel sokszor még annak az embernek a gondolatait sem tudjuk teljesen megérteni, akivel nap mint nap együtt vagyunk. Így aztán azt próbálom megragadni, hogy az adott korban, hogyan gondolkodhattak, beszélhettek egymással a szereplők, mi az, ami motiválta a cselekedeteiket.

– Tehát a korszak legalább annyira fontos, mint a karakter?

– Igen. Ez sem vagylagos, sokkal inkább egymás melletti: engem az ember az adott korszakban érdekel. Abból szoktam kiindulni, hogy az ember annyira nem változik, mint az őt körülvevő környezete, ami más és más hangsúlyokat, gondolkodási módokat hoz ki az emberből. Számomra a miért fontosabb a történelemben, mint a ki, a mikor vagy a hol. Mind a Luther, mind a Kálvin fejlődésregény, hőseimmel kapcsolatban mindkét esetben azt kerestem, hogy milyen hatások formálták őket, milyen erők változtatták őket azzá, akik végül lettek. Az olvasói visszajelzések alapján úgy tűnik hihető világokat sikerült teremtenem.

– Miért érdemes történelmi regényeket olvasni – mondjuk egy kamasznak?

– Már az önmagában sci-fi, hogy feltételezzük, hogy a kamaszok olvasnak… A saját Facebook oldalamnak a statisztikái alapján úgy látom, az én könyveimet nem kamaszok olvassák. Mindig meglepődöm azon, ha egy író-olvasó találkozón fiatal olvasóval találkozom. Úgy látom, hogy a történelmi regények olvasói a harmincasoknál kezdődnek. Amikor történelmet tanítok, akkor sem elsősorban történelmi regényeket ajánlok, hanem filmeket, filmrészleteket. Bár a filmekkel is csínján kell bánni, mert szerintem jó történelmi film – amiben hitelesen ábrázolják a kort – 16 éves kor alatt nem ajánlható.

– Miért Lutherrel kezdted a sorozatot?

– Kezdetben is benne volt a Kálvin a pakliban, de inkább úgy döntöttünk, hogy kronológiai sorrendben haladjunk, ami végül is jó döntés volt, mert sokat építhettem a Kálvin-regénybe a Lutherben tanultakból. Vannak közös szereplők Melanchton például a legismertebb, de Kálvin mentora, Bucher is feltűnik már a Luther-regényben is, igaz más szerepben. Vagy mondhatnám a háttérkutatásokat, a Luther írása közben ismertem meg azt, milyen volt egy birodalmi gyűlés vagy a hitvita. Ezeket mind fel tudtam használni a Kálvin írása során. A folyamatokat is jobban átláttam, a reformáció kezdetén Luther berúgta az ajtót, Kálvin már „csak” rendszerbe szedte a hitvallást. Sokkal jobban egymásra épülnek a dolgok.

– Nagyon izgalmas, összetett képet kapunk Kálvinról a regényt olvasva. Milyen meglepő infóval találkoztál a Kálvin-regény írása során?

– Olyan óriási felismerés nem volt, inkább a hangsúlyok voltak érdekesek. Kálvint sokan úgy képzeljük, hogy egy magányos rendíthetetlen szikla, aki egymagában küzd a világ ellen. A történelmi Kálvin ugyanakkor nagyon is közösségi ember volt, talán az egyetemi évei alatt volt egyedül egy olyan rövid időszak, amikor nem családban vagy nagyobb közösségben élt. Mindig fontos volt számára, hogy olyan emberek vegyék körül, akikkel együtt tudott dolgozni. A másik érdekes terület, amire rácsodálkoztam, az Kálvin házassága volt, kapcsolatuk kialakulása egyszerre romantikus és humoros epizód. Barátai folyamatosan próbálták kiházasítani a prédikátort, aki mindig kihúzta magát valamilyen indokkal. Hogy milyen mély kapcsolata lehetett feleségével, jól mutatja, hogy amikor meghalt, Kálvin jobbik része is meghalt vele.

– Először akkor lepődtem meg, amikor lábjegyzeteket találtam a regényben. Aztán akkor, amikor olyan szövegrészekkel találkoztam, amelyeket Te fordítottál. Miért tartottad fontosnak le- vagy éppen újrafordítani az eredeti forrásokat?

– Magyar forrásokat is használtam természetesen, de hamar rájöttem, hogy ami nekem kell, az nem biztos, hogy megvan magyarul, vagy, ha meg is van, nem biztos, hogy olyan a fordítás, ami illeszkedik a regény nyelvéhez. Így például a Szervét-ügynek a levelezése ugyan megvan magyarul, de inkább újrafordítottam angolból, hogy jobban kövesse a mai szóhasználatot, pont azért, hogy ne lógjon ki az archaizmusa a szövegből. Kálvin teljes levelezése – ezt négy kötetben adták ki kommentárokkal angol nyelven – azonban nem olvasható magyarul. Több levelét is felhasználtam, hogy hitelesebbé tegyem a Kálvin-képet.

– Egy vallási témájú történelmi regény esetén mennyire kell teológusnak is lennie egy írónak?

– Igyekeztem a forrásokat úgy felhasználni, hogy a teológiai háttér is hiteles legyen, sokat idézek például Kálvin egyik legfontosabb művéből az Institucióból. Ugyanakkor, aki csak ezt a regényt olvassa nem biztos, hogy megismeri belőle Kálvin teológiájának teljességét, mert, ahogy azt a bevezetőben is írtam, itt nem a teológiai szempont az elsődleges, hanem Kálvint, mint embert szeretném bemutatni az olvasóknak.

– Lesz-e folytatás, van-e olyan reformátor, akinek élete beleillik ebbe a regényes sorozatba?

– Egyelőre nem gondolkodunk ebben a kiadóval. Luther és Kálvin két olyan személyiség, akit a legtöbben ismernek, ezek a témák eladhatók. Rengeteg reformátor van, akiknek az életéről szívesen írnék, de nem hiszem, hogy sok olvasója lenne ezeknek a témáknak. A Kálvin kapcsán érdemes ugyanakkor beszélni egy olyan könyvről, ami nem folytatás, hanem négy nő története. A Kálvin asszonyi szívekben kötetbe azok a részek kerültek be, amiket dramaturgiailag sehogy sem tudtam a regénybe betuszkolni, de érdemesnek találtam összerendezni. Kálvin körül találtam több olyan női alakot, akiknek érdekes volt a története. Igaz, nem mindig szépek ezek a történetek, de nagyon erősek, hatásosak.

Pompor Zoltán
Fotó: Gál Efraim

Cs. Szabó Sándor: Kálvin
Kálvin Kiadó – Harmat Kiadó, 568 oldal, 5500 Ft

A Kálvin

megvásárolható

kedvezményes áron

a Kálvin Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva