Vérbeli lírikus, a versírás számára olyan természetes, mint másnak a beszéd. Nem válogatós: minden korosztálynak szívesen versel és ír dalszövegeket. Tök Magda kalandjai című verses gyerekmeséjéből színdarab készül, mely a közel jövőben kerül bemutatásra. Kornél, a kobra című tetkós meséje is nemsokára a boltokba kerül. A remek rímekkel tele varrt verses történet virtuóz humorával biztosan sokakat elszórakoztat majd.

– Honlapodról kiderül, hogy gyerekkorod óta érdekel a költészet, és már tízévesen eldöntötted, hogy költő leszel. Meglehetősen magabiztos kezdet.

– Mindig tudtam, hogy költészettel szeretnék foglalkozni, mégis kanyargós út vezetett az első versek megjelenéséig. Kamaszként mindenféléket írogattam: szerelmes verseket, az elmúlással kapcsolatos gondolataimat, elbeszélő költeményt, sok ezer sort, de csak az asztalfióknak. A kortárs irodalomról és folyóiratokról a gimnáziumi magyar fakultáción hallottam először. Azzal tisztában voltam, hogy „rendes”, pénzkereső szakmát kell tanulnom; először kertészeti szakközépbe jártam, majd gimnáziumra váltottam, ezt követően belekóstoltam a szociológiába, hogy végül a könyvtár szak után könyves szakmánál kössek ki. 21 éve dolgozom könyvesként, jelenleg a legnagyobb hálózat egyik boltjában. Hozzáteszem, egészen kamaszkoromig nem szerettem olvasni, hosszú időnek kellett eltelnie, mire megkedveltem a klasszikus irodalmat és felfedeztem magamnak az oroszokat.

– Merthogy orosz műfordítóként is tevékenykedsz, nagy rajongója vagy Puskinnak. Ahhoz a generációhoz tartozol, aki még az iskolában tanulta nyelvet?

– Mi voltunk az utolsó évfolyam, akik még oroszt tanultunk, sajnos, nem nagy lelkesedéssel. Újrakezdőként később az Orosz Kulturális Központba jártam nyelvtanfolyamra. Első prózafordításaim Danyiil Harmsz novellái voltak, de verseket is fordítottam. Közben elkészítettem három Puskin-novella (A postamester, A koporsókészítő, A lövés) verses átiratát, s meg is jelentek a Kortárs folyóiratban. Szeretném ezeket könyv és hangoskönyv formájában is megjelentetni. Papp János színművész már el is fogadta a felkérésemet.

– Olyan természetességgel írsz verset, ahogy más levegőt vesz. Irodalmi megszólalásaid – a Lehetne rend című versköteted, gyerekverseid az Aranysityak, a Családi kör és a Válogatós antológiákban mind a lírikus énedet erősítik. Mindig strófákban gondolkozol?

– A látszólagos könnyedség mögött sokezer óra gyakorlás van. Még gimnazista voltam, amikor első zsengéimet elküldtem Várady Szabolcsnak. Persze nem közölte, de hosszasan válaszolt és egy sor praktikus tanácsot adott. Szorgalmasan kísérleteztem, míg végül 2004-ben a Holmiban lehozta az első versemet. Sorsdöntő volt a találkozásom Lackfi Jánossal is, aki akkoriban a Csodaceruza folyóirat gyerekvers rovatát vitte. Az Aranysityakból később antológia lett, ez indított el a gyerekirodalmi pályán. János igazi motorja a kortárs irodalomnak, bokros teendői közepette is mindig időt szakít a tehetségek felkutatására.

– Tök Magda című verses meséd a nagy múltú Móra Kiadónál jelent meg. Hogy kerültél hozzájuk?

– Már az Aranysityak című kötetben megjelent Tök Magda kalandjainak a váza, ezt kibővítettem, és a Móránál Dian Viktóriához került. Hatrészes verses mese lett végül dalbetétekkel. A könyvre felfigyelt Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház vezetője, aki zenés darabot rendezett belőle, s ha minden igaz, október 25-én lesz a bemutató az Angyalföldi József Attila Művelődési Házban.

– Nem ez az első alkalom, hogy megzenésítik a verseidet.

– Tél utca harmincnyolc című gyerekversem szerepel Szalóki Ági Körforgás című lemezén. 2014-ben Vida Józseffel készítettünk egy szerzői lemezt, melyen olyan rangos előadók szerepeltek, mint Vincze Lilla, Kováts Kriszta, Szirtes Edina Mókus vagy Czutor Zoltán. Nagyon megtetszett a dalszövegírás, azóta is művelem. Békés Márta költőtársammal rendszeresen járunk iskolákba, Márta gitározik és énekel, ezzel színesítve a közös produkciót. Készítettünk egy gyereklemezt is a Járdasziget formációval közösen. A dalok mellett a verseink is hallhatók Havas Judit és Koltai Judit előadásában.

– A kiadó csak tetkómeseként tartja számon új, Kornél, a kobra című kötetedet, ami arról szól, hogy egy frissen megrajzolt kígyó tetoválás lemászik a gazdája karjáról, életre kel, és mindenféle vicces kalandokba keveredik.

– A tetoválás, mint olyan, nem kiaknázott terület még a gyerekirodalomban, és én szeretek fel nem fedezett vizeken evezni. Sokáig motoszkált bennem a gondolat, míg végül megszületett Kornél. A főhősöm útkeresése kicsit az én életutamra hasonlít, hiszen számos kanyart és kitérőt tesz, mire megtalálja saját magát. Kornél egy mérges kígyó, de nagyon szerethető figura, sokan azonosulhatunk vele. A könyv illusztrátora Klement Csaba, remek grafikus, aki hihetetlenül jó animációkat is készít. Ez az első gyerekkönyve, de biztosan nem az utolsó.

– Mik a soron következő feladatok, megbízatások?

– Most éppen magyar népmesék verses átiratain dolgozom. A jól ismert történetek (A három kívánság, A rátóti csikótojás) mellett néhány kevésbé ismert történetet is szeretnék megmutatni. Mondok Yvette opera-énekesnővel egy crossover albumot készítünk, lassan ez a munka is finisbe jut.

Szénási Zsófia

Gáti István: Kornél, a kobra
Móra Kiadó, 48 oldal, 2499 Ft