Példányszámcsúcsok, 2018. harmadik negyedév
K. A. - 2018.11.09.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal honlapján a Kiadott szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek listájának frissítése a 2018 júliusától szeptemberéig tartó időszaknak, azaz a harmadik negyedévnek az adataival.
Írhatnám már egy ideje, hogy szolgálati közlemény, amit itt, az ismertetések elején, negyedévente szorgalmasan ismételgetek: a listára csak az egyszerre tízezernél nagyobb példányszámban megjelenő szépirodalmi és gyermek- ifjúsági irodalmi művek kerülnek fel.
Az év nagyobbik része van mögöttünk, bár a kereskedelmileg fontos kisebbik része még előttünk áll. Azt elmondhatjuk, hogy 2018 eddig nem hozott kiugró példányszám-sikert: az év legnagyobb számban egyszerre kinyomtatott könyve Dan Brown Eredet című regénye volt a második negyedévben, a maga 50000 példányával – ami ugyan, ahogy mondani szokták: „nekem legyen mondva” –, de mégsem közelíti meg az elmúlt évek 100000 példányos sikerkönyveit. Arról persze semmi információnk nincs, hogy a különböző utánnyomások egy-egy listára nem kerülő mű esetében mennyire teljesítik túl a 10000 példányos határszámot, sem arról – hogy a példánál maradjunk –, hogy Dan Brown új könyvéből hányszor és hány példányban kellett utánnyomást készíteni a vásárlók mohó érdeklődésének kielégítése érdekében.
Kis kitérőt teszek. Azt már többször fölemlítettem „csúcspéldányszámos” sorozatomban, hogy volt a magyar könyvkiadás történetében egy hosszabb időszak, amikor a kiadók a legtöbb kiadványuk kolofonjában szerepeltették, hogy hány példányban jelent meg. Így aztán a nyájas olvasó megtudhatta, hogy az irodalomtörténeti mű, amelyre tanulmányaihoz oly nagy szüksége van, mert a szakterület egyedülálló kutatási eredményeit publikálta benne a neves tudós, a legnagyobb magyar tudományos könyvkiadónál 850 példányban jelent meg. Nem egy rossz szám – jegyzem meg –, az 50-300 példányos szakkönyvek korában. A ma olvasója is ugyanilyen örömteli adatok ismeretéhez juthat a korabeli kiadványokat kézbe véve. Vegyük kézbe például Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve című kötetét. A Magyar Helikon és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó közös gondozásában, 1981-ben megjelent mű kolofonjából értesülhetünk arról, hogy „készült 45000 példányban, ebből 2000 példány nyl-kötésben…”, ami ma is jelentős példányszámnak mondható. Az utóbbi néhány évtizedben azután – a könyv-szabvány szigorú kötöttségeivel együtt – megszűnt a kiadók példányszámközlési hajlandósága is, és ma már nagyon ritka a példányszám feltüntetése a kiadványokban, legföljebb könyvbemutatókon büszkélkednek – ha a szám erre módot ad – a jelentősebb példányszámokkal. Máskülönben minden példányszám- és fogyási adatot – érthető gazdasági érdekből – féltékenyen őriznek a könyvkiadók. Pedig napjainkban is van példa – kicsit hasonló kulturális-gazdasági területről – ennek a beállítódásnak az ellenkezőjére. A lapkiadók az újságok példányszámát, nyomtatási és értékesítési adatait egy külön, erre a célra alapított szervezet, a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség, a MATESZ közreműködésével auditáltatják komoly költséggel járó folyamat végeredményeképpen. Így hiteles adatokat ismerhetnek meg az egyes újságokról mindazok, akiknek ezekre az adatokra szükségük van.
Ideillik kicsit a sikerlisták kérdése is, azon az alapon, hogy az azokon szereplő kiadványok mögött is számok vannak. Jelentésük, hogy legalább egy példánnyal többet eladtak belőlük, mint a sorban utánuk következőkből. Ám sajnos nekem nincs tudomásom arról, hogy a különböző féle-fajta könyves sikerlisták között lenne olyan, amely a sorrendje mellett az eladott példányszámokat is közölné, és kiderülne, hogy a 23 példányban eladott sikerkönyv amiatt tud az első helyen szerepelni, mert a második helyezettből csak 22 példányt sikerült értékesíteni. Ha mégis van olyan nyilvános könyves sikerlista, amelyik példányszámokat is közöl – akkor ezennel kijelenthetem: elárultam tudatlanságomat ez ügyben. A kis kitérőnek itt vége, visszatérek a harmadik negyedévi adatokhoz.
A KSH magyar és külföldi szerzők szerint csoportosítja a megjelent műveket. A magyar szerzők listáján július és szeptember között Lőrincz L. László Vijjogók című két kötetes műve szerepel 20000 példánnyal. Utána hét mű következik holtversenyben 10000 példányban. (Természetesen a könyvek példányszámának összehasonlítása nem versenyt ír le, a sportból származó nyelvi fordulatok inkább csak „nyelvi automatizmusok”, melyeket a számokban „mérhető” teljesítmények egybevetése generál.) A hét mű között két, női olvasókat megcélzó regény szerepel Fejős Évától, és Anne L. Greentől, ami, mint a listából kiderül, Libor Erzsébet írói álneve. A további öt mű kortárs és klasszikus gyermek- ifjúsági kiadvány. A klasszikusokat a Gőgös Gúnár Gedeon és az Ablak-zsiráf képviseli, nyilván nem teljesen függetlenül a szeptemberi tanévkezdés időszakától. A kortársakat pedig Bartos Erika, Berg Judit és Leiner Laura egy-egy műve képviseli.
Hét mű került a listára külföldi szerzőktől. Mindegyik szerző ismerős szereplő a tízezer feletti példányszám-listákról. Az első helyen Paulo Coelho Hippi című műve 20000 példánnyal, 17000 példánnyal második Amanda Quick Ezzel a gyűrűvel című regénye, harmadik Sandra Brown Érzékek fogságában című kötete 14000 példánnyal. Ezek után jönnek holtversenyben a 10000 példányosok. A becslésem szerint eddig a legnagyobb magyarországi összpéldányszámot elérő Jeff Kinney egy újabb műve, és a sikerlisták állandó szereplői Jojo Moyes és Danielle Steel, ő két könyvvel is jelen van. Hiányoznak viszont a korábbi csúcspéldányszámosok közül a Júlia, Romána sorozat kötetei, de nincsenek kétségeim afelől, hogy visszatérnek majd.
A lista a címek számát illetően és a példányszámokat tekintve is szerénynek mondható, ami sok mindent tükrözhet: a kiadók óvatosságát, a nyomdák utánnyomási képességének javulását vagy éppen az erőgyűjtést a negyedik negyedévre, az év végi, karácsonyi könyvvásárra készülést. Lehet, hogy a nagy erőbedobás még hátra van. Október, november, december: a három hónap könyves számairól legkorábban január végén tudok majd beszámolni. Addig is, következzék a lista, azután pedig az eddigi közlemények linkjei.
K. A.
Kiadott szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek, 2018
III. negyedév, július-szeptember
Magyar szerzők
Lőrincz L. László: Vijjogók 1 20 000
Lőrincz L. László: Vijjogók 2 20 000
Anne L. Green (Libor Erzsébet): Arcátlan csábító 10 000
Bartos Erika: Brúnó Budapesten 10 000
Berg Judit: Rumini 10 000
Fejős Éva: Csak egy tánc 10 000
Leiner Laura: Ég veled 10 000
Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes: Ablak–Zsiráf 10 000
Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon 10 000
Külföldi szerzők
Coelho, Paulo: Hippi 20 000
Quick, Amanda: Ezzel a gyűrűvel 17 000
Brown, Sandra: Érzékek fogságában 14 000
Kinney, Jeff: Pechszéria 10 000
Moyes, Jojo: Álmok nyomában 10 000
Steel, Danielle: A megfelelő idő 10 000
Steel, Danielle: Mindennek ellenére 10 000
Miről árulkodnak a példányszámok? – interjú Bárdosi Mónikával
A felső tízezer – csúcspéldányszámok, példányszámcsúcsok
Csúcspéldányszámok, július – szeptember
A bestseller - 2012 példányszám rekordere
Csúcspéldányszámok 2013 első negyedévében
Csúcspéldányszámok, 2013. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2013. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2013. negyedik negyedév
Új rekorder: csúcspéldányszámok, 2014. I. félév
Csúcspéldányszámok, 2014. harmadik negyedév
Sikerlistás könyvek 2014-ben
Csúcspéldányszámok, 2014. negyedik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. első negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. negyedik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. első negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. második negyedév
Példányszámcsúcsok 2016. harmadik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. negyedik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. első negyedév
Új rekorder: Toldi 140000 – csúcspéldányszámok, 2017. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. negyedik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. első negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. második negyedév
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Szigor vagy engedékenység – Dr. Spock elmélete egykor forradalmasította a gyermeknevelést
Visegrádi négyek drámái angolul – Bernard Adams fordította le Tamási darabját
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Az önmagát lapozó könyv
Vasy Géza: Szarvas-ének. – Közelítések Juhász Ferenchez
Tündöklés, romlás, bukás – Bozsóky Pál Gerő: A Jeruzsálemi Latin Királyság