A Nyár Karl Ove Knausgård Évszakok című kvartettjének befejező darabja. Most is egy gyönyörűen illusztrált – ezúttal Anselm Kiefer akvarelljeit láthatjuk – kötetet vehet kezébe az olvasó A. Dobos Éva fordításában.

Az Ősz meglepő kötet volt személyes enciklopédiát idéző, rövid esszészerű gondolatmeneteivel, amelyek a világ dolgait vették sorra. Ebbe a formába simult bele a második kötet a Tél is, de mire megszoknánk az évszakokhoz kapcsolódó szócikkek sorát, a Tavasz már más szerkezetre épít. A rövid esszéket naplóbejegyzések váltják fel, egészen közel kerülhetünk a Knausgård család mindennapjaihoz, felesége Linda depressziójához és Karl erőfeszítéseihez, hogy egyedül igazgassa családját. A lezáró Nyár kötet egyesíti a két formátumot, váltakozva olvashatjuk Karl Ove Knausgård naplóbejegyzéseit valamint gondolatait és asszociációit földigilisztákról, rövid nadrágról, fagyiról, cinizmusról, denevérekről és kerti grillről. És ugyan ezek a bejegyzések a kiindulópontjuktól messzire, a filozófia és az egzisztenciális kérdések mezejére kalandoznak, a végén mégis három dolog marad meg az olvasóban: az egyik, hogy Karl Ove élete szülőként leginkább a gyerekei fuvarozásából és bevásárlásból áll, hogy meglehetősen szégyelli fogai állapotát, valamint, hogy kicsi a pénisze, pedig még talán egy picit nagyobb is, mint az átlag.

További meglepetés a kötetben, hogy Knausgård naplóbejegyzései öszevegyülnek egy idős hölgy fiktív visszaemlékezésével. Karl Ove napjának leírása megtörik, és a délután, amelyet ő kezdett el, már egészen máshol, az említett nő narrációjában és életében fejeződik be. Tanúi lehetünk annak, ahogy ez a nő férjet választ magának, gyerekeket szül, majd csalódik a házasságában, és a II. világháború során beleszeret egy osztrák katonába, akiért elhagyja a családját. A történet a való életen alapul, a narrátorrá előlépett hölgyet Knausgård nagyapja is ismerte. Ezek a részletek a naplóbejegyzések legolvasmányosabb, tényleg történetszerű részei, amelyek nem fulladnak a hétköznapi teendők monotóniájába, ahol nem pusztán kimondja azt, ami foglalkoztatja – döntéseink következményei és életünk fordulópontjainak elcsípése – hanem meg is mutatja azt.

Ellentmondásos érzés olvasni a kötetet, és az egész sorozatot is, mert míg az Őszben újszerű és meglepő a játék, amelyet Knausgård a világ leírásával űz, és a Tavasz apró részletessége igazán intim helyzetbe hoz minket a családdal, addigra a Nyár mintha mindkét formában kifulladna. Knausgård kiváncsisága és gyermekien friss tekintete, amellyel az őt körülvevő dolgokra tekint, továbbra is lenyűgöző és inspiráló. Arra készteti az olvasót, hogy nagyobb nyitottsággal nézzen körül a világban, és vizsgálja meg zsigeri érzéseit és reakcióit, amelyeket egy élőlény, tárgy vagy élethelyzet kivált belőle. Az az élményünk lehet, hogy ha elég közelről vizsgáljuk a dolgokat, akkor a világon minden érdekes és meglepő. Vannak igazán megkapó eszmefuttatások a kötetben, például rögtön a nyitó szócikk, amely egy kerti szórófej apropóján bontja ki Knausgård viszonyát a felnőtt élettel. De kiemelhetjük a kempingekről szóló néhány oldalt is, ahol a sátor, a hálózsák és az otthon csomagolt szendvicsek mentén kerül szembe a szabadság és a pénz, és válik visszássá korunk értékrendje. Azonban a szövegek színvonala korántsem egyenletes, sem a szócikkek, sem a naplóbejegyzések esetében.

A Nyár talán nem koronázza meg az Évszakok sorozatot, de többet tesz puszta lezárásnál. Az előző kötetek struktúrái és gondolatai itt találkoznak és állnak össze egy egésszé. A világ dolgait sorravevő szócikkek mutatják azt a sokszínűséget, amely körülvesz minket, azonban ez a tengernyi önmagában is elképesztő dolog mind felörlődik, és a hétköznapok monoton jövés-menésébe zárul, ahogy a beékelt naplóbejegyzések mutatják. Míg a végén már csak azok az igazán sorsdöntő pillanatok maradnak, ahol drasztikusan megváltozik az életünk.

A sorozat eredendő célja az volt, hogy legkisebb lányának, Anne-nak megmutathassa a világot. Babitsnál az irodalom tudatos kifejezése állásfoglalásunknak a világgal szemben, „amelybe kivetett bennünket valamely ismeretlen erő; Robinson új meg új körülnézése a szigeten”[1]. Ha a világot nem is mutatja meg az Évszakok sorozat, de Knausgård gondolatvilágát megnyitotta előttünk, hogy jó alaposan körülnézhessünk a szigetén.

Vincze Dóra

Karl Ove Knausgård: Nyár. Évszakok
Magvető Kiadó, 416 oldal, 4999 Ft