Viking hősök nyomában

Észak rettegett harcosai, kegyetlen hódítók, új világok felfedezői és a bátorság megtestesítői? Vagy rátermett kereskedők, szorgos gazdák, ügyes kézművesek, briliáns hajóépítők? Valószínűleg mindkét felsorolás igaz. Könyvek tucatjai jelentek meg az elmúlt években, évtizedekben a vikingekről gyerekeknek és felnőtteknek: kisebbeknek és nagyobbaknak szóló ismeretterjesztő könyvek és foglalkoztatók, történelmi és fantasy regények, szórakoztató és tudományos igénnyel megírt kiadványok. Korábban a véres kezű hódítókról szóló elképzelések voltak népszerűbbek. Ezek szerint a szarvas sisakos viking harcosok végig pusztították Európát, és kegyetlenül leszámoltak ellenségeikkel. A vikingek mítoszai és legendái is ezt a képet erősítették. A történelmi kutatások azonban részben megcáfolták, részben árnyalták a vikingekről kialakult évszázados képet. A háborúk és hódítások mellett egyre többet lehetett olvasni a vikingek letelepült életmódjáról, falvaikról és városaikról, hétköznapjaikról és családi életükről. Történelmi szempontból egyre hitelesebb regények és filmek, filmsorozatok láttak napvilágot, élükön a sok szempontból forradalmi jelentőségű Vikingek című ír-kanadai televíziós filmsorozattal, amely Ragnar Lothbrokot helyezte a történet középpontjába, és szerencsés kézzel keverte a vikingekről szóló történelmi és mitológiai anyagot.

A Mi Micsoda sorozat mindig is élen járt a gyerekeknek (és szüleiknek) szóló ismeretterjesztésben, gondosan ügyelve, hogy hiteles forrásokból szerezze be az információkat. Ha kellett, idő teltével átíratták a sorozat bizonyos tagjait, mert mondjuk, az újabb kutatások megváltoztatták az adott témával kapcsolatos ismereteket, bővítve vagy pontosítva azokat. Így történt ez a Vikingek esetében is. Az 1999-es kiadást még Hildegard Elsner állította össze, aki már akkor részletesen foglalkozott a viking hódítások mellett a vikingek hétköznapjaival, hajóépítő tudományukkal, s külön fejezetet szánt a városlakóknak, a kereskedőknek és a telepeseknek.  2016-ban a sorozat felújított változata már Andrea Schaller tollából jelent meg, s ennek új kiadását vehetjük most kézbe Márialigeti Sára fordításában. A kiadó ajánlása szerint a könyv tiszta vizet önt a pohárba a vikingekkel kapcsolatban. Például a viking szóval kapcsolatban, amit kezdetben tengeri rabló vagy kalóz értelemben használtak, de ma már vikingnek nevezünk mindenkit, aki a kora középkorban Észak-Európában, azaz Skandináviában élt. Megtudhatjuk, milyen okokból indultak portyára, megismerkedhetünk a viking sztárokkal, így Vörös Erikkel, Leif Erikssonnal, Kékfogú Haralddal vagy Nagy Knuttal. A hősök mellett a hétköznapi emberek egyszerű életéről is pillanatképet kapunk: miként művelték földjeiket, tenyésztették állataikat, hogyan rendezték be a házaikat, milyen megbecsült szakma volt például a borostyáncsiszolás és üveggyöngykészítés. Leghíresebb tudományukról, a hajóépítésről megtudhatjuk, mikor, milyen fából és hogyan készítették a különböző típusú hajókat. Legnagyobb találmányuk ezzel kapcsolatban az volt, hogy lapát helyett evezőt használtak. Kései utódaik 2004-ben Louise K. Henriksen történész vezetésével megépítették egy viking hajó rekonstruált változatát és sikeresen kipróbálták a tengeren.

Nem maradnak ki a viking portyázások és hódítások sem a kötetből: támadó és védekező taktikájukról, a katonák felszereléséről (amelynek nem volt része a szarvas sisak, ami csak a legendák világában él) éppúgy olvashatunk, mint az otthon maradó asszonyok és gyerekek kemény munkával kitöltött napjairól, ételeikről és italaikról,viseletükről, vagy kevéske szabadidejük eltöltéséről. Érdekes a viking társadalom felépítése: állam nem létezett, hanem nagy hatalmú családok irányították a törzseket. Közülük került ki a választott király, a törvényeket a fegyverforgató férfiak athing elnevezésű gyűlésén hozták meg. A törzsfőket követte a társadalmi hierarchiában a szabad parasztok széles rétege, majd a jogfosztott rabszolgák következtek. A királyok gyakran a híres fosztogatókból kerültek ki. A vikingek nevéhez fűződik Dublin alapítása, a Kijevi Rusz megszületése, Grönland benépesítése, Amerika felfedezése (jóval Kolumbusz előtt) vagy Normandia kialakulása. Sokat elmond a viking hétköznapokról az úgynevezett hosszúházak felépítése és berendezése, a körerődök építése. Alapanyagnak fát, de ha nem volt, füvet, tőzeget, de akár követ is használtak. Az ókori népekhez hasonló kiterjedt isten-panteonnal rendelkeztek, ahol minden istennek megvolt a maga szerepe. Hiedelmeik, túlvilágba vetett hitük és temetési szokásaik erősen kapcsolódtak a tengerhez és a hajós utazáshoz. A vikingek máig tartó népszerűségének bizonyítéka a számos könyv- és filmadaptáció mellett a viking életmódot bemutató régészeti lelőhelyek és múzeumok működtetése, valamint a viking találkozók, fesztiválok rendszeres szervezése.

Szénási Zsófia

Andrea Schaller: Mi Micsoda – Vikingek, Babilon Kiadó, 48 oldal, 3990 Ft

A Vikingek

megvásárolható

a Babilon Kiadó

webáruházában