Könyvhét 2023
SÁRKÁNYLEGENDÁK
MÓRA KIADÓ
A MÚZSA
CSÓKJA
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SÁRKÁNYLEGENDÁK<br>MÓRA KIADÓ A MÚZSA <br> CSÓKJA Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyv

Caleb Azumah Nelson: Kis világok

Vincze Dóra - 2024.06.12.

Bensőséges viszonyok

Caleb Azumah Nelson fiatal ghánai-angol szerző, akinek 2021-es Open Water (Nyílt víz) című debütáló regénye hatalmas sikert aratott, többek között a legjobb első regénynek járó Costa-díjat is elnyerte. A most magyarul megjelent kötete a Kis világok, amelyet mindössze három hónap leforgása alatt írt meg.

A regény egy hamisítatlan coming-of-age történet, főszereplőnk Stephen, az egyetemi tanulmányok és az első szerelem küszöbén áll, azon a ponton, amikor ki kellene lépnie a család és barátok alkotta védett kis világból, és megfogalmaznia azt, hogy ki is ő valójában. A felnőtté válás kérdései nem elválaszthatóak önmagunk meghatározásától, és Stephen esetében, aki ghánai bevándorlók gyermeke Londonban, ehhez az is hozzátartozik, hogy tisztázza viszonyát afrikai gyökereihez, és megküzdjön azzal a szorongató kérdéssel, hogy mit ad fel az ember, ha elhagyja az otthonát. A regény egyszerre követi Stephen útkeresését, szülei élettörténetét, és az apa-fiú kapcsolat kibontakozását is, miközben a lényeg mindig valahol a kimondhatatlan határán keresendő.

A könyv főbb üzeneteit nem különösebben nehéz megtalálni, mert Caleb Azumah Nelson folyamatos ismétlésekkel hívja fel a figyelmünket az általa fontosnak tartott dolgokra. A saját kis világaink megteremtésére, a zene és tánc adta szabadságra, a nyelv általi kommunikáció lehetetlenségére és az otthonunkkal való kapcsolódás eszközeire, amelyek nem a szellemünkre, hanem az érzékeinkre hatnak, mint a zene, a tánc és legfőképpen az étel.

„Mivel legtöbb gondunkat csak a tánc oldhatja meg…” hangzik a regény első, majd a későbbiekben mantraként visszatérő mondata. Stephen közösségében a zene és a tánc a feloldódás, a feldolgozás eszköze. Amit nem lehet kimondani, azt el lehet táncolni, vagy meg lehet mozdítani a testünk és a zene segítségével. A mi kultúrkörünkben nem igazán van jelen ez a gyakorlat, a szabad mozgás, a tánc, sötét és alkoholmámoros klubhelyiségekbe, vagy a nyári fesztiválszínpadok elé szorult vissza. A táncban annyi mindent meg lehet élni, magasat és mélyet egyaránt, azon ritka alkalmak egyike, amikor az agyunk helyett a testünk vezethet. A zene pedig egyedi kommunikációs eszköz, ami sokkal közvetlenebb kapcsolatban áll az érzésekkel, arra az esetre, ha valamit már szavakkal nem tudunk kifejezni. „A zenénk ellenállhatatlan. Mindig is csak dalban ismertem magamra, hangok között, azon a helyen, ahol a beszéd nem elég, de a dobok talán, talán beszélhetnek helyettünk, a szívünk helyett, és ebben a pillanatban, ahogy a zene tempója fokozódik, megtesz egy újabb kört, elhagyja a mámort, és közelít az eksztázishoz, az összes táncmozdulatom apámé.”

Stephen életében az étel sem kevésbé fontos tényező. Nemcsak az otthon ízei miatt, hanem az étel közösségteremtő szerepe okán is. Összegyűlni egy asztalnál, beszélni, mesélni, megosztani. Stephen zenei karrierjét főzésre cseréli, szeretne a közösségének helyet teremteni, ahol összegyűlhetnek, és önmaguk lehetnek, ahol otthon érezhetik magukat. Megteremteni egy kis világot, ahol van tér arra, hogy az emberek közel kerüljenek egymáshoz, mert „az étel nem csupán táplálék, hanem emlék, nosztalgia” is.

Caleb Azumah Nelson regényének erőssége pont ezekben az érzéki, kimondhatatlan dolgokban keresendő. A politikai kitekintő rendőri túlkapásokra, tüntetésekre, rasszizmusra leginkább ügyetlennek hat, mintha kötelező lett volna a fekete közösség helyzetére ebből a szempontból is reflektálni, annak ellenére, hogy ezek a részek nem illeszkednek koherensen a regény szövetébe. Mert a Kis világok ereje nem grandiózus folyamatok vagy társadalmi csoportok nagytotálból történő leírásában rejlik, hanem ember és ember közötti bensőséges viszonyok sokszor sejtetésen alapuló bemutatásában. Annak a hangsúlyozásában, hogy mennyiféleképpen lehet még egymáshoz, a világhoz és magunkhoz kapcsolódni a szavakon túl és annak a felfedezésében, „hogy két ember is alkothat egy világot, egy helyet, ahol nem kell magyarázkodniuk. Ahol szépnek érezhetik magukat. Ahol szabadnak érezhetik magukat”.

Vincze Dóra

Caleb Azumah Nelson: Kis világok
Fordította: Pék Zoltán
Magvető Kiadó, 320 oldal, 4999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

ÉS-kvartett Kemény Lili Nem című regényéről – Az Élet és Irodalom 2024/45. számából

Az Élet és Irodalom 45. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Kálvin Kiadó 1031KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés