Hűsítő nyári kalandok ógörög mítoszok lényei között

„A lány egy darabig összehúzott szemmel méricskélte a fiút, majd a felismerés öröme suhant át az arcán. Odaszaladt hozzá és karon ragadta. – Hát visszajöttél, Odüsszeusz?! – Ö,ö,ö…Ottó vagyok, nem Odüsszeusz. – Hogy mondod? – Ottó. O-val kezdődik, az igaz, de Odüsszeusz tudtommal egy idősebb, szakállas férfi, aki hősködik, hajót vezet, meg minden. A tesóm – mondta – tette hozzá, mert a tisztesség így kívánta. – Az iskolában olvastak erről az Odüsszeuszról. Kötelező volt.”

Furcsa szituációba csöppen az olvasó. Az ókori eposzokhoz hasonlóan, mondhatni „in medias res” kezdődik a történet. Adva van Ottó, egy eleven, kalandokra éhes gyerek a 21. századból, aki éppen egy görög szigeten nyaral. Amíg a család többi tagja ejtőzik a tengerparton, ő mindenáron fel akar fedezni valamit. Egyszer csak találkozik egy maga korabeli lánnyal, akiről hamarosan kiderül, hogy maga Kirké, az ókori mitológia egyik istennője, ráadásul nagy varázslónő. Ottónak rémlik valami az iskolai tanulmányaiból, hogy Kirké nagyon szereti átváltoztatni a dolgokat, és ő volt az, aki Homérosz eposzában Odüsszeusz társait disznóvá varázsolta. De vajon, hogy kerül a jelenbe és mit keres itt? Vagy fordítva: hogy cseppent Ottó ebbe az eposzi világba, ahol ráadásul Kirké azt hiszi, hogy ő Odüsszeusz, és Odinak hívja.

Kirké megmutatja az ifjú hősnek, hogy Küklopsz, az egyszemű óriás pont az ő szigete felett áll, kezében egy nagy sziklatömbbel, és ha elfárad, rá fogja ejteni azt a varázslónő otthonára. Hogy miért? Mert Kirké Küklopsz száz birkáját száz malaccá változtatta. És ezen megsértődött. Egyetlen birka menekült csak meg, a vezérkos, de az meg ijedtében vízbe vetette magát, és elsodorták az áramlatok. Hát őt kell most megmenteni, hogy Küklopsz ne pusztítsa el a varázslónő szigetétét. Elkezdődött tehát Ottó számára a várva várt kaland, és még izgalmasabbá teszi, hogy egy mitológiai világban, varázslatos lények közelségében kell odüsszeuszi leleményességgel megoldania a küldetés során felbukkanó feladatokat. Márpedig ez csak összefogással sikerülhet. Kirkével le kell menniük az Alvilág bejáratához információért, majd Szkülla és Kharübdisz, a szörny és az örvény közé kell elhajózniuk, hogy kiszabadítsák az elsodródott bárányt. Túl kell élniük a szirénekkel való találkozást, és időben visszaérni Küklopszhoz a kedvenc állatával.

A HUBBY-díjas Kertész Erzsi újabb varázslatos mítoszmesével bűvöli el a kisebb olvasókat. Ezúttal Kirké és Odüsszeusz alakját emeli át mai, ismerős környezetbe, hogy az ovisok és kisiskolások is megismerhessék a két mitológiai személy történetét. Persze viccesen és egyszerűen, mai nyelven, mai humorral és mai gondolatokkal. A mágikus világmagyarázat közel áll az óvodás gyerekek gondolkodásához, éppen ezért könnyen kapcsolódnak mesebeli és varázslatos lényekhez, a fantázia birodalmában játszódó világokhoz. A mitológia világa pedig éppen ilyen: varázserővel és különleges képességekkel rendelkező istenek és emberek kalandjai szövik át a görög mítoszok világát is. Kertész Erzsi az ókori hiedelemvilághoz nyúl vissza, onnan kölcsönözi a karaktereit, izgalmas módon ötvözve a múltat és a jelenkort. A veszélyes kalandok okozta félelmet jól adagolt humorral és empátiával szereli le. „Kirké, a varázslónő egyik jellegzetes tulajdonsága szolgáltatja a keretet. Kirké imád mindent megváltoztatni, elvarázsolni. A vele találkozó fiú, Ottó – akit Kirké a fiatal Odüsszeusznak vél – átéli ennek előnyeit és árnyoldalait is, miközben szeretné megérteni, hogy egyesekben miért ilyen intenzív a világ átalakításának igénye, míg mások inkább a biztos keretekhez ragaszkodnak” – magyarázza az írónő.

Kertész Erzsinek ez a második könyve, amiben mai szemmel, a mai gyerekeknek könnyen befogadhatóan formál át egy több ezer éves történetet. Előző kötetében (Az elátkozott erdő, 2024) egy kisfiú, aki történetesen azonos a görög mitológiából ismert Pánnal, útnak indul, amikor az elátkozott erdő lakói – maguk is mitológiai és hiedelemlények – megkérik, hogy hozza vissza a jókedvet az erdő bús-borongós sötét árnyai közé. Belép az emberek világába, és fantasztikus eseményekben lesz része: sötétségből a fényre, történelmi időkből a jelenbe tart a kalandos utazás.  Az írónőnek állandó szenvedélye, hogy a történeteiben keveredik a mese, a fantázia és a fikció, a hétköznapisággal és a valósággal. A hétköznapokból mintegy átjárót nyit a varázslat felé. A vidám és humoros, ugyanakkor mozgalmas és a görög művészet jegyeit hordozó illusztrációkat ismét Káposztás Judit készítette, akivel az író már többször együttműködött.

Miért érdemes a mitológiai történeteket újra és újra elmesélni? A bennük szereplő alakokhoz, emberekhez szimbolikus mivoltuk miatt tudunk ma is kapcsolódni. Olyan tulajdonságokról, megélésekről, érzésekről beszélnek, amelyek modern életünknek éppúgy részei – ilyen a biztonsághoz való ragaszkodás, a változástól való félelem, vagy akár Az elátkozott erdő központi témája: a barátság és a közösségben való lét megtapasztalása is. A mítoszok, ugyanúgy, mint a népmesék, tükröt tartanak, s rávilágítanak a racionális szemlélettel nehezen megközelíthető helyzetekre is.

Szénási Zsófia

Kertész Erzsi: Kalandok Kirkével. Ne bosszantsd az egyszemű óriást!
Móra Kiadó, 48 oldal, 3999 Ft

A Kalandok Kirkével

megrendelhető

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva