Az éjszaka rémségei

Valamikor réges-régen a felnőtteknek és a gyerekeknek szánt mesék nem különültek el egymástól élesen, a mesemondók történeteit egyszerre hallgatták kicsik és nagyok, s ott helyben reagáltak az elhangzottakra, véleményükkel hatással voltak az eseményekre. A mesék természetes része volt a csodás elemek mellett a borzongás, a félelem, gyakran voltak benne véres, akár horrorisztikus jelentetek, némi erotikával fűszerezve. Vélhetően ehhez az állapothoz kíván visszatérni Mártonffy András 11 éjszaka című regénye, azzal a különbséggel, hogy ezek a mesék nem végződnek jól; nincs bennük megoldás és feloldozás, nem billen helyre a világ rendje, nem nyugodhat meg a kollektív tudat, hogy „minden jó, ha a vége jó”.  A mesék kifejezetten és csakis felnőtteknek szólnak, ezért is jelentek meg a Móra Kiadó testvércégénél, a felnőttirodalmat kínáló Trend Kiadónál.

Mártonffy András regényének felépítése Az ezeregyéjszaka meséihez vagy Boccaccio Dekameronjához hasonlóan (többszörösen) keretes szerkezetű. Adva van egy nagy melák, a mentális problémákkal küszködő Győző, aki idősgondozóként dolgozik. Egyik gondozottja az 1900-ban született, és a történet idején éppen kilencvenéves Kamilla. Egy szép napon Győző fogja magát és elrabolja a nénit, hogy az idős asszony poros, lakásnak is alig mondható padlástéri otthonában vele lakjon, és esténként meséket mondjon neki – ahogy annak idején korán elhalt nagymamája is tette. Tudniillik Győzőt a szülei helyett a nagymamája nevelte, tőle kapott egyedül szeretet, de nem sokáig, mert a nagymama hősünk tízéves korában elhalálozott. Kamilla az egész 20. századot végigélte, annak minden borzalmával, szóval nem ijed meg Győzőtől, sőt a maga cinikusan kegyetlen módján áll rajta bosszút: teljesíti elrablója kívánságát, és minden este mesét mond neki, de a mesék egyre félelmetesebbek és gonoszabbak lesznek, és megnyugvás helyett fokozódó rettegést okoznak.

Keret a keretben, hogy Kamilla meséi előtt, a nő belső monológjaiban megismerjük a szívós öregasszony életét, s annak traumáit. Nemcsak a történelmi eseményekre gondolok itt, bár Kamilla átélte a Tanácsköztársaság és az 1. és 2. világháború borzalmait: a pincékben való bujkálást az erőszakoskodó katonák elöl, menekülést a golyózáporban, az ember elembertelenedését egészen a kannibalizmusig. Visszatekintésében megjelennek az életében meghatározó férfiak: Kálmán, a nászéjszakán erőszakoskodó férj, aki megjárta Isonzót és poszttraumás szindrómában szenvedett, egészen addig, amíg megőrült. Bizarr és kiszámíthatatlan házasságuk megalapozta Kamilla véleményét a férfiakról, amit Győzőnek is minduntalan felemleget. Mind a magánéletében, mind a történelmi események sodrásában megtapasztalta a teljes kiszolgáltatottságot. Ott van aztán Reisz doktor, aki iránt Kamilla valamiféle plátói szerelmet érzett, és aki a zsidókat ért támadások áldozata lett a háborús Budapesten. És végül Brenner Jóska, azaz Csáth Géza, aki egyfajta vallásos imádattal rajongott a szép, fiatal és tiszta Kamilláért, s aki – igaz csak szóban – megismertette a morfiumfüggők elviselhetetlen hétköznapjaival, utazásukkal a pokol egyre mélyebb bugyraiba.

A 11 éjszaka 11 meséjének központi témája a halál, és a különböző világok közötti átjárás – de a felfedezés öröme és izgalma nélkül. Eleinte még csak furcsa, kissé groteszk meséket olvasunk: terepasztalt építő megszállott apáról és a fiáról, ahol az apa végül maga is a terepasztal lakója lesz; házsártos felesége elől menekülő öregemberről, aki egy fára költözik és nagy tiszteletű remeteként éli az életét, mígnem maga is fává változik; egy rendmániás kishivatalnokról, aki a felesége halála után beköltözik a temetőbe, ahol éjszaka a halottak igazgatják a temető dolgait. Aztán egyre bizarrabb történetek következnek. A Kőmíves Kelemen(né) modern feldolgozásában egy magányos és zavarodott asszony a falban élő kísértettel barátkozik. Klasszikus téma a boszorkányszombaton a papot elcsábító és kiszipolyozó boszorkányok meséje, vagy a saját családját lassan elpusztító vámpírasszonyról szóló novella. Mintha Lovecraft vagy Poe horrorisztikus kísértettörténeteiben járnánk! A darkfantasy világának mélyrétegeibe vezet a rossz beteget elítélő, és élve felboncoló kísértetszerű agg orvosok ténykedése, vagy a vénasszony és a méhében felnővő és megöregedő, soha meg nem született fia története. Számos kultúrtörténeti vonatkozás, univerzális jellegű motívum fedezhető fel a történetekben, egyes motívumokat a néphagyományból, másokat az irodalomból és filmekből ismerünk.

Erős idegzetű olvasóknak való e könyv, nehogy úgy járjanak, mint az egyébként is mentálisan labilis Győző, aki valósággal beleőrül a félelembe, nem tudja feldolgozni a borzalmas történeteket, és már mindent megadna, csak hogy egy szép és jó mesét halljon. Ez a 11. éjszakán be is következik, ám a tragédia borítékolható. Kamilla – aki maga is megtapasztalta a kiszolgáltatottságot és a tehetetlenséget – kellő élettapasztalattal és pszichológiai eszközökkel eléri, hogy ő kerekedjen felül ebben a valószerűtlenül sötét párbajban.

Mártonffy András coachként, trénerként, angolnyelv-tanárként dolgozik, és mint mondja: „egy kicsit” író. Első regénye 2016-ban jelent meg Én, Sándor Erik – Egy pszichopata emlékiratai címmel.

Szénási Zsófia

Mártonffy András: 11 éjszaka
Trend Kiadó, 336 oldal, 3999 Ft

A Móra Kiadó és a Trend Kiadó ünnepi könyvheti programjai

A 11 éjszaka

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva