Vissza a gyökerekhez! – újraírt népmesék urbánus gyerekeknek

Zalka Csenge Virág foglalkozása szerint nemzetközi mesemondó, aki angolul, spanyolul és magyarul mesél a legkülönfélébb korosztályoknak 0-99 év között. Gyerekkora óta mesemondónak – vagyis bárdnak – készült, ám mivel ezt a szakmát Magyarországon nem oktatták, először régészetet tanult. 2006-tól nemzetközi mesemondó tanulmányokat folytatott az USÁ-ban, egy Fulbright Ösztöndíjnak köszönhetően előbb mesemondásból (Storyteller) szerzett mesterdiplomát, majd egy másik egyetemen Amerikai Kulturális Tanulmányok szakon doktorált. Szerepjátékkal, digitális narratívákkal és mesemondással foglalkozott. Közben szorgalmasan gyűjtötte a különböző népek meséit, nemzetközi mesemondó fesztiválokon és konferenciákon vett részt, hivatásos mesemondóként tevékenykedett. 2011-ben Magyarországon Körmendy Petrával nagy sajtóvisszhangot elérve megszervezte az első és a második Holnemvolt Fesztivált, és a nemzetközi mesemondás népszerűsítésére létrehozták a Holnemvolt Alapítványt. Előbb jelent meg angol nyelven mesegyűjteménye, mint magyarul. Aztán felfedezte magának a Pont Kiadó, ahol két könyve is napvilágot látott a mesemondás témájában (Mesemondók márpedig vannak: A nemzetközi mesemondás világa; Hősök és pimaszok: Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak?). Végleges hazaköltözése után a Világszép Alapítvány munkatársa lett, és saját vállalkozást indított: könyvtárakban, iskolákban, múzeumokban és fesztiválokon, de akár esküvőkön is fellép, és terjeszti a népmesék szeretetét. A magyar népmesék mellett az ír, a kínai és a perzsa meséket kedveli leginkább. Az alapítványon keresztül 2019-ben a Móra Kiadó is megtalálta, és Ribizli a világvégén című meseválogatásával – amelyben a szerző kedvenc magyar népmeséit kötötte csokorba – 2020-ban megnyerte Az Év Gyerekkönyve díjat. Az együttműködés tartósnak bizonyult, a mesemondónak hét könyve jelent meg eddig a kiadónál. Mindegyikben más-más tematika szerint válogatta ki a különböző népek meséit, s a meséken keresztül mindegyikben valami korunkat érintő problémára mutatott rá. A mesékben rejtező évezredes bölcsességek jótanácsként és a lélek gyógyírjaként is szolgálnak a mai kor kicsit elveszett emberének, erős képiségük, időtlen szimbólumaik kiszakítanak a mindennapokból és varázsos világgal veszik körül az olvasót. A kalóz királylány című kötetben a világ különféle népeinek meséiből közölte például személyes kedvenceit a saját átiratában merész lányokról és megértő fiúkról. A varjú hercegben ismert népmesék ismeretlen változatait gyűjtötte egybe a hazai és a nemzetközi mesekincs legjavából. A Széltestvér és Napkelte című kötetben a hagyományostól eltérő meséket válogatott össze: olvashattunk jóságos mostoháról, kisfiút örökbefogadó méhecskéről, egy lányról, akinek három férje volt – minden mese újabb lépés egy megértőbb és elfogadóbb világ felé. A kötettel a kiadó jószolgálati célt teljesített, bevételének egy részével támogatta a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő, 10. születésnapját ülő Világszép Alapítványt. Zalka Csenge Virág 40 önkéntes mesemondót képzett ki, akikkel heti rendszerességgel mesélt a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Következő, a Százegy ajtajú palota című könyvében újragondolt és töredék népmesékből gyúrt az évek során saját verziót, lényegileg különbözve az eredeti forrástól. Mind az élő közönség előtti mesélés során nyerte el jelenlegi formáját, közös motívumaikból legfontosabb a nők közötti barátság. Legújabb, az ünnepi könyvhétre megjelent Nagyvárosi népmesék című kötetében olyan meséket válogatott össze és fordított magyarra, melyek a városi gyerekekhez szólnak. Ki hinné, hogy a város jelenségeihez szintén rengeteg mese kapcsolódik, és a városokban is lehet gyűjteni népmeséket? A mesék egy része hagyományos mesei terekben játszódik, más részük a városi környezethez kapcsolható: játszóterekhez, növényekhez, állatokhoz. A mesék évszázadosak, előadásmódjuk követi az évezredes hagyományokat, a megközelítésük viszont merőben újszerű. A mesékben felbukkanó varázslatos erejű növényekről és állatokról – legyen az borostyán és tiszafa, gesztenyefa és pitypang, ginkófa és muskátli, varjú és galamb, macska, kutya és pók – minden történet előtt van egy kis ismertető, és a meseíró a megfogalmazásban törekedett arra, hogy kiemelje a körülöttünk lévő világ apró részleteit és különleges szépségét. Megtudhatjuk mi köze volt Trisztán és Izolda szerelmének a borostyánhoz, a magyalhoz és a tiszafához, miért váltak ginkófák emberré, hogy nevelt fel egy varjú egy lányt a platánfa ágai között, mi lett a jutalma a pókmenyasszonyát féltő gonddal óvó ifjú férjnek, vagy miért szimatolják egymást a kutyák. Vannak aztán az épített környezettel: hintával, kockakővel, porral, lámpával, hirdetőtáblákkal vagy villámhárítóval összefüggő népmesék is: megismerjük például, hogyan született meg az első villámhárító, miért jó utcakő készítőnek lenni, hogyan élnek az emberek Hintaországban, miről beszélgetnek a királyi lámpások. A világ minden tájáról származó történetek segítenek abban, hogy kicsit más szemmel nézzünk a megszokott környezetünkre, fedezzük fel benne azokat a rejtett részleteket, amelyek felett eddig elsiklott a tekintetünk. Ahogy járjuk a város utcáit, parkjait, szinte mindenről eszünkbe juthat egy történet. A szerző a 18 mese mellett egyfajta mesés-nyomozós játékkal egészítette ki a kötetet, sőt a nagyvárosi élettel kapcsolatos további könyveket is ajánl olvasmányul. A kötetet ezúttal is Orosz Annabella találó rajzai illusztrálják.

Szénási Zsófia

Zalka Csenge Virág: Nagyvárosi népmesék
Móra Kiadó, 112 oldal, 4490 Ft

A Nagyvárosi népmesék

megvásárolható

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva