Exkluzív interjúkkal, Magyarországon eddig még nem publikált fotókkal illusztrált, Arthur Koestlert bemutató szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából - hangzott el a Kertész Imre Intézet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A szerzői oldalon Koestler eddig ismeretlen történeti, irodalomtörténeti és személyes szövegei, életrajzi adatai és magyarul megjelent köteteinek teljes jegyzéke is megtalálható.
Szabó Tamás, az intézet programigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Pilinszky János és Sziveri János oldala után az intézet nyilvánossá teszi Arthur Koestler szerzői oldalát is. Mint rámutatott, az intézet által képviselt szerzők mindegyikének életét és munkásságát meghatározták a 20. század történelmének borzalmai. Kertész Imréhez hasonlóan Arthur Koestler is képes volt felfedezni azt, hogy a diktatúrák egy tőről fakadnak. A 20. század mindkét nagy ideológiája kollektív identitás alapján diszkriminált: a fasizmus faji, míg a kommunizmus osztályalapon ölt meg embereket és több generáció sorsát keserítette meg - magyarázta.
A programigazgató szerint a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása volt az a pont, amikor az író elfordult a kommunista ideológiától, és ez a későbbiekben az egész munkásságát meghatározta. Korábban antifasiszta nézeteiről volt ismert, az 1940-1950-es évektől radikális antikommunistaként gondolunk rá - hangsúlyozta Szabó Tamás, majd felhívta a figyelmet a Sötétség délben című művére, amely a Szovjetunió koncepciós pereiről rántja le a leplet.
Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy Arthur Koestler sok országban tevékenykedett, nemzetközi karriert futott be, de a magyar identitása haláláig fontos volt számára. Az új szerzői oldalon megtalálhatók egyebek mellett a magyarságához kötődő tevékenységei. 1956-ban Londonban téglával dobta meg a magyar nagykövetség egyik ablakát, de a Kádár-rendszer által bebörtönzött magyar írók helyzetén is próbált segíteni. A programigazgató szerint Arthur Koestler soha nem felejtette el, hogy honnan jött.
Bencsik Krisztina irodalmár az új honlapról elmondta, hogy olyan tartalmat hoztak létre, amely az irodalom iránt érdeklődők, a gimnazisták és a szakmabeliek számára egyaránt hasznos és élvezhető. Az életrajz menüpont kronológiai sorrendbe állított fotókra, levelekre, gazdagon illusztrált idézetegyüttesekre alapul. A művek menüpontban minden műről rövid ismertető olvasható, valamint művei korabeli fogadtatásának gyűjteménye is megtalálható.  
A Koestler által megkapott elismeréseket a díjak menüpont gyűjti össze, a bibliográfia menüpont első részében Koestler művei, a második részben a Koestlerről szóló magyar nyelvű szakirodalom ismerhető meg. A galériában Magyarországon eddig nem publikált fotók is helyet kaptak: a családi, személyes felvételek mellett megtalálhatók az utazásai során róla készült felvételek, valamint politikusokkal,művészekkel, közéleti személyiségekkel és barátaival készült közös fotók is. A hang és film menüpont alatt az interjúk mellett Koestler műveiből, cikkeiből és memoárjából hallgathatók meg részletek.
Mórocz Gábor irodalmár szerint Arthur Koestler termékeny publicista volt. Szépíróként novellákat, regényeket, memoárokat, drámát és esszéket írt. Jelentős teljesítmányt nyújtott politikai gondolkodóként, tudományos íróként és tudományszervezőként.
Életútját felidézve elmondta, hogy Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten, a Szív utcában, 1919-től már külföldön élt. 1940-ig hosszabb időt töltött Ausztriában Németországban, Palesztinában, a Szovjetunióban, Svájcban, valamint Franciaországban. Újságíróként elsődlegesen a német nyelvterülethez kapcsolódott, édesanyja német anyanyelvű volt. 1940-től kisebb megszakításokkal Londonban élt, műveit innentől fogva angolul írta, korai próbálkozásai még magyar nyelven születtek.
Az 1920-as évek második felében a cionizmus eszméi vonzották. Ausztriában a radikális cionista Vladimir Jabotinsky szellemi vonzásába került. Az 1940-es évek második felében már azt hangsúlyozta, hogy európai polgárnak tartja magát és hosszabb távon csak Európában tud élni. Identitását a harmincas évektől az évtized végéig a kommunista mozgalomhoz való kötődése határozta meg, majd 1939-ben a Molotov-Ribbentrop-paktum miatt teljesen elszakadt a kommunista ideológiától. Az 1940-es években már radikális antikommunista ideológusként és közíróként tevékenykedett, majd egyre inkább a szociáldemokrata, polgári-liberális orientációt képviselt, az 1970-es évektől a Margaret Thatcher-féle Konzervatív Párt állt hozzá közel. Az 1955-től mérsékelte politikai szerepvállalását és tevékenysége középpontjába a tudományos ismeretterjesztést helyezte. Később a parapszichológia felé fordult. Erről tanúskodnak kései parapszichológiai munkái, valamint a The Call-Girls című szatirikus regénye - ismertette Mórocz Gábor, kiemelve életútjának magyar vonatkozásait.
Mint mondta, József Attilának barátja, majd fordítója is volt. Hosszan tartó barátság fűzte Háy Gyulához és Ignotus Pálhoz, a barátai között volt még egyebek mellett Mikes György vagy Polányi Mihály tudományfilozófus is.