Bemutatták a középkori zsidó kultúra egyik legszebb fennmaradt emléke, a Kaufmann-haggáda harmadik, minden eddiginél pontosabb facsimile kiadását hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központban.

A könyvtár Keleti Gyűjteményében őrzött, A 422-es jelzetű, pészahi szertartáskönyv a világ egyik leghíresebb és legismertebb gazdagon illusztrált haggádája. A kutatók többsége szerint Katalóniában készült, és a bibliai történetek, az imák és a szertartásrend mellett a középkori zsidó élet mindennapjaiba is betekintést enged - olvasható az MTA Könyvtár és Információs Központ MTI-hez eljuttatott közleményében.

A 14. századból származó héber kézirat hasonmás kiadását a könyvtár alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programsorozat részeként mutatták be.

Mint írták, a hatvan pergamenlapból álló mű korábbi hasonmásai 1957-ben és 1990-ben jelentek meg. A most bemutatott kiadás legfontosabb újítása, hogy a kutatások alapján helyreállították a kézirat feltételezett eredeti oldalsorrendjét, így a bibliai jelenetek a történet sorrendjében nyitják a szertartáskönyvet.

Az új facsimile a legmodernebb technológiával készült: a digitalizálást nagy felbontásban végezték, a nyomtatás során pedig speciális eljárással az aranyozás finom részleteit is hűen adták vissza. A kötetet kézzel fűzték, korhű, aranyozott bőrkötésben, díszdobozban hozták forgalomba.

A kiadványt angol nyelvű tanulmánykötet kíséri, amelyet Sarit Shalev-Eyni, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora és Dávid Nóra, a Kaufmann-gyűjtemény kurátora, a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa jegyez.

A bemutatón elhangzott: az új kiadás nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem a nagyközönség számára is lehetőséget ad arra, hogy a világhírű kéziratot a lehető leghitelesebb formában ismerje meg.

A Kaufmann-haggáda a zsidóság legismertebb könyvei közé tartozik: a pészah estéjén, bensőséges családi szertartás keretében hangzanak el imái, költeményei és történetei, felidézve az egyiptomi szolgaságból való szabadulás örömét. Nevét tulajdonosáról, Kaufmann Dávidról kapta, a budapesti Rabbiképző Intézet nagyra becsült tudós professzoráról; a kézirat az ő családján keresztül, Gomperz Róza adományaként került a könyvtárba.