Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a rágcsálok a szintén a Pest megyei település környékén talált mosómedvékkel osztják meg kifutójukat - közölte az állatkert a honlapján pénteken.

A nutriák (Myocastor coypus), vagy más néven hódpatkányok nagytestű, 40-60 centiméteres rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával.

A legnagyobb rágcsálók közé tartozó, akár kilenc kilogrammosra is megnövő nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal, a szőrmekészítés miatt telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is.

Magyarországon a nutria kis- és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről - folyóvizek mentén - érkezve, részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.

A nutria szerepel a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott "a világ 100 legrosszabb" inváziós faját tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett a naponta akár testtömege negyedének megfelelő táplálékot is elfogyasztó nutria nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek- és táplálkozási helyét szünteti meg.

Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben és veszélyes betegségeket - például a toxoplazmózist - terjeszt.

A mosómedvékhez (Procyon lotor) hasonlóan a nutriákat is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.