Több mint fél évszázadnyi családi és történelmi párbeszédet tár az olvasók elé A Pulszky család levelezése, 1867-1911 című online kötet amely a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum közös gondozásában jelent meg - közölte az MNMKK OSZK kedden az MTI-vel.

A Viskolcz Noémi sajtó alá rendezésében és jegyzeteivel megjelent 538 oldalas kiadvány "nem csupán egy szűk körnek szóló tudományos munka, hanem közérthető, alaposan feldolgozott bepillantás a múlt századforduló mindennapjaiba" - emelték ki a közleményben.

Mint írták, a kötet alapját az a 331 levél adja, amelyet Pulszky Ferenc, valamint gyermekei - Ágost, Károly, Polyxéna és Garibaldi - váltottak egymással 1867 és 1911 között. A levelezés darabjai a XX. század első harmadában kerültek a nemzet könyvtárába.

Bár a kiadott forrásanyag nem teljes, így is páratlan értékű - hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy korábban még nem látott napvilágot a dualizmus korából származó hasonló terjedelmű és ilyen sokszereplős családi levelezés. A kiadott anyag ráadásul nemcsak politikai, irodalmi vagy tudományos, hanem mindennapi élethelyzeteket is tükröz - fűzték hozzá.

Különös jelentőséggel bírnak azok a levelek, amelyeket Pulszky Ferenc írt gyermekeinek, illetve amelyeket a gyermekek írtak egymásnak. Az ilyen típusú írásos emlékek a fennmaradt kéziratokban általában ritkák - írták a szakértők.

Kifejtették, hogy a közreadott levelezés szövegei jól szemléltetik a családtagok szoros érzelmi kötelékét és az életüket meghatározó közéleti és kulturális környezetet. A levelek egyaránt szólnak gyászról, közügyekről, mindennapi teendőkről és nevelési kérdésekről, s mindeközben egyedülálló korlenyomatot nyújtanak az Osztrák-Magyar Monarchia korának szellemi atmoszférájáról.

A levelek szerzője, Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (1814–1897) kiemelkedő politikus, régész és műgyűjtő volt. A magyar reformkor és a szabadságharc aktív szereplőjeként 1848-ban államtitkárként szolgált Kossuth Lajos és Esterházy Pál oldalán. Később londoni, majd amerikai emigrációban élt. A szabadságharc bukása után halálra és vagyonelkobzásra ítélték, ám 1866-ban amnesztiával hazatérhetett. Országgyűlési képviselő lett, valamint 1869-től huszonöt éven át irányította a Magyar Nemzeti Múzeumot. Életművének része a régészeti és képzőművészeti intézményrendszer modernizálása, a hazai muzeológia egyik legnagyobb alakja volt.

A sajtóanyag szerint a levelek történeti és kultúrtörténeti hátteréhez, valamint a levelezők életéhez Viskolcz Noémi és Pálóczi Ágnes írt tanulmányokat, amelyek mellett kronológia is segíti az eligazodást a család több generációján átívelő történetben. A könyv egyedülálló vizuális melléklete az a fényképanyag, amely első ízben kerül a nyilvánosság elé, és amely egyebek közt Pulszky Polyxéna nemrég a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került albumának felvételeit is tartalmazza.

A teljes, összesen 416 dokumentumot tartalmazó kiadvány szabadon letölthető az MNMKK OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárából, a levelek digitalizált változatai pedig a copia.oszk.hu oldalon érhetőek el.