A nemrégiben Budapest díszpolgárává avatott Saly Noémi neve nem lehet ismeretlen azok számára, akiket valamennyire is érdekel Budapest kultúrtörténete. Saly Noémi munkásságát azonban nem lehet ennyivel összefoglalni: sokáig szinte egy személyben testesítette meg a magyar gasztroirodalmat, de foglalkozott városunk kávéházi kultúrájával, a turizmus történelmével, a Tabán keletkezésével és hanyatlásával… Egy szó, mint száz, szakértelme sok szempontból is szerteágazó.Az Ab Ovo Kiadónál tavaly megjelent kötete a Se nem Buda, se nem Pest a harmadik kötete helytörténeti sorozatának, melyben hazánk kultúrtörténetéből szemezget, legfőképpen a kávéház- és vendéglátás-történet témakörében. “Úgy válogattam szét a szövegeket, mint ahogyan egyszer kedvenc tabáni vendéglősöm csoportosította a választékot Márton-napi étlapján: liba – nem liba – nem hús. ...
Mint írták, különböző színészgenerációk közös gondolkodásával, elemzésekkel vette kezdetét a Marxtőkéje próbafolyamata. A mű egyfajta összegzése lesz Vidnyánszky Attila eddigi színpadi gondolatainak és megoldásainak.
"A Marxtőkéje nem közgazdasági előadás, nem történelmi rekonstrukció és nem politikai gúnyirat. Műfaját a rendező passiójátékként határozta meg, amely egy gondolkodásmód születését, eltorzulását és továbbélését vizsgálja - a múltból a jelen felé haladva, átszőve János evangéliumával" - olvasható az ismertetőben.
Azt írták, Karl Marx 1867-ben megjelent A tőke című műve eredetileg A politikai gazdaságtan bírálatához ...
Száz éve a kedvencünk Micimackó, Róbert Gida „csacsi öreg medvéje” Sok népszerű gyerekkönyv született már úgy, hogy a szerző a saját gyermekének szőtte esti meseként a...
Járai Márk Bereményi Gézával közös lemezt készített Bereményi Géza írt szövegeket az énekes-dalszerző Járai Márk első szólólemezére. Az Összevissza tánc a...
Ingyenesen látogathatóak a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei a magyar kultúra napján A magyar kultúra napján, január 22-én ingyenesen látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és...
Több mint négyszáz nevezés érkezett a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra Rekordszámú, több mint négyszáz nevezés érkezett az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri...
Az Európa Kiadó új lemezét a Dürer Kertben mutatja be Könnyedén vett apokalipszis címmel új lemezt készített az Európa Kiadó. Az idén 45 éves, kultikus zenekar a...
Húszéves a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ: ebből az alkalomból minden idén 20. életévét betöltő látogató egész évben ingyenesen nézheti meg a kiállításokat, köztük február 22. és május 24. között a Salvador Dalí divatvízióiból és az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyagából összeállított Időmimikri című tárlatot - tájékoztatták a szervezők az MTI-t pénteken.
Megnyílt a Villa Esterházy: a magyar kultúra napján, csütörtökön adták át Esterházy Péter felújított rómaifürdői otthonát, amely a jövőben irodalmi alkotóházként működik.
Ryan Coogler bluesos hangulatú vámpír eposza, a Bűnösök című film kapta minden idők legtöbb, 16 jelölését az amerikai filmakadémia díjaira csütörtökön Los Angelesben.
Victor Vasarely születésének 120., valamint a munkáit kiállító pécsi múzeum megnyitásának ötvenedik évfordulója alkalmából indította el a magyar kultúra napján a Vasarely 2026 - Pécs jubileumi évadot a Janus Pannonius Múzeum (JPM) - tájékoztatta a közgyűjtemény csütörtökön az MTI-t.
– A székesfehérvári színházban pár hónapja volt a premierje Az ember tragédiája 2.0-nak, amelyben egy színt ön írt. Mi nem hagyta nyugodni, ami miatt továbbgondolva regényt írt belőle?
– A színházi munkára érkezett felkéréstől a tényleges megvalósulásig két év telt el. Az idő alatt túl sokat foglalkoztam a témával ahhoz, hogy megelégedjem azzal, ami a színben elsőre íródott. A gondolataim összekapcsolódtak az évekkel korábbi regénytervemmel, amelyben élet, halál, meg holtak, égiek és Isten szerepeltetését képzeltem el. Kézenfekvő lett, hogy ebben Madách játékszabályait kövessem. A Faustból ellesve nálam Ádám alkut köt az ördöggel. Azt ígéri neki Lucifer, hogy lelassul az öregedése és a ...
Szánj időt magadra, hogy időt szánhass másokra – Beszélgetés Mikola Borbálával és Mucsi Zsófiával A Kálvin Kiadó és a Gyökössy Intézet közös kiadásában megjelent Megmaradni és kiteljesedni – Reziliencia a...
A nagy szaloncukorhajsza – beszélgetés Keresztesi Józseffel Miféle kalandokba keveredik két gyerek, amikor a saját világából átjut a karácsonyfa varázsvilágába, hogy...
Az évszázadnál hosszabb ez a könyv – Spiró György Padmaly című regényéről A Padmaly nem kisebb feladatra vállalkozik, mint szinte a teljes 19. századot összefoglalni a Magyarországon élők...
Csúcspéldányszámok, 2025. harmadik negyedév Legendás focistánkhoz, Puskás Öcsihez kötődő szállóige jutott eszembe, amikor megláttam a Központi...
Olvass! Komolyan – Beszélgetés Pompor Zoltánnal, a Magyar Olvasástársaság elnökével Az Európai Szerzők Napja a kontinens irodalmi sokszínűségét és az olvasás örömét hivatott ünnepelni. Az...
Kicsit hosszabb év elejei villáminterjú Kiss Gáborral, a TINTA Könyvkiadó vezetőjével a mögöttünk lévő esztendő eredményeiről, és az új esztendő kiadói újdonságairól – múltról és jövőről. Az interjút Halápy Ferenc készítette, a fotókat a kiadó engedélyével közöljük. Könyvhét online
A Cerkabella Kiadó Tengerecki – Kalandok Magyarországon című könyvében kortárs szerzők meséi és mondái kaptak helyett. A kötet szerkesztőjét Lovász Andreát és a könyv tervező-illusztrátorát Takács Marit kérdezte Pompor Zoltán. Könyvhét, 2022/1. szám
A kiszakadt fiú története senki számára sem ismeretlen: szereplője általában valamiféle – gyakran nem belső –, indíttatásból egy számára idegen országba kerül. Az új hely kezdetben nem pusztán idegen, hanem sokszor akár ellenséges is, és kedves szereplőnk nehezen találja meg a helyét. Egy idő után azonban mégis sikerül… Bráder Edina recenziója. Könyvhét online
A politikai újságíró ezúttal a tényirodalmat mixelte a szépirodalommal, a komolyságot a humorral, és arra a sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ, hogy miért nem tudunk élni „Atya” nélkül. Bolgár Györggyel könyvéről Sz. E. Zs. beszélgetett. Könyvhét online
A három számnév biztos, hiszen három kisregény került egybefűzésre Ballai László legújabb történelmi tárgyú kötetében. Hogy miből adódik a három? Három jellem – Werbőczi, Dózsa és Fráter György – György barát – van terítéken. Vajon indokolt-e vagy netán erőltetett ez a hármas kezelés? Nos, ezt is meglátjuk hamarosan! Az lesz a legjobb, ha a dolgokat sorjában vesszük. És ebben az alcím szerencsére valamelyest segítséget is nyújt: „Három jellem a XVI. századból.” Tekintsük át akkor Ballai prezentációjában a jellemeket. Vajon lesznek-e halvány vagy erőteljes áthallások a mai magyar valósággal kapcsolatban?
A kötetben Werbőczi a saját hangján szólal meg. „De honnan jön Werbőczi? És ez nem jogi kérdés. „Hát én a magyar vidékről jövök, Verbőcről. Kis falunkon a hasonló nevű patak folyik keresztül, ...
Andrea Weller-Essers: Mi MICSODA Zseniális természet – A honos élővilág szuperképességei A Babilon Kiadó Mi Micsoda sorozatának Zseniális természet című különkönyve egy 192 oldalas enciklopédia,...
Miklya Luzsányi Mónika. Az igazak útján. Dobos Károly fordulatos élete Dobos Károly református lelkipásztor, a magyarországi lepramisszió megalapítójának több mint egy évszázados,...
Jenny Erpenbeck: Kairosz. A nő, vagy ekkor még sokkal inkább lány, a 19 éves Katharina. A férfi, a nála 34 évvel idősebb, házas,...
Erich Kästner: Interjú a Mikulással „Mikulás ante portas” – ez lehetne a mottója a szerző, tematikában Mikulástól az újévig, időben az...
Cee Neudert: Henri és Henrietta; Henri és Henrietta karácsonya Van egy tanya, ahol éldegél egy gazda, egy malac, egy ló, négy tehén, egy macska és egy kakas. Henri, a mindig...
A gazdag és színvonalas magyar névtani szakirodalom különösen becses ismeretterjesztő darabja Kallós Ede (1882–1950) munkája a keresztnevek eredetéről, művelődéstörténetéről. Galambos Kristóf recenziója. Könyvhét, 2022/2. szám
Molnárné Ötvös Tünde a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára Fénnyel írt egyházművészet című könyvében arra vállalkozott, hogy átfogó képet adjon a 16. századtól napjainkig a református egyházművészet alkotásairól. Pompor Zoltán recenziója. Könyvhét, 2022/2. szám
Válságos időkben a bölcsekhez fordulunk tanácsért – az ember egyik legrégebbi tulajdonsága. Az utóbbi időben nem véletlenül jelentek meg olyan kötetek, amelyeket a járvány keltette bizonytalanság és a totális társadalmi átalakulás hívott életre… Laik Eszter recenziója. Könyvhét, 2022/2. szám
Ki is az a semmike, akiről a versek szólnak? A könnyű válasz ezekre a kérdésekre persze az, hogy maga a szerző, azonban óvatosnak kell lennünk azzal, hogy egyenlőséget tegyünk Röhrig Géza és semmike közé. Vincze Dóra recenziója. Könyvhét online
Fűzfa Balázs: Kettévált kánon – avagy irodalmi Nobel-díjasaink sors(talanság)a – Az Élet és Irodalom 2026/04. számából
Az Élet és Irodalom 4. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
